Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-01 / 23. szám
54 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK FEJEZETEK ERDÉLY TÖRTÉNETÉBŐL XII. Önálló fejedelemség születik Erdély századokon át önálló államalakulatként működött, és a vallásháborúk korában jelentős tényezője volt az európai politikának. Az önálló erdélyi fejedelemség kialakulásáról Bartha Gábor történésszel beszélgettünk. majd találnia. Azt mondjuk, hogy a Szapolyaiak hatalomra kerülésével, illetve az ország kettészakadásával már kialakult az erdélyi fejedelemség csírája, bár 1570-ig még egyértelműen magyar királyság a neve. A Szapolyai-országrész határa kezdetben Buda, északon Lőcse, s ahogy folytonos harcokban visszahúzódik a Tisza mögé, úgy alakul ki a későbbi Erdély, amely immár nem tartomány, hanem ország.- Tudjuk azt, hogy Szapolyai János király halála után, 1541-ben a török tartósan elfoglalta Budát, és ezzel az ország most már három részre szakadt. Vannak, akik úgy vélik, ez az erdélyi fejedelemség születésének időpontja. De ennek az önállósuló Erdélynek mindeddig semmi önállósága nem volt. Létre kell hoznia önálló belső közigazgatását, állami kormányszerveit. Hogyan alakul ki mindez?- Erre is azt kell mondanom, hogy nagyon nehezen. Igazából a kezdet ebben is a Szapolyaiak királysága. János király a Tiszától Emlékeztetőül idézünk néhány adatot: 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában Szolimán szultán tönkreverte a magyar hadsereget, maga a király, II. Lajos is holtan maradt a csatatéren. A középkori magyar királyság ezzel megdőlt. Az ország két királyt választott, egy nemzetit, Szapolyai János személyében és Habsburg Ferdinánd osztrák főherceget, akitől a nyugati katonai segítséget várta.- Hogyan alakult a kettős királyválasztás után Erdély sorsa ?- Erdély még ezután is elég sokáig nem játszott fontos szerepet a magyar történelemben. Az ország egyik olyan része volt, amelyik a két király közötti küzdelemben hol ide, hol oda csapódott. Erdély lakossága is sokáig habozott, hogy melyik oldalon álljon. A szászok, németek lévén, s mivel gazdaságilag és kulturálisan erősen kötődtek a német birodalomhoz, szinte természetszerűleg inkább Ferdinánd királyhoz húztak. A magyar nemesség, részben a nemesi nemzettudat által befolyásolva, részben a török közelségétől is nyomva, János király pártjára állt, aki a törökkel állt szövetségben, a székelyek pedig minden hatalom ellen lázadoztak, hiszen az ő társadalmuk már régen válságban volt ekkor.- Az erdélyiek állásfoglalását nem befolyásolta, hogy Szapolyai János, akit királlyá választottak, előzetesen erdélyi vajda volt?- Valójában nagyon keveset. Hiszen Szapolyai János, mint erdélyi vajda, hivatalnok volt. Nem volt Erdély uralkodója, nem is volt nagyobb birtoka Erdélyben. Amikor vajdából királlyá lett, Erdély közigazgatását másra kellett bíznia, s ez azt jelentette, hogy közvetlen befolyását el is veszítette a tartományban. Ennek ellenére, miután Erdély az ország keleti felében van, ahogy Ferdinánd király és János király között a frontvonalak kikristályosodtak, valamikor az 1530-as évek derekától kezdve, Erdély teljes egészében és szilárdan a Szapolyaiországrészhez kapcsolódik.- Mikor indul el Erdély az önállósodás útján?- Ezt nehéz megmondani, hiszen gyakorlatilag azzal, hogy az ország kettéválik, ami 1529-ben következett be véglegesen, már meg is teremtődött egy olyan Magyarország előképe, amelyik Magyarország is, nem is, hiszen csak az ország keleti részét foglalja magába a magyar királyság közül az egyik, tehát új nevet is kell Erdélyi lovas katona a XVI. századból
