Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-02-17 / 4. szám
Isten, Haza, Magyarság BESZÉLGETÉS KÜLFÖLDI CSERKÉSZVEZETŐKKEL ACsongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága nagy érdeklődéssel kísért konferenciát rendezett Szegeden, a Fekete Házban „Közösségteremtés és mozgalom: A cserkészet” címmel. A szervezőket kettős cél vezette: egyrészt az, hogy a tudományos elemzés módszereivel segítsék a cserkészet történetének, hagyományainak, pedagógiai értékeinek feltárását, másrészt tájékoztassanak arról, miként fogadta a nagyközönség a nemrégiben megnyílt első magyar cserkészettörténeti kiállítást, amelyet Marosvári Attila muzeológus rendezett. A konferencia két külföldi előadója: Nagy László, a genfi székhelyű Cserkész Világszövetség főtitkára és Bodnár Gábor, a Magyar Cserkésszövetség ügyvezető elnöke (Garfield, USA) méltán aratott nagy sikert. Bodnár Gábor ugyancsak a konferencia kedvéért, hívására látogatott haza - először több mint négy évtized után.- Az igaz, hogy negyvennégy év telt el az elmenetelem óta, de a kapcsolatom megmaradt. Folyamatosan figyelemmel kísértem az eseményeket, tudtam, hogy mit találok majd, ha hazajövök. Legmegbízhatóbb hírhozóim mindig a gyerekeim voltak, akik mind a nyolcán járnak Magyarországra. Az volt a szokás nálunk, hogy az érettségi ajándék egy repülőjegy volt Budapestre. Egyébként ők olyan jártasak a magyar kultúrában és nyelvben, hogy az unokáim még a pesti szlenget is ismerik és használják.- Mikor jegyezte el magát a cserkészettel?- Az nagyon érdekes volt - dől hátra a széken nagyot nevetve -, ne gondolja, hogy eminens diák voltam. Nem is akartak felvenni cserkésznek, hiába jelentkeztem, mert a bőrébe nem férő, túl eleven gyerek voltam, nem éppen a tanárok kedvence. Aztán tizenöt éves koromban egy újabb jelentkezésnél olyan cserkészparancsnok elé kerültem, aki megelőlegezte a bizalmat, és fölös energiámat rengeteg munkával kötötte le. Nagy hálával és tisztelettel gondolok vissza rá. „A magyar cserkészet története” című könyvemet neki dedikáltam, de sajnos, a megjelenés előtt egy héttel meghalt. Aztán jött a háború. Bodnár Gábor mint katona Németországba került, s hat évig egy kis bajorországi faluban élt. Itt fogott hozzá társaival az elszakadt magyar fiatalok cserkészcsapatokba szervezéséhez, hogy elfoglaltsággal, fegyelemmel megakadályozzák a szétesést, a züllést. A hazától, családtól elszakadt fiatalok számára az első össszefogó erő a „Hontalan sasok” köre volt. Bodnárék - tizenkét fiatalember - létrehozták a Teleki Pál Cserkész Munkaközösséget, a központi irányító szervet, kibocsátották a kiscserkész és leánycserkész munkaanyagot, cserkészújságot szerkesztettek, központi vezetőképző táborokat szerveztek, képviseletet küldtek a nemzetközi cserkész rendezvényekre. 1948-ban vette fel a munkaközösség a Magyarországon megszüntetett Cserkészszövetség nevet. Az 1949-es jelentés már 32 európai csapatról (osztrák, német, olasz, francia területen) és 2100 magyar cserkészről számol be, s ez évtől Dél-Amerikában és Ausztráliában is csapatok szerveződtek.-Hogyan tudta összeegyeztetni kenyérkereső foglalkozását, a nagy család gondjait a cserkészettel? - kérdem Bodnár Gábort.- 1951-ben telepedtem le az USA-ban, New York mellett egy kertvárosban élek azóta is. Építési vállalkozó voltam és valóban, az első perctől - a feleségemmel együtt - cserkészvezetők vagyunk. Nagyon hálás vagyok az anyósomnak, amiért vállalta a gyerekeinket, amikor mi cserkészkedtünk, táborozni mentünk. Aztán ahogy nőttek a gyerekek, ők is bekapcsolódtak, mind a nyolc képzett cserkészvezető, most már az unokákon a sor. Négy éve nyugdíjba mentem s azóta csak a cserkészetnek élek, ezzel kelek és fekszem.- Kérem, ismertessen meg munkájukkal, eredményeikkel.- Mai munkánknak az alapjait 1940 szeptemberében fektették le, a Balaton melletti Ábrahámhegyen. Teleki Pál ide hívta meg a magyar cserkészet szellemi vezetőit, hogy új próbaanyagot dolgozzanak ki. A leventeintézmény ugyanis akkorra már teljesen kiCserkészstatisztika 250 millió lehet a nagyvilágban azoknak a száma, akik valaha cserkészek voltak. 