Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-02-17 / 4. szám

gazdaság, és ezzel a tanya gazdasági funkciója ismét megerősödött.- Kik és hogyan élnek ma a tanyákon ?- Ez meglehetősen változó. Azokon a területeken, ahol a nagyüzem, vagyis a szakszövetkezet két-két hold földet bocsátott a tanyasiak rendelkezésére a közösből, más szóval élve „visszaosztotta” a földet, s ezenkívül a gazdák még a piaci igényeknek megfelelően is képesek voltak termelni, hamarosan újra virágzott a tanya. Ezeken a vidékeken a lakosság összetétele igen kedvező, sok a fiatal, működnek a tanyasi iskolák, van villany, víz, jó a közlekedés... Ilyen adottságokkal rendelkezik Bács-Kiskun megyében a tanyák 37 százaléka. Akad viszont olyan terület is, ahol maga a tanyarendszer és a lakosság is elöregedett, elmagányosodott, súlyos szociális gondokkal küzd, nincs villany, megoldatlan a vízellátás és még kövesút sincs. A tanyák 2-8 százaléka tartozik nálunk ebbe a kategóriába.- A tanyák helyzetének, lehetőségeinek két szélsőséges példáját említette, ám ha valaki járja napjaink tanyavilágát, többféle tanyával is találkozik.- A mi fogalmaink és tapasztalataink szerint is legalább ötféle tanyatípus létezik. Az első az úgynevezett őstermelő, vagy hagyományos tanya, amely a lakó- és munkahely térbeli együttese. A másik a háztáji típusú tanya, ahol a családfő eljár dolgozni, a feleség pedig vezeti a háztartást és a gazdaságot, s a tanya tulajdonképpen háztáji gazdaságként működik. Viszonylag új jelenség a lakótanya, amely általában a hagyományos tanyából alakult át. A tulajdonosok eljárnak a városba, az iparban vagy a kereskedelemben dolgoznak, a korszerűsített, komfortosított tanya pedig, persze olyan, amely tömegközlekedési eszközökkel is könnyen megközelíthető, kizárólag lakóhelyül szolgál. Itt jegyzem meg, hogy Kecskemét közigazgatási területén mintegy tizenhatezren élnek lakótanyán. Az üdülőtanyák megjelenése is újdonság. A városlakók mostanában előszeretettel vásárolnak eredeti feladatát elveszített tanyát, hogy hétvégeken ott pihenjék ki fáradalmaikat, s esetleg - kikapcsolódás gyanánt - egy kevés zöldséget, gyümölcsöt is termeljenek. Ide kívánkoznak a felsorolásba az idegenforgalom céljait szolgáló, magán-, szövetkezeti vagy vállalati tulajdonban lévő tanyák is, amelyek a legnagyobb kényelemmel, ugyanakkor „nádfedeles” romantikával várják az üdülni vágyókat, turis-EZ A HÁZ ELADÓ

Rozoga házacska, düledező ólak és acsarkodó kutyák. Nem is merünk közelíteni, hátha az ebek a foszladozó kötelet, amivel a fához kötötték őket, nagy indulatukban széttépik és nekünk rontanak. Csak akkor nyugszanak, amikor Horváth János bácsi a házból kilép és csendre inti őket.-Ez a tanya eladó?- Ez bizony. Kerüljenek beljebb! Látják, itt körben erdő van, tiszta, jó levegő, közel a buszmegálló.- Villany, víz van ?- Az nincs, de kutat lehet fúratni.-És a villany? Miért nem vezettette be?- Miért nem? Mert a gyerekek régen unszolnak, adjam már el a tanyát és költözzek hozzájuk

Kecskemétre. Én meg csak halogattam, nehéz lesz nekem megszokni a várost. Addig-addig, míg a tél elején, amikor az a nagy ónos eső esett, el nem csúsztam az udvaron. Megrándult a bokám, alig bírtam magam a házba bevonszolni. Hát ezután hirdettem meg a tanyát eladásra.- És mennyire tartja az árát?- Százötvenezret kérnék érte, nem kevesebbet.- De hát ez csak szoba-konyha, a tető beszakadva, biztos be is ázik, az ólak is használhatatlanok.- Hát az igaz. De nem divat ma már gazdálkodni. Errefelé cifra üdülők vannak, nem istállók, meg ólak. Le kell az ólat bontani, kipingálni a házat, füvesíteni a kertet. De hát maguk, városiak, ezt jobban tudják...

9