Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-12-01 / 23. szám

26 KILÁTÓ Ez egy egész más ország BUDAPESTEN LADY LISTOWELLEL Lady Judith of Listowel, eredeti nevén Márffy-Mantuano Judit, a híres nemzetközi jogász leánya rendkívül színes, sokoldalú egyéniség. író, újságíró, történész, az angol felső tízezer tagja és ez idő szerint az egyetlen magyar lady - azaz lovagi rangú hölgy - a szigetországban. Nem hisz Teleki Pál és Rudolf trónörökös öngyilkosságában, könyvei feltűnést keltettek, a szerencsétlen királyfiról írott éppúgy, mint Idi Amin Dada afrikai diktátor életrajza. Szelleme, alkotókedve töretlen. És hogy hány éves? De kérem, ezt akkor is kikérte magának, amikor egy repülőszerencsétlenség túlélőjeként megírták korát az újságok.- Apám diplomata volt, így mint fiatal leány Rómában éltem. Majd amikor a papát visszahe­lyezték Magyarországra, 1924- ben, beiratkoztam Budapesten a közgazdasági egyetemre. Közben megpályáztam és elnyertem egy ösztöndíjat, és így kerültem ki Angliába. Az ösztöndíj három font tíz shilling hetenként, ami akkor is nagyon kevés pénz volt. így Oxfordba nem mehettem, de mivel a London School of Eco­­nomicsról már hallottam, így oda iratkoztam be. Azt viszont nem tudtam, hogy az egy roppant bal­oldali intézmény... Nos, itt vé­geztem kitüntetéssel, majd egy évig még ott maradtam kutató­nak; egy professzor alkalmazott, hogy segítsek a könyve előkészí­tésében. Akkor egy idős lady, egy barátnőm anyja elhatározta, hogy bemutat a társaságban. Találkozás a „vörös" lorddal Huszonhárom éves voltam, és egy kissé idősnek éreztem magam ahhoz, hogy debütáns legyek. Különben is, én már Rómában és Budapesten is jártam társaságba. Kérem, az nem fontos - mondta -, aki nincs bemutatva Angliá­ban, az itt társaságilag nem szá­mít. Meghívott, és náluk voltam majdnem három hónapig, elvitt minden bálra, amit ő nagyon él­vezett, mert a lányai már felnőt­tek. Sőt összehívott néhány fia­talembert, hogy válasszak, és menjek férjhez. Ott találkoztam Billyvel, Lord Listowellel, egy év­vel később megkért, és 1933-ban a felesége lettem. Az esküvőnk itt volt Budapesten. így lettem lady Angliában... Időközben újságírással foglal­koztam. Első cikkem a Magyar Nemzetben jelent meg, aztán fel­vett Marsovszky Ivor a keresz­tényszocialista lapjához. Eleinte minden vacak dologról kellett ír­nom, még futballról is, holott nem kedvelem a futballt. Később meginterjúvoltam Churchillt és Lloyd George-ot, és ezek a cikkek megjelentek, ami némi újságírói tekintélyt szerzett számomra. Az újságírást csak 1940 tavaszáig folytathattam, mert Magyarország már az Angli­át bombázó németek szövetsége­se volt, így onnan magyar lapok­ba nem küldhettem cikkeket. A háborús években eleinte egy rákkórházban dolgoztam, azután kétszer is átküldték Amerikába előadói körútra. A tájékoztatási minisztériumnak dolgoztam, de nem voltam hajlandó azt hirdet­ni, hogy Oroszország egy tökéle­tes demokrata ország. Erre a kommunista párt tiltakozott, hogy én nem nevezem őket de­mokratáknak. Amikor a miniszté­riumban ezt számon kérték, azt válaszoltam, szívesen elmondom, hogy az oroszok igen bátrak, de azt ne kívánják, hogy hazugságo­kat mondjak, mert nem mondok. Rendben van, közölték, de akkor ne dolgozzam nekik. Kijöttem a minisztériumból, és mivel tud­tam, hogy a szemben lévő had­ügynek van oktatási osztálya, oda bementem, és találkoztam a nagyon rokonszenves Ingles ezre­dessel, és elmondtam neki a tör­ténteket. Hála istennek! - nyug­tázta. - Ez így jó, mert mi magát nagyon szerettük volna már al­kalmazni, jöjjön hozzánk és tart­son előadásokat a katonáknak. Ezeknek fogalmuk sincs arról, hogy miért, hol van háború... semmit sem tudnak a világról. Azt a feladatot kaptam, hogy ma­gyarázzam meg a háború kitöré­sének okait. A lengyelek is be akartak fogadni az emigráns had­seregükbe. Valószínűleg jól csi­nálhattam a dolgomat, mert ké­sőbb a már említett ezredestől kaptam egy elismerő levelet, amelyben az állt, hogy körülbelül kétezer tanár működött az angol hadseregben, és én az első tíz kö­zött voltam.-A férje hasonló elveket vallott?- ő politikus volt, és sajnos el­váltunk, amit ma is sajnálok, nem az én akaratomból történt. A há­ború alatt miniszter volt, majd a háború végével, amikor Chur­chill kibukott, ő India-ügyi mi­niszter lett. Ő csinálta végig India függetlenítését.- Konzervatív párti volt?- Nem, szocialista! Azért vesz­tette el a nagy vagyont, mert az apja ezen nagyon felháborodott, és kitagadta.- Próbált-e vajon a háború alatt tartott előadásaiba finoman egy kis magyar propagandát is be­csempészni?- Természetesen. Ezt ma már a

Next

/
Thumbnails
Contents