Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-02-17 / 4. szám

Nagy László gyakori vendég Budapesten, szeret színházba, koncertre járni, régi barátai mellé újakat szerezni, akik között sok a fiatal. Nincs ebben semmi külö­nös, hiszen húsz éve él fiatalok között, amióta a Cserkész Világ­­szövetség főtitkára.- Ne gondolja, hogy én akar­tam így - kezdi beszélgetésünket Nagy László -, egészen más pá­lyán működtem. De talán min­den érthetőbb lesz, ha visszame­gyek egy kicsit az időben. Buda­pesten születtem, de a családom Bácskából származik. Nehéz kö­rülmények között éltünk, mert mindenünk ott maradt. Csak egy kültelki gimnáziumra, a Fáyra fu­totta, ám itt is volt néhány rend­kívüli tanáregyéniség, mint dr. Udvarhelyi Ágoston, a cserkész­­csapat parancsnoka, akinek az if­júságomat széppé tevő éveket kö­szönhetem. A Pázmány Péter Jogtudományi Egyetemen dokto­ráltam 1943-ban. Már mint egye­temista is az újságíráshoz von­zódtam, a Reggeli Magyarország című lapnál dolgoztam, ami a nyilas puccs idején szűnt meg. A háború alatt kerültem kapcsolat­ba a Kisgazda Párt polgári tago­zatával, s a háború után - fiatal korom ellenére - hamarosan bu­dapesti sajtófőnök lettem. Sok cikket írtam ebben az időben, saj­nos politikával kezdtem foglal­kozni - mondja Nagy László -, bár ne tettem volna...- 1947-ben foltot fedeztek fel a tüdőmön - folytatja -, ezért ki­mentem Svájcba. 1948 után úgy alakultak a magyarországi körül­mények, hogy nem jöttem vissza. Újabb tanulás következett, hogy ismét újságíró lehessek, s egy si­keres cikksorozatom után meg­hívtak egy jónevű laphoz, a Ga­zette Lausanne-hoz, külföldi szerkesztőnek.- Mikor vette fel újra a kapcso­latot Magyarországgal?- 1964-ben jöttem vissza elő­ször, kettős céllal: a 25 éves érett­ségi találkozómra és azzal a meg­bízatással, hogy a lapom számára készítsek egy sorozatot az új gaz­dasági mechanizmus előkészüle­teiről. Benyomásaim pozitívak voltak, az előző évekhez viszo­nyítva jószándékúnak láttam az irányt. Azóta sokszor voltam itt­hon, s tulajdonképpen folytattam a magyar valóság becsületes vizs­gálatát, rendszeresen és sziszte­matikusan foglalkoztam azzal, ami Magyarországon történik.- És a cserkészet?-1965 végén a Ford-alapítvány azt a lausanne-i intézetet bízta meg, hogy készítsen felmérést az ifjúsági mozgalmak csődjéről és nehézségeiről, ahol az újságírás mellett dolgoztam. Azzal kezd­tem el a munkát, hogy majd át­adom valakinek, mert én nem ér­tek hozzá. Három hónap után ki­derült, hogy senki sem vállalja, nekem kell megcsinálni. Két évig dolgoztam egy csoporttal, s mi­kor elkészültünk, a Cserkész Vi­lágszövetség vezetősége megkért, hogy készítsem el a tanulmány cserkészvetületét és tegyek javas­latot arra, hogyan lehet szerveze­tileg összetartani a különböző or­szágok csapatait és dolgozzam ki a program tartalmi részét. Mert nyilvánvaló, hogy másra van szükség a fejlett nyugati orszá­gokban, ahol a cserkészet kiegé­szítette az iskolai, családi, egyhá­zi nevelést, mint például az anal­fabéta afrikai országokban, ahol az egyetlen tanulási lehetőséget jelentette. Amikor elkészültem a tanulmánnyal, azt hittem, ezzel befejeztem. Ehelyett hosszas kér­­lelésre belementem, hogy elindí­tom a reformokat s egy rövid ide­ig segítek. Minden tiltakozásom ellenére a Cserkész Világszövet­ség főtitkára lettem. Persze min­den, ami a fiatalsággal kapcsola­tos, rendkívül izgalmas, belesze­rettem a munkába. A szövetség alapvető követelménynek tartja, hogy a cserkészet ne szakadjon el a valós viszonyoktól, legyen kor­szerű, hogy vonzó lehessen a mindenkori fiatalság számára.- Véleménye szerint van-e jövője a cserkészetnek?- A megfontolt munkának igen. A cserkészet nem csodaszer, hanem egy a lehetséges utak kö­zül. De csak a demokratikus álla­moknak van szüksége olyan önál­lóan gondolkodó fiatalokra, akiket a cserkészet nevel. A ma­gyarországi kezdeményezésnek is csak akkor lesz eredménye, ha a társadalom valóban igényli az önállóan gondolkodó, felelős, öntevékeny emberek kinevelését. A cserkészcsapatok hazai szerve­zésének - véleményem szerint - csak olyan sebességgel szabad haladnia, mint a cserkészvezető­képzésnek, mert e mozgalom ve­zetése a fiatalokon kell hogy nyugodjék. Természetesen - ha kívánják - bármiben szívesen se­gítek, húsz év alatt elég sok ta­pasztalatot gyűjtöttem össze. ZIKA KLÁRA Találkozott már ezzel a névvel? TANDEX A legelőnyösebb feltételek mellett küldhet ma­gyarországi rokonainak háztartási gépeket - köztük mikrohullámú sütőt, mosógépet, hűtőgépet, moso­gatógépet - és elektronikai cikkeket, így például színes televíziót, videót, hifi-berendezéseket, sze­mélyi számítógépeket, kötőgépet, varrógépet. Csak a magyar normáknak megfelelő márkás készüléke­ket forgalmazzuk: Siemens, Sony, Grundig, Pana­sonic, Hitachi. Budapesten saját szervizhálózattal rendelkezünk. A nálunk megrendelt árucikkeket he­tenként szállítjuk Magyarországra kamionnal. Tizennyolc karátos arany ékszerek napi gramm­áron nagy választékban. Gépkocsik - Opel, Ford, Volkswagen, Audi - különlegesen kedvező feltéte­lekkel. Áraink mentesek a forgalmi adótól is. TANDEX Értékes ajándékot kíván vinni vagy küldeni Ma­gyarországra? Forduljon hozzánk! Nagy tapasztala­tokkal rendelkezünk külföldről hazatelepülő magya­rok háztartásának berendezésében is. NEM FOGJA ELHINNI, MENNYIT TAKARÍTHAT MEG! Kérje tájékoztató katalógusunkat, árlistánkat. TANDEX Diplomatie Supply • Thomas Komáromi cégtulajdonos Krünerstr. 81. D-8000 München 70. Német Szövetségi Köztársaság Tel.: 089/717055 • Telex: 52-2618 23

Next

/
Thumbnails
Contents