Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-12-15 / 24. szám

36 SAJTÓTÜKÖR Erdély ■ II /#■ F ##■ jovojerol Az Erdély-kérdésnek teljesen újszerű megköze­lítése olvasható a szegedi folyóiratban. A nemzetisé­gi kérdés ismert szakér­tője, Joó Rudolf a remélt hatalmi fordulat utáni le­hetséges alternatívákat ve­szi számba tanulmányá­ban, amelyből itt csak né­hány érdekesebb gondola­tot tudunk kiragadni. Az írás címe: „Nemzetiségi önkormányzat és demok­rácia a holnap Erdélyé­ben.” A buldózerek árnyéká­ban egy nemzetiségi együttélési modell megal-, kotása Erdély számára nem utópia, hanem egyre sürgetőbb tényleges szük­séglet - állapítja meg Joó Rudolf. - Sem Közép- és Kelet-Európa egészének demokratikus átalakítása, sem a térségben élő kis népek harmonikus együtt­élése nem nélkülözheti hosszú távon a minden érintett felet kielégítő megoldást. A romániai demokratikus fordulat nem következhet be úgy, hogy benne az erdélyi ma­gyarság érdeke elsikkad­jon. Erdélyben az állam­tól független civil társa­dalmi lét hagyományai miatt - szemben a regáti­­val - gyorsabb ütemben nyerné vissza sokszínűsé­gét - véli a szerző. Na­gyobb esélyei lennének az A magát az „Elégedet­lenek lapja” alcímmel kí­náló újság első évfolya­mának harmadik számá­ból arra lehet következtet­ni, hogy ez a hetilap „épí­tően” kritikus igyekszik lenni. A népi kollégiumok újjászervezési kísérletéről hírt adó cikke is vállaltan agitatív: támogatókat tiszatáj autonómiák újrakiteljese­­désének. „Az autonómiák Erdé­lye” című fejezetben Joó Rudolf a következőket hangsúlyozza. Határozott jogi-politikai biztosítékok szükségesek a teljes egyé­ni diszkriminációmentes­ség biztosítására. Minden állampolgár maga jogo­sult megállapítani nemze­tiségét, anyanyelvét és val­lását. Erdély nemzetiségi és vallási közösségei egyenjogúak. A további­akban a tanulmány a terü­leti önkormányzatok fon­tosságát emeli ki, ame­lyeknek legkisebb egysége a város, a község lehet. Ezután a szerző a leendő autonóm törvényhozó és végrehajtó szervezetek le­hetséges felépítését elem­zi, finnországi, belgiumi és svájci minták alapján. Végezetül megállapítja: Az Erdélyben élő népek számára az önkormányzó­önigazgató nemzetiségpo­litikai rendszer távlati­stratégiai cél lehet. Ehhez képest realistább, „mini­­málprogram” igényű a ki­sebbségi jogrendszer típu­sú megközelités. Ez a tö­rekvés az erdélyi nemzeti­ségek 1945-1946-os jogi helyzetének visszaállítását tűzi ki célul, kiegészítve ezt a struktúrát a tájékoz­tatás azóta kifejlesztett új eszközeivel, így a televí­zióval. igyekszik megnyerni az ügynek. Az ötvenes évek elején szétverték a népi kollégiumokat, ezeket a szegényparaszti, munkás- és kispolgári származású új értelmiség kinevelésére hivatott és szerveződött demokratikus élet- és la­kóközösségeket. De pél­dájuk nyomán most új né­pi kollégiumi mozgalmat akar szervezni a Magyar Népfőiskolái Társaság, valamint a tavaly meg­szűnt Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség romjain ala­kult Élelmiszer-gazdasági és Falusi Ifjúság Szövetsé­ge. Mint a 424-ből kide­rül, alakult már egy Új Népi Kollégiumokért ko­ordinációs bizottság is. A szervezők tisztában van­nak azzal, hogy a példá­nak tekinthető Győrffy- és Eötvös-kollégiumok ha­gyományait már nem foly­tathatják teljes egészében. Nincs ma olyan rétege a magyarországi fiatalok­nak, amely a harmincas­negyvenes években fény­korukat élő kollégiumok baloldali szemléletét to­vábbvinné. A tudásnak sincsen akkora értéke, amellyel tömegeket lehet­ne tűzbe hozni. A szerve­zők mégis reménykednek abban, hogy a falvakban még vannak olyan fia­talok, akik a mai, általá­nosnál szigorúbb normák szerint élnek, s hogy van­nak még elhivatott tanár­emberek. Ilyen tanárok és Magyarország és Izrael diplomáciai kapcsolatá­nak helyreállítása alkal­mából Schöner Alfréd fő­rabbival közöl beszélge­tést a Hazafias Népfront családi magazinja. Az 1967-es diplomáciai szakítás hiba volt - véli Schöner Alfréd. - Alapve­tően fontos, hogy egy ma­gasan kvalifikált tudomá­nyos bizottság felülvizs­gálja a cionizmus értékelé­sét is. Megítélésem szerint a diplomáciai kapcsolat felvételéhez két kompo­nens vezetett. Az egyik an­nak a felismerése, hogy a modern korban elfogad­hatatlan a „haragszom rád” ars poeticája. Más­részt Izraelben csaknem háromszázezer olyan ál­lampolgár él, akinek ma­gyar gyökere is van. ilyen diákok meglétében bízva a szervezők reményt merítenek abból a tapasz­talatukból is, hogy a váro­sok és a falvak egyaránt önkormányzatokat köve­telnek. Az önállósághoz pedig nemcsak szűkén ér­telmezett agrárszakértel­miség kell, hiányoznak fa­luról a tanárok, a tanítók, az orvosok, a jogászok és a magasan képzett techni­kusok, szakmunkások is. A népi kollégiumok visz­­szaadhatják a falvaknak az értelmiséget - mutat rá a 424 cikke. Igaz, ebben a kezdeményezésben egyelőre úgy tűnik - még nem látnak igazán fantázi­át sem az Országgyűlés képviselői, sem a művelő­dési miniszter. De a szer­vezőknek szóló válaszle­velében a miniszter leg­alább helyeselte az ötletet, s a népi kollégiumi moz­galmat újjászervezők már ötmillió forint állami tá­mogatást is kijártak a megvalósítás programjá­nak kidolgozására. Mint a 424 írja: ez még csak a dobbantó a nagy lépcső előtt. A továbbiakban a fő­rabbi az identitás-zavar feloldásáról mondja el vé­leményét: A fejekben lévő ideoló­giai zűrzavar a zsidóság­nál is igaz, ha azt a kér­dést boncolgatjuk: ki a zsidó? Nyilvánvaló, hogy ennek helyenként, koron­ként és időnként más as­pektusa van. A zsidó val­lási törvény, a Háláhá egyértelműen fogalmaz, de ez csak azoknál az em­bereknél érvényesíthető, akik vallásos meggyőző­dés szerint élnek. Szá­momra elsősorban a val­lás a fontos, de el tudom képzelni és el tudom fo­gadni, hogy lehessen az is zsidó, aki kulturális vagy nemzetiségi vonatkozás­ban szeretné megélni a sa­ját identitását. Hangsú-Értelmiséget falura! JtépesW Izraeli-magyar kapcsolatok

Next

/
Thumbnails
Contents