Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-11-18 / 22. szám

deztünk, az argentin posta aznap­ra külön emlékbélyegzőt készí­tett, amelyen rajta van, hogy 30 éves a magyar evangélikus temp­lom Buenos Airesben.- Ön hogyan lett lelkész?- Ifjú emberként repülőmér­nök szerettem volna lenni. Édes­apám, Hefty Frigyes a magyar sportrepülés atyja volt itthon, és berepülőpilóta Rubik Ernő repü­lőgépgyárában. Amikor elkerül­tünk Magyarországról, 14 éves voltam. Németországban éltünk egy ideig, ahol repülőgépmodel­­leket terveztem. 1951-ben, útban Amerika felé, a hajón volt egy re­formátus lelkész, akinek segítet­tem előkészíteni az istentisztelet­hez a mozihelyiséget. Egyszer azt kérdezte: te mit fogsz csinálni Amerikában? Mérnöknek készü­lök, feleltem. Nekem az a benyo­másom, hogy belőled nagyon jó lelkész lenne, válaszolta. Koráb­ban ilyesmire nem is gondoltam, bár mindig szívesen foglalkoztam a Bibliával. Amikor megérkeztem Detroitba, a húgom is feltette a kérdést, s akkor már azt válaszol­tam, lelkész leszek. Bolond vagy te, öcsém, mondta. Este imádkoz­tam, és kértem az Úristent, hogy tanácsoljon engem a pályaválasz­tásban. Egyik nap jövök haza a munkából, és édesanyám azzal fogad: volt itt egy szász lelkész Erdélyből, s mivel mondtam ne­ki, hogy téged mi foglalkoztat, kért, keressed meg. Egy hét múl­va megkaptam az értesítést a chi­cagói teológiáról, hogy felvettek, s néhány nappal később pedig az ösztöndíjról. Akkor úgy láttam és azóta is, hogy Isten akaratából lettem lelkész, amit sohasem bán­tam meg, mert ebben megelége­dett és boldog vagyok.- És a négy gyerek ? Ók folytat­ják a megkezdett munkát?-Teljesen. Részt vesznek az egyházi életben és a cserkészet­ben egyaránt, segédtiszt tábort végeztek. Megvan az utánpótlás. 11 évvel ezelőtt a gyerekek két hónapot töltöttek a történelmi Magyarország területén. Végig­utaztuk a Délvidéket, aztán Er­délyt, a Felvidéket, a Lajta vidé­két, és utána a jelenlegi Magyar­­országot. A gyerekek úgy ismerik a magyar földrajzot, hogy bárho­vá utaztunk, már előre mondták, mi fog következni. Azóta is min­dig örömmel jönnek. A legkisebb Fiunk most is itt volt velünk, na­gyon jól érezte magát. Bennünket itt a legnagyobb szeretettel, tisz­telettel és bizalommal fogadtak öregek és fiatalok egyaránt. Az öt hónap alatt 28 gyülekezetbe hív­tak meg, tartottunk igehirdetést, előadást. Megismertük a magyar evangélikus egyház itthoni ke­resztmetszetét, és úgy érzem, ez külön missziót jelent a külföldön élő lelkészek között: elmagyaráz­ni, mi a helyzet idehaza. ZIKA KLÁRA Skóciai Szent Margit A legenda, mely szerint Skó­ciai Szent Margit édesanyja Ár­pád-házi királyleány lett volna, pár évvel ezelőtt megdőlt. Anglo­­normann któnikaírók egész sora vette át egymástól a romantikus, de semmiképpen nem helytálló történetet, amely szerint a hat hó­napi uralkodás után, 1016-ban meggyilkolt Vasbordájú Edmund király két kisfiát, Edmundot és Edwardot gyámjuk először Svéd­országba, majd onnan 1028-29 táján Magyarországra menekítet­te Salamon király udvarába. Nos hát, Salamon akkor még meg se született, csak 1063-ban került trónra, és addigra már mindkét királyfi régen halott volt. Olyan krónikások is voltak, akik Szent István udvarában tudták őket és Edmundot István király egyik lá­nyával házasították össze. Rónay Gábor, Londonban élő történész, 1984-ben publikálta kutatásainak eredményét, amely végleg megoldotta az Aetheling királyfiak menekülése és szám­űzetése körüli rejtélyeket és el­lentmondásokat. A kis hercege­ket gyámjuk Svédországból Jaro­­szláv kijevi nagyherceg udvarába vitte, akinek felesége, a svéd In­­gegerd, a fiúk anyai nagynénje volt. Jaroszláv, akinek uralma az egész akkori Oroszországra kiter­jedt, fontos politikai tényező volt Észak-Európában, és III. Henrik német-római császárral együtt egy dánellenes szövetség létreho­zásán fáradozott, amelynek egyik fontos láncszeme a Jaroszláv ud­varában felnőtt és férfikorba lépő Edward herceg házassága volt Henrik unokahúgával, Luidolf frieslandi őrgróf leányával, Agát­­hával. A történet érdekes magyar vo­natkozása, hogy Jaroszláv fényes és vendégszerető udvarában ugyancsak menedéket talált Va­zul két fia: Endre és Levente, míg a harmadik, Béla herceg Lengyel­­országban telepedett le, és len­gyel hercegnőt vett feleségül. Endre, aki a magyar trón jogos örököse volt, Jaroszláv lányát, Anasztáziát vette feleségül. 1046- ban azután a magyar főurak, me­gelégelve Orseolo Péter uralmát, követeket küldtek az Árpád-házi hercegekhez, hogy térjenek haza, és az ország elismeri őket törvé­nyes uraiknak. Endre mint egy hatalmas ural­kodó veje, rendelkezett a szüksé­létrx*. O ges eszközökkel, hogy jogait fegyverrel is érvényesítse, és szá­mítva is ellenállására, erős sereg élén tért vissza Magyarországra. Endre és Levente kíséretében vol­tak, mint fegyveres lovagok egy harci vállalkozásban, Edward, aki már nős volt, és Edmund. Az Aetheling királyfiak tehát 1046- ban nem mint szegény menekül­tek érkeztek Magyarországra, ha­nem mint I. Endre király barátai és fegyvertársai, akik aktívan részt vettek a király uralmának megszilárdításában. Nemcsak Pé­ter ellenállását kellett legyőzni, hanem a Vata-féle pogányláza­­dást is megtörni, amely magát a királyságot és az egyházat fenye­gette. A Rónay Gábor által idézett krónika elmondja, hogy az angol hercegeket a hálás király szolgá­latukért fejedelmien megjutal­mazta, Edwardnak és családjá­nak birtokot adományozott. Angliában 1016-tól 1042-ig a dán hódítók uralkodtak: Kanut, akinek a birodalma Írországtól a Balti-tengeri Rigáig terjedt, és akinek része volt Vasbordájú Ed­mund megöletésében, majd két fia. Csak őutánuk került sor a törvényes angol királyi ház res­taurációjára Hitvalló Edward személyében, aki Vasbordájú Ed­mund 11 évvel fiatalabb fivére volt, és így az Aetheling királyfi­ak nagybátyja. A szentéletű király, a West­minster Apátság alapítója gyer­mektelen volt, és 1054-ben nagy örömmel hallotta, hogy Edward unokaöccse életben van. Mivel halála után ismét trónviszályok fenyegették az országot, sógora, Saxon Harold és unokatestvére. Normandiai Vilmos akarták ma­guknak a trónt megszerezni, az öreg király és a Witan, a Bölcsek Tanácsa (a parlament őse) úgy gondolták, hogy a polgárháború elkerülhető lesz, ha olyasvalakit hívnak meg a trónra, akinek jo­gos igényéhez nem férhet kétség. Ez pedig nem volt más, mint a Magyarországon élő Edward Aetheling. Követséget menesztet­tek tehát érte, és 1057-ben a 41 éves királyfi, 40 évi száműzetés után hazatért Angliába, de 48 órával partra szállása után meg­halt. Hirtelen halála mélységes meg­döbbenést váltott ki az ország­ban: „hazatérése feletti örömünk gyásszá változott, nevetésünk könnyekké...” - jegