Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-01-08 / 1. szám

ségtől függetlenül tetszenie kell mindenkinek. A Honfoglalást élete főművének tartotta. Ezért akarta annyira annak párizsi sikerét is, és ezért festette át az első sikertelen bemutató után. Több mint két éven át minden napját, pirkadattól napnyugtáig a hatalmas vászon előtt töltötte. „Tíz évet adnék az életemből, ha öt percig a más szemével nézhetném” — mondta. Hosszas, öntépő viaskodás után, 1893 végére befejezte a második változatot, a jelenleg is látható képet. A színben összefogottabb kompozíciót 1894 januárjában állított ki a Galerie Petit-ben. A kudarc árnya persze itt is kísértett. A borús idő miatt a galéria tej üveg tetőzetén alig szűrődött át a fény. Munkácsy kétségbeesésében kitörette a tetőzet ablakait. 3000 frank ára üveg ment kárba, de a kép végre felragyogott. A látogatók az üvegszilánkokon átgázolva siettek a nagy műhöz, s a siker végre Munkácsyt is örömmel töltötte el.

Nyugodt lélekkel indította útnak művét Budapestre, s úgy tervezte, hogy fotókópiáját személyesen maga viszi Torinóba, Kossuth Lajoshoz.

A művet azonban itthon nem fogadta egyértelmű lelkesedés, sőt politikai viták kereszttüzébe került, legfőképp a téma szlávellenes felhangjai miatt. Ezért nem került a festmény az eredetileg tervezett helyre, az ülésterembe. A Parlament egy kisebb, a képre rosszabb rálátást biztosító termében helyezték el.

BELLÁK GÁBOR

FOTÓ: LOSONCZI PÁL

MUNKÁCSY MIHÁLY (1844-1900)

A korán árvaságra jutott fiút asztalosinasnak adták, majd pártfogói

1865- ben a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára küldték. Tanulmányait

1866- tól Münchenben folytatta. 1869- ben festette első, világsikert hozó művét, A siralomházat, amely a szabadságharc leverését követő betyárvilágfoól vette témáját Ezt követően Párizsban telepedett le, ahol korának egyik legnépszerűbb festőiéként világhírűvé vált. Legismertebb képei: Tépéscsinálók (1871), Éjjeli csavargók, Köpülő asszony (1873), Zálogház (1874), Milton (1878), Krisztus Pilátus előtt (1881), Golgotha (1883), Sztrájk (1895).

9