120 országban 16 millió igazolt tag van, 10 millió a leánycserkész. Az öt cserkészkerület: Európa, USA és Kanada, Latin-Amerika, Ázsia, óceániai országok. A cserkészek világkonferenciáját minden második évben rendezik meg. Ma három világrészen 81 igazolt magyar cserkészcsapat tevékenykedik, 6000 taggal. Ebből 26 fiú, 29 leány, 26 vegyes csapat. Területi megoszlás szerint az USA-ban 24, Kanadában 17, Ausztráliában 9, Dél-Amerikában 11 és Európában 20 csapat működik, emellett egy vezetőképző csapat és világszerte öregcserkész-egységek. Magyar iskola 67 csapat közelében van, ebből 37 cserkészvezetés alatt áll. sajátította a cserkészet eszköztárát. Ezen a megbeszélésen alakult ki az a nagyszerű felismerés, hogy a magyar cserkészetnek két alappillére legyen: az egyik a Biblia, a másik a magyar kultúra. E kettőre épül fel a teljes, gyakorlati és elméleti cserkészet. Ez ma, csaknem 50 év után, a megváltozott világban és külföldön is használható.- A nyugati magyarság - amely eléggé heterogén világnézeti, politikai és szociális szempontból - egységesen elismeri a cserkészmozgalom nevelő értékeit - folytatja a Magyar Cserkész Szövetség elnöke. Világnézetileg egymástól távol álló szülők gyermekei békésen együtt szórakoznak, tanulnak, táboroznak egy csapatban. Magyarságszolgálat ez, ami a szülőket összehozza. A magyar cserkészet tekintélye megnőtt. Egyetlen európai nemzet kapott meghívást a pánarab jamboreera, a magyar. A magyar cserkészek zöme ma már harmadgenerációs - már szüleik is kint születtek vagy nőttek fel. Számukra nehezebb ugyan a magyar nyelv megtartása, de mert legtöbbször szüleik is cserkészek voltak, ismerik és értik a cserkészet céljait, módszereit. Mind nagyobb jelentőségű a cserkészet tanító szerepe: a próbakövetelmények közé tartozó magyar érettségi és a munkát átható népi műveltség a magyar kultúra megőrzésének fő pillérei. Csak kiragadott példaként említem, hogy a regős cserkészek Brazíliában Németh László-darabokat adtak elő, Argentínában Sütő András: Advent a Hargitán című drámájának ősbemutatója fűződik a nevükhöz. Minden cserkésznek kötelessége egy menekültet befogadni, a magyarságot támadó rosszindulatú könyveket cáfolni. A cserkészpróbákat ma is a Teleki Páltól sugallt tervezet szabja meg: jellemességre, tudásra, magyarságismeretre, az embertársak szolgálatára, testi ügyességre nevelnek. A mozgalom továbbra is vallja, hogy a cserkészet nem tömegekkel, hanem tagjai minőségével és az általuk képviselt erkölcsi értékekkel jelent a külföldi magyar életben súlyt. A világban szétszóródva kettős kötődés hatja át mindezt: a befogadó ország és a szülőhaza iránti hűség.- Mit szól a magyarországi cserkészet újjáéledéséhez? Gondolt-e a segítségnyújtásra, kapcsolatfelvételre?- Azért vagyok itt. Természetesen arról nem kívánok beszélni, hogy itthon milyen formában folyik majd a munka, hiszen nekünk egészen más a feladatunk, mert az idő legnagyobb részét a magyar kultúra megőrzésére, tanítására fordítjuk. De szívesen felajánljuk segítségünket a cserkészvezetők kiképzéséhez. Az ajánlat ígéretes, hiszen Bodnár Gábor 40 éves cserkészmunkája adja a fedezetét. A világban dolgozó 600 magyar cserkészvezető egy-két kivétellel az ő tanítványa volt. A NYUGATI MAGYAR CSERKÉSZKÉZIKÖNYV ELŐSZAVÁBÓL „Modem Julianusként keressetek meg minden magyart szerte a világon. Alakítsátok ki egyéni szellemi magyarságotokat, olyan hittel, amilyennel IV. Bóla a tatárjárás után újjáépítette az elpusztult országot. Tinódi Lantos Sebestyénhez hasonlóan legyetek a magyar kultúra terjesztői, magyarok és nem magyarok között. A magyarság ellenségeit gyilkos szerszám helyett a szellem és a lélek fegyvereivel, jobb teljesítményekkel, nagyobb áldozatvállalással győzhetitek le. A magyar cserkészet apostola a hitnek, a tiszta erkölcsnek, a különb emberségnek ott, ahol él, iskolában, munkahelyen, mindenütt.” 22
