Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-11-15 / 22. szám
MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK 59 és Eger 4 pap. Hozzáteszik, hogy a kimutatás csak esetleges és közelről sem teljes, ami a lista áttekintésekor első látásra nyilvánvaló. Ugyanekkor a szerzetesek közül ugyanez lett a sorsa 55 jezsuitának, 30 cisztercitának, 9 bencésnek, valamennyi pálosnak, 2 premontreinek, 4 ferencesnek, 3 szalézinek és 5 piaristának. Ez a lista is igen hézagosnak tűnik. Ennél szerintünk közelebb jár az igazsághoz az a kimutatás, amely az 1948-tól letartóztatott katolikus egyházi személyek összlétszámát több mint 500-ra teszi, név szerint megjelölve a személyeket. Egy 1949-ben vagy 1950-ben készült kimutatás a katolikus papok és apácák ellen folyamatba tett 182 bűnügyet sorol fel (személy szerint, a cselekmény rövid megjelölésével és a büntetés feltüntetésével). Egy másik - szintén az 50-es évek elejéről származó - kimutatás az ilyen büntetőeljárások számát évi 170-re teszi. Az egyháziakkal szembeni megfélemlítésnek és megtorlásnak nem volt kizárólagos eszköze a büntetőeljárás. Hiszen, ha arra gondolunk, hogy 1950-ben 240 fő kivételével valamennyi szerzetes és apáca működési engedélyét megvonták, ez önmagában véve is mintegy 13 000 embert érintett! De a világi papság megfélemlítésének is „kiváló” eszköze volt a kényszerű diszponálás. Miután a püspökök működését a hatalom korlátozta (egyházügyi biztosok kinevezésével, házi őrizettel, internálással, netán bebörtönzéssel s az üres székek betöltésének megakadályozásával), hatalmi nyomással elérték, hogy a püspöki irodákba a hatalom kezében levő békepapok neveztettek ki, a lelkészkedő papok, hitoktatók eredményes működését pedig az egyházmegye másik végébe való gyakori áthelyezéssel - diszponáltatással - torolták meg. A lelkészkedő papság, szerzetesek és apácák elleni büntetőeljárások tömegében a politikai okok voltak a legsúlyosabbak, és az eljárások egy része nyilvánosan megrendezett politikai perekkel zárult. Más esetekben a hatóság nem tartotta kívánatosnak a nyilvánosságot, ilyenkor a perek zárt tárgyalásokon zajlottak le (mint pl. a Kerkai Jenő S. J. elleni per). Ezekben a perekben a kiszabott büntetések igen súlyosak voltak, nemegyszer halálos ítéletet hoztak, élet1. Grősz érsek a vádlottak padján 2. ítélethirdetés a Grősz-perben (1951) 3. Az Actio Catholica-per tárgyalása. Balról jobbra: Németh Pál ordacsehi. Kolessó Antal orgoványi és Varsányi Lajos rádi plébános (1948)
