Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-01-08 / 1. szám

Arhangelwk

Omsik

Karagane!.I

•gg Uráli flshaza (l e IV evwrwi)

ARAL

Sí Finnugor Askars 8; (I e III averred)

1. Az uráli és finnugor őshaza

2. Tarsolylemez a galgóci sírleletből

3. A harcossal lovát is eltemették, mint az orosházi sírfeltárás vázlata is mutatja

4. „Fék" szavunk a közel két évezredes lótenyésztésre utal. Az ősi zablarúd és fék rekonstrukciója

A sztyeppék országúján

Betekintés a magyar őstörténet-kutatásba

Az elmúlt években megélénkült az érdeklődés a népek eredete, őstörténete iránt. A magyar őstörténet kutatásának egyik elismert szakemberével, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójával, Fodor Istvánnal beszélgettünk arról, hogy mi is a tudomány mai álláspontja népünk eredetéről, a hazáig tartó hosszú vándorút járói és a honszerzés körülményeiről.

— Könyvek, szakcikkek, sőt folyóiratok sokaságát állítják világszerte a gyökerek felkutatásának szolgálatába. Komoly tudósok és jámbor fantaszták próbálják bevilágítani népünk múltjának homályba vesző évezredeit. Üj jelenség ez? Ha igen: mi váltotta ki?

— Az őstörténet iránti érdeklődés minden népnél — így a magyarságnál is ősi keletű. Középkori krónikáink mind a magyarok eredetével kezdődnek, de minden

korábbinál erősebb az érdeklődés a reformkorban, amikor szépíróink és politikusaink nemzeti öntudatra akarták ráébreszteni azt a magyarságot, amelynek Herder kihalást és pusztulást jósolt. A nemzetségi társadalomban élő régi népeknek is volt eredettudata. A magyarság ősi eredetmondáját, a Csodaszarvas-mondát, Kézai Simon krónikája őrizte meg számunkra. Eszerint a magyarokat egy szarvas vezette új hazájukba. A csodaszarvastól való eredeztetés nem egyedül a magyarságnál lelhető fel, hanem az eurázsiai sztyepp más népeinél is.

Az őstörténet aktualitását ma is 3z adja, hogy a történeti és nemzeti tudat fontos eleme. Őstörténeti kutatásokra pedig azért van szükség, hogy minden nép — a magyar is — valós származásáról kapjon képet, s ne a „másoknál dicsőbb múlt’’ ábrándos ködképe lebegjen a szeme előtt.

— Mi jellemezte a reformkori és a korábbi magyar elméleteket?

Amíg a népek nem rendelkeztek tudományos történeti ősmúlttal, addig azt többnyire legendákkal helyettesítették. Nálunk a szkíta, más néven szittya és hun származáselmélet uralkodott egészen a 19. századig. A nemesi történetszemlélet szerint az Árpád vezette hun ivadék harcosok utódai a nemesek, a „vitézlő rend” tagjai, a jobbágyok és polgárok pedig az itt talált, később szolgává lett népek leszármazottai. Csak a múlt században igazolták a nyelvtudósok, hogy nem vagyunk rokontalan nép, nyelvünk a finnugor népek nyelvével rokon, és mi is e népközösségből származunk.

— Merre volt a magyarság ős-10