Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
26 KILÁTÓ AMERIKAI KÖRÚT UTÁN, VILÁGTALÁLKOZÓ ELŐTT Éhesen a testvéri szóra Az észak-amerikai és kanadai magyar reformátusság meghívására több mint háromhetes ielkipásztori körutat tett dr. Kocsis Elemér püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész-elnöke. Az esemény jelentőségét emeli, hogy ezt megelőzően csak 1922-ben és 1930-ban volt hasonló látogatás. A trianoni tragédia után Baltazár Dezső egy nagy gyűjtőkörúton járt kint (ennek köszönhető a debreceni kollégium adósságainak kifizetése), igazi, nagy látogató körutat csak Ravasz László tett 1930-ban. Kocsis Elemér püspök a szeretetteljes amerikai fogadtatás még friss élményével fogadott, amikor hazaérkezése után felkerestem.- Valójában negyven év távolságát és elidegenedési folyamatát kellett áthidalni - mondta beszélgetésünk kezdetén. - Természetesen ez inkább az 50-60-as években jelentett gondot, a 70-es években mindkét részről többen áttörték a falakat. De hangsúlyoznom kell, hogy az ellentétek soha nem a gyülekezetek, hanem az - amerikai magyar és a magyarországi 7 egyházi vezetők között voltak. Éppen ezért ez a mostani látogatás elsősorban bizalomépítő volt. Emellett két feladatot egyeztettünk előre: a sárospataki kollégium ügyét és az 1991 -re tervezett Magyar Református Világtalálkozó megrendezését. A Sárospataki Református Kollégium visszaállítása létkérdés egyházunk számára - folytatja a püspök -, hiszen az elmúlt 40 év alatt egyetlen református gimnáziumunk volt, annak ellenére, hogy a 16-ból 8 iskola működését szerződés biztosította. Sürgős feladat történelmi iskoláink és históriai kollégiumaink helyreállítása, mert erősen megcsappant a református értelmiség száma. Az a reménységünk, hogy a budapesti Baár-Madas gimnázium mellett 1990 őszén Sárospatakon is megkezdődhet a tanítás. Az amerikai magyar reformátusok között nagyon sok a volt pataki diák, akiknek az ottani magyar egyházakon kívül az amerikai protestánsokat, mindenekelőtt a holland származásúakat is sikerült megnyerniük az erkölcsi és anyagi támogatásra. Bizonyos vagyok abban, hogy az amerikai magyar és nem magyar reformátusok, presbiteriánusok összegyűjtik az induláshoz szükséges összeget. A közéleti események gyors pergése is segítségünkre van, az eddigi ellenállás megtört, a megyei és városi tanács ingyen visszaadja az iskolát. Ők maguk ismerték el, hogy a valamikori világhírű kollégium állami kezelésben teljesen eljelentéktelenedett. Reméljük, ha újra a református egyház kezébe kerül, visszaszerzi régi rangját. Szükség van a sárospataki teológia újraindítására is, mert örvendetesen növekszik a teológiára jelentkezők száma. Amerikában sok magyar gyülekezet van magyar lelkész nélkül, várják a segítségünket, de ma még mi is lelkészhiánnyal küzdünk. Egyelőre csak lelkészcseréről lehet szó, az utánpótlásról, angolul is jól tudó magyar lelkészek kiküldéséről talán majd néhány év múlva beszélhetünk.- Püspök úr, említette a Magyar Református Világtalálkozó előkészítő munkálatait is. Ez lenne a második ilyen alkalom..,- Igen, 1938-ban volt már egy, de akkor hiába határozták el a folytatást, csak most érkezett el az a történelmi pillanat, amikor feléleszthetjük ezt a szépen induló hagyományt. Vendéglátóim nagy örömmel fogadták a javaslatot, és az Amerikai Magyar Lelkészegyesület egyhangúlag megszavazta az együttműködést az újraszerveződött Magyarországi Lelkészegyesülettel és a Magyarországi Református Egyházzal. Az előkészítő bizottság nemzetközi lesz, hiszen a világ minden részéből érkeznek majd magyar reformátusok. A négynaposra tervezett program a debreceni Nagytemplomban közös istentisztelettel, úrvacsoraosztással kezdődik, lesz tudományos szimpózium a magyar sorskérdésekről, és természetesen minél több lehetőség a személyes kapcsolatteremtésre. Az amerikai magyar református gyülekezetekben közös kívánságként hangzott el, hogy épüljön ki élő testvéri kapcsolat közöttük és a magyarországi református gyülekezetek tagjai között. A kölcsönös látogatások megkönnyítésére utazási iroda létesül majd, amely biztosítja a folyamatos és aránylag olcsó utazásokat.- Tudom, hogy nagyon nehéz még csak érintőlegesen is beszámolni egy ilyen sokszínű, gazdag programról, ezért kérem, emelje ki az egyházi vezető legnagyobb élményét és legkedvesebb személyes emlékeit.- Az a megtiszteltetés ért, hogy első ízben szentelhetett fel amerikai magyar református püspököt a Magyarországi Református Egyház Zsinatának elnöke. Ketten olvastuk a Baltazár Dezső által írt püspökszentelő imádságot: az itthon is jól ismert Szabó István nyugalmazott püspök angolul, én magyarul, ezután következett Harsányi András angol és az én magyar nyelvű igehirdetésem. Éppen az új püspöktől, dr. Szűcs Zoltántól származik a találó megfogalmazás, amely hűen tükrözi az általam is tapasztalt általános véleményt: „Azt üzenem az otthoniaknak, hogy mi, magyarok végre ne egymás torkát, hanem egymás kezét szorongassuk!” Feltétlenül meg kell emlékeznem az Amerikai Magyar Lelkészegyesület ligonieri közgyűléséről, ahova minden évben meg-
