Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
Közélet - Diplomácia ALKOTMÁNY ES AGRARREFORM Az MSZMP KB ülése Magyarország új alkotmányának tervezetéről, valamint egy új agrárpolitika koncepciójáról tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. Mint a testület ülésén kiemelték, fontos változás, hogy az alaptörvényben feltehetően szerepel majd a köztársasági elnöki intézmény bevezetése, az alkotmánybíróság létrehozása. Rögzíteni kívánják az ország ezeréves történelmi folytonosságát, az 1945 utáni időszak eredményeit, továbbá az emberi és szabadságjogok biztosítását is. Az MSZMP KB úgy foglalt állást, hogy az új alkotmányban ne szerepeljen a kommunista párt vezető szerepe, de legyen szó a magyar társadalom szocialista jellegéről. A Központi Bizottságnak a párt új agrárpolitikai koncepciójáról tartott vitájában megfogalmazódott, hogy újra kell gondolni a falu szerepét, a tulajdonviszonyokat, s meg kell teremteni a gazdatudatot. Mindez azonban nem jelentheti a szövetkezeti földek visszaadását, s azt a farmerosítást sem, amelyet alternatív körökben felvetettek. TELEVÍZIÓS kerekasztal A MAGYAR-MAGYAR KAPCSOLATOKRÓL A televízió Hírháttér című közkedvelt műsora februári adását a külföldi - ez alkalommal elsősorban a nyugati - magyarsággal összefüggő kérdéseknek szentelte. A Mester Ákos vezette beszélgetésben részt vett Tabajdi Csaba politológus, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Randé Jenő, a Magyarok Világszövetsége főtitkára, Pungor Ernő egyetemi tanár, a Magyar Fórum elnöke és Für Lajos történész, a Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének tagja. Elsőként Tabajdi Csaba elemezte azokat az „ugrópontokat”, amelyek az MSZMP szemléletváltását jelezték a nyugati magyarsághoz való viszonyulásban. A párt és a kormányzat - mondotta a továbbiakban - korábban nem vállalta fel a környező országokban élő magyar kisebbségek védelmét - mára ebben a kérdésben fordulat állt be. Ugyancsak a változást mutatja az a tény, hogy a párt és a kormány legfelsőbb vezetői is folytatnak személyes eszmecserét a nyugati magyarság képviselőivel, amint az Grósz Károly, Pozsgay Imre, Nyers Rezső és mások külföldi látogatásai során megtörtént. A legújabb „ugrópont” pedig 1956 átértékelése. Für Lajos az MSZMP szakítását korábbi megfontolásaival megkésett felismerésnek minősítette, Randé Jenő pedig a gyakorlati előzményekről, a Magyarok Világszövetsége 1958-as újjáalakításáról, az anyanyelvi mozgalom, a Magyar Fórum kifejlődéséről tett említést, arról, hogy miként tágultak e munka keretei. Pungor Ernő rámutatott arra, hogy a szakmai, tudományos találkozók szervezés*? nem magyar specialitás: a világ számos országa törekszik arra, hogy a külföldön élő értelmiségiekkel kölcsönösen hasznos kapcsolatokat alakítson ki. Annak illusztrálására, hogy a szülőföldhöz való viszonyról a nyugati magyarok is különböző módon gondolkodtak és gondolkodnak - egyebek mellett a távozás idejétől, körülményeitől is függően -, a stúdióbeszélgetést archív felvételek szakították meg, s ismertették meg a nézőket Hegyi Gyula jezsuita rendházfőnök. Éltető Lajos egyetemi tanár, Sebestyén György és Szabó Zoltán írók személyével, nézeteivel. A különbségek mellett egyeseknél közös vonások is vannak - hangsúlyozta Randé Jenő - mégpedig a viszszakapcsolódás a szülőföldhöz. Megemlítette azt is, hogy a Magyarok Világszövetsége helyzetében is változás következett be: eddig az MVSZ szorosan kötődött a kormányzathoz, e „kötődésből mára kapcsolat lett”, s az MVSZ nyitva áll az új alternatív szervezetek előtt is. Bejelentette: az MVSZ Elnöksége hamarosan határozatot hoz amerikai tagjának javaslatáról, az 1995-ben rendezendő Magyarok III. Világkongresszusa összehívásáról, melynek előkészítésében az MVSZ széles társadalmi támogatásra számít majd. Nem tagadva a világtalálkozóval kapcsolatos együttműködés lehetőségét és szükségességét, Für Lajos leszögezte, hogy szerencsésebb lenne, ha az MVSZ mellett az alternatív szervezetek és más társadalmi intézmények közvetlenül is kapcsolatot tarthatnának a nyugati magyarsággal. A párhuzamos kapcsolatokra vonatkozó igényt a vita részvevői természetesnek tekintették, s egyöntetűen foglaltak állást az ún. lojalitás kérdésében is. A lojalitás nem követelmény - mondotta Tabajdi Csaba -, el kell választani az adott kormányzathoz való politikai lojalitást az óJ}aaflMft>fűződő viszonytól. A beszélgetés során szó esett az új kivándorlók, a hazalátogatók, hazatelepülök problémáiról is. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága javasolja egy új ki- és bevándorlási törvény megalkotását. Mindezek alapján az eszmecsere végén joggal állapíthatta meg a műsorvezető: elmozdultunk egy öröknek hitt álláspontról. Magyarország csatlakozik a menekültek befogadását szabályozó 1951- es genfi konvencióhoz - döntött a Minisztertanács. Röviddel ezután hazánk felkérte az ENSZ emberi jogi bizottságát, hogy folytasson vizsgálatot a romániai magyar lakosság emberi jogainak megsértéséről. A genfi ENSZ-központban Horn Gyula külügyi államtitkár sürgette, hogy jöjjön létre nemzetközi ellenőrzéssel egybekötött szabályozás általában a nemzetiségi kisebbségek jogainak védelmére. A román nagykövet ugyanakkor irredenta célok követésével vádolta Magyarországot a genfi ENSZ- fórumon. * A magyar és a nemzetközi Vöröskereszt közbenjárására elhagyhatta Magyarország szófiai nagykövetségét az a tizenkét román állampolgárságú magyar, aki még tavaly szeptemberben kért ott menedéket. Az erdélyi menekültek előbb Bécsbe, majd onnét Budapestre utazhattak. * Tokióban, Hirohito császár temetésén Magyarországot Straub F. Brúnó államelnök képviselte. A japán lapok a magyar külpolitika nyitottságára következtettek abból, hogy a temetésen a szocialista országok közül egyedül Magyarországról jelent meg az államelnök. Straub F. Brúnót fogadta az új császár, Akihito és tárgyalt vele Takesita miniszterelnök, aki közölte: Japán - a Világbankkal együtt - kész részt venni a magyar gazdaság korszerűsítésében. * Franciaországnak és az Európai Közösségnek hozzá kell járulnia a magyarországi átalakuláshoz mondta kétnapos budapesti látogatása végeztével a francia nemzetgyűlés elnöke. Laurent Fabius szerint Magyarországon - különösen a gazdasági életben - egyre nagyobb a szabadság. Tanulságosnak mondta, hogy találkozott a magyar értelmiség képviselőivel és több ellenzéki személyiséggel is. * Izrael vallásügyi minisztere, Zevulun Hammer hazánkba látogatott. A Németh Miklós miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen átadta Jichak Samir üdvözletét és üzenetét, mely szerint az izraeli kormányfő személyesen is bízik abban és munkálkodik azon, hogy a két ország közötti viszony tovább fejlődjön. Zevulun Hammer meglátogatta a Dohány utcai zsinagógát, valamint a zsidó vallás- és történeti gyűjteményt. Esztergomban Paskai László bíborossal találkozott, s megtekintette a Keresztény Múzeumot. A magyarországi reformfolyamatról tájékozódott Budapesten az Európa Parlament küldöttsége. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy várhatóan a következő választások után már hivatásos politikusokból áll majd a magyar törvényhozás. A megbeszélésen az Európa Parlament küldöttségében részt vett Habsburg Ottó is. * A magyar környezetvédő mozgalom képviselői átadták az Országgyűlés elnökének azt a listát, amelyen több mint 124 ezer aláíró népszavazást követel, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről. * Az 1989 elején újjáalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt budapesti nagygyűlésén elhangzott: néhány hónap alatt a mai nyolcezerről 40-50 ezerre kívánják növelni a taglétszámot, igazi néppárttá akarnak válni. A Magyar Szocialista Munkáspártból akár 100 ezer tag is átléphet a szociáldemokratákhoz, ha a kormányzó pártban nem kapnak irányító szerepet a reformista erők - mondta Bihari Mihály politológus (aLit még a tavaly májusi pártértekezht előtt kizártak a Magyar Szociális a Munkáspártból). A pártszervezes kezdetén Bihari volt a megbízott főtitkár, azonban a pártvezetés egy részével támadt nézeteltérése követke itében lemondott tisztségéről. Lemondásakor azonban hangsúlyozta: továbbra is a demokratikus szocializmus egyik szellemi előkészítője kíván maradni. * Személyi konfliktusok nyomasztják a Kisgazdapártot is. A nemrég újjászerveződött párt elnöke, Párta y Tivadar elmondta: a politikai bizottság azért zárta ki a párt négy aktív tagját, mert bomlasztó tevékenységet folytattak és generációs feszültséget szítottak. A párt kizárt szóvivője, Ravasz Károly közölte: sokkal dinamikusabb magatartást, konkrét programot sürgettek a pártvezetéstől. Hozzátette, hogy nem fogadják el a kizárási döntést. * Német szövetségi köztársaság-be1 i - . magyar egyesületeket látogatott meg Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára és Czine Mihály irodalomtörténész professzor, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja. Előadást tartottak a magyarmagyar kapcsolatokról, ezen belül a környező országokban élő magyar nemzeti kisebbségek helyzetéről és az erdélyi magyar irodalomról. 4
