Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
KRÓNIKA 9 Eltérő jogalkalmazás Ügyvédek együttműködése Mintegy 50 magyar ügyvédet tartanak számon Kanadában - hangsúlyozta John R. R. Jenningy, a Canadian Bar Association elnöke azon az ünnepségen, amelyen dr. Horváth Attilával, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökével együttműködési és kölcsönös tájékoztatási megállapodást írt alá. A kanadai és a magyar ügyvédség újszerű kapcsolata nem csupán a jogalkotó, Alapítvány az emberért hanem a gyakorló jogászok számára is lehetővé teszi egymás országainak, jogrendjének, jogalkalmazási gyakorlatának mind behatóbb megismerését. A kedvező befektetési lehetőségeket kereső tőkének ugyanis mindig meg kell találnia azokat a jogi biztosítékokat, amelyek megfelelő biztonságot nyújtanak egy számára ismeretlen ország gazdaságában való vállalkozáshoz. Humánum mindenek felett! A Magyar Humanisták Egyesülete olyan célokat tűzött ki maga elé, amelyek megvalósítása minden felelősen gondolkodó magyar számára program lehet. A Kaposvárott megalakult Magyar Humanisták Egyesületének jelmondata: „Humánum mindenek felett!” Vagyis az emberközpontú, humánus gondolkodási mód kialakításának elősegítése a politikában, gazdasági életben és általában az emberi kapcsolatokban. Mivel Magyarországon az anyagiak hiánya miatt gyakran a jó kezdeményezés hamvába hull, az egyesület támogatókat keresett és talált, hogy közös alapítvánnyal megteremtsék működésük alapfeltételeit. A Humánum Alapítványt a Kaposvári Építők SC, a HÓ-RUKK Gmk és a Magyar Humanisták Egyesülete alapította. De mit is jelent ez közelebbről? Az alapítvány a rendelkezésére álló anyagi és erkölcsi eszközökkel segítséget kíván nyújtani az ifjúságnak, a nyugdíjasoknak, kis- és nagy közösségeknek s emellett a környezet védelméért, az egészséges életmódra nevelésért, az oktatás és a művelődési készség fejlesztéséért tevékenykedő személyeknek, szervezeteknek is. Az anyagi fedezetet - a kamatokon kívül - önálló gazdasági vállalkozásokkal teremtik majd elő. Az Alapítványt minden olyan természetes és jogi személy megpályázhatja, amely a meghatározott célok valamelyikének megvalósításában tevékenyen részt akar vállalni. Címük: Kaposvár, Arany János utca 97. A kaposvári központi iroda az ország különböző pontjain területi irodákat állít fel, hogy alapprogramjuk megvalósítása az egész országra kiterjedjen. Az Alapítvány képviselője és egyben kezelő szerve a Kuratórium. A kaposvári székhelyű Magyar Humanisták Egyesülete (elnöke Landek László, ügyvezető elnöke Stier István) az ország legfelsőbb szintű irányító testületéinek is felajánlotta együttműködési készségét. A Magyar Fórum feladata m ■ ■ ■ rr ■ es jovoje A Magyar Fórum 1984-ben alakult. Feladata az volt, hogy azokat a konferenciákat segítse szervezni, amelyek a külföldön élő magyarság különböző szakmai rétegeit és a hazaiakat közös megbeszélésre hozzák össze. Ezelőtt is voltak már ilyen összejövetelek, konferenciák, így az orvostudomány és a közgazdaságtan területén; ezen kívül olyan típusú rendezvények, amelyek a. magyar kultúra különböző területeit vették célba. Az 1984 óta megrendezett konferenciák többféle célt szolgáltak. Voltak olyan szűkebb témakörű tanácskozások, mint például a magyar könyvtárosok találkozója, kis*országok a világgazdaságban, különös tekintettel Magyarországra; ezenkívül voltak emlékülések Polányi Károly és Weiner Leó tiszteletére. Ha megvonjuk a mérlegét ennek az eltelt öt évnek, akkor azt mondhatjuk: a Magyar Fórum igyekezett feladatának megfelelően dolgozni. A Magyar Fórum vezetését 1988-tól vettem át és ettől az időszaktól kezdődően három konferenciát rendeztünk, ebből kettőt, az orvostudományi, valamint a műszaki és természettudományos találkozót elsősorban a Magyar Fórum, a harmadikat a Befektetési szimpóziumot pedig első helyen a Magyar Gazdasági Kamara. Azt a feladatot, hogy a külföldön élő és a hazai magyar szakemberek találkozását minél közvetlenebbé tegyük, a Magyar Fórum korábban nem minden esetben tudta teljesíteni. Ezeknek a konferenciáknak a jelentősége azonban így is igen nagy, mert hiszen ezeken keresztül lehet megismerni egyrészt a külföldi magyarok kulturális és gazdasági eredményeit, másrészt ezeken keresztül kaphatnak a külföldi magyarok eligazítást arról, hogy idehaza mi történt azon a szakterületen, amelyen ők is dolgoznak. További fontos szempontot jelent az is, hogy egy ilyen találkozó nemcsak azt segíti elő, hogy megismerjék egymást az emberek, hanem azt is, hogy együttműködést alakíthassanak ki, amelynek sokféle ágát lehet így megtervezni és megteremteni. Vitán felül áll, hogy Magyarországot az elmúlt negyven év igen sok területen juttatta kritikus helyzetbe. Ezek közül talán az egyik legkritikusabb az, hogy a magyarságtudatot igyekezett megbénítani és megszüntetni, de legalább ilyen súlyos az, hogy a magyar értelmiség létszámát és működését nagymértékben korlátozta. Az
