Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Erdély ■ II /#■ F ##■ jovojerol Az Erdély-kérdésnek teljesen újszerű megközelítése olvasható a szegedi folyóiratban. A nemzetiségi kérdés ismert szakértője, Joó Rudolf a remélt hatalmi fordulat utáni lehetséges alternatívákat veszi számba tanulmányában, amelyből itt csak néhány érdekesebb gondolatot tudunk kiragadni. Az írás címe: „Nemzetiségi önkormányzat és demokrácia a holnap Erdélyében.” A buldózerek árnyékában egy nemzetiségi együttélési modell megal-, kotása Erdély számára nem utópia, hanem egyre sürgetőbb tényleges szükséglet - állapítja meg Joó Rudolf. - Sem Közép- és Kelet-Európa egészének demokratikus átalakítása, sem a térségben élő kis népek harmonikus együttélése nem nélkülözheti hosszú távon a minden érintett felet kielégítő megoldást. A romániai demokratikus fordulat nem következhet be úgy, hogy benne az erdélyi magyarság érdeke elsikkadjon. Erdélyben az államtól független civil társadalmi lét hagyományai miatt - szemben a regátival - gyorsabb ütemben nyerné vissza sokszínűségét - véli a szerző. Nagyobb esélyei lennének az A magát az „Elégedetlenek lapja” alcímmel kínáló újság első évfolyamának harmadik számából arra lehet következtetni, hogy ez a hetilap „építően” kritikus igyekszik lenni. A népi kollégiumok újjászervezési kísérletéről hírt adó cikke is vállaltan agitatív: támogatókat tiszatáj autonómiák újrakiteljesedésének. „Az autonómiák Erdélye” című fejezetben Joó Rudolf a következőket hangsúlyozza. Határozott jogi-politikai biztosítékok szükségesek a teljes egyéni diszkriminációmentesség biztosítására. Minden állampolgár maga jogosult megállapítani nemzetiségét, anyanyelvét és vallását. Erdély nemzetiségi és vallási közösségei egyenjogúak. A továbbiakban a tanulmány a területi önkormányzatok fontosságát emeli ki, amelyeknek legkisebb egysége a város, a község lehet. Ezután a szerző a leendő autonóm törvényhozó és végrehajtó szervezetek lehetséges felépítését elemzi, finnországi, belgiumi és svájci minták alapján. Végezetül megállapítja: Az Erdélyben élő népek számára az önkormányzóönigazgató nemzetiségpolitikai rendszer távlatistratégiai cél lehet. Ehhez képest realistább, „minimálprogram” igényű a kisebbségi jogrendszer típusú megközelités. Ez a törekvés az erdélyi nemzetiségek 1945-1946-os jogi helyzetének visszaállítását tűzi ki célul, kiegészítve ezt a struktúrát a tájékoztatás azóta kifejlesztett új eszközeivel, így a televízióval. igyekszik megnyerni az ügynek. Az ötvenes évek elején szétverték a népi kollégiumokat, ezeket a szegényparaszti, munkás- és kispolgári származású új értelmiség kinevelésére hivatott és szerveződött demokratikus élet- és lakóközösségeket. De példájuk nyomán most új népi kollégiumi mozgalmat akar szervezni a Magyar Népfőiskolái Társaság, valamint a tavaly megszűnt Kommunista Ifjúsági Szövetség romjain alakult Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsége. Mint a 424-ből kiderül, alakult már egy Új Népi Kollégiumokért koordinációs bizottság is. A szervezők tisztában vannak azzal, hogy a példának tekinthető Győrffy- és Eötvös-kollégiumok hagyományait már nem folytathatják teljes egészében. Nincs ma olyan rétege a magyarországi fiataloknak, amely a harmincasnegyvenes években fénykorukat élő kollégiumok baloldali szemléletét továbbvinné. A tudásnak sincsen akkora értéke, amellyel tömegeket lehetne tűzbe hozni. A szervezők mégis reménykednek abban, hogy a falvakban még vannak olyan fiatalok, akik a mai, általánosnál szigorúbb normák szerint élnek, s hogy vannak még elhivatott tanáremberek. Ilyen tanárok és Magyarország és Izrael diplomáciai kapcsolatának helyreállítása alkalmából Schöner Alfréd főrabbival közöl beszélgetést a Hazafias Népfront családi magazinja. Az 1967-es diplomáciai szakítás hiba volt - véli Schöner Alfréd. - Alapvetően fontos, hogy egy magasan kvalifikált tudományos bizottság felülvizsgálja a cionizmus értékelését is. Megítélésem szerint a diplomáciai kapcsolat felvételéhez két komponens vezetett. Az egyik annak a felismerése, hogy a modern korban elfogadhatatlan a „haragszom rád” ars poeticája. Másrészt Izraelben csaknem háromszázezer olyan állampolgár él, akinek magyar gyökere is van. ilyen diákok meglétében bízva a szervezők reményt merítenek abból a tapasztalatukból is, hogy a városok és a falvak egyaránt önkormányzatokat követelnek. Az önállósághoz pedig nemcsak szűkén értelmezett agrárszakértelmiség kell, hiányoznak faluról a tanárok, a tanítók, az orvosok, a jogászok és a magasan képzett technikusok, szakmunkások is. A népi kollégiumok viszszaadhatják a falvaknak az értelmiséget - mutat rá a 424 cikke. Igaz, ebben a kezdeményezésben egyelőre úgy tűnik - még nem látnak igazán fantáziát sem az Országgyűlés képviselői, sem a művelődési miniszter. De a szervezőknek szóló válaszlevelében a miniszter legalább helyeselte az ötletet, s a népi kollégiumi mozgalmat újjászervezők már ötmillió forint állami támogatást is kijártak a megvalósítás programjának kidolgozására. Mint a 424 írja: ez még csak a dobbantó a nagy lépcső előtt. A továbbiakban a főrabbi az identitás-zavar feloldásáról mondja el véleményét: A fejekben lévő ideológiai zűrzavar a zsidóságnál is igaz, ha azt a kérdést boncolgatjuk: ki a zsidó? Nyilvánvaló, hogy ennek helyenként, koronként és időnként más aspektusa van. A zsidó vallási törvény, a Háláhá egyértelműen fogalmaz, de ez csak azoknál az embereknél érvényesíthető, akik vallásos meggyőződés szerint élnek. Számomra elsősorban a vallás a fontos, de el tudom képzelni és el tudom fogadni, hogy lehessen az is zsidó, aki kulturális vagy nemzetiségi vonatkozásban szeretné megélni a saját identitását. Hangsú-Értelmiséget falura! JtépesW Izraeli-magyar kapcsolatok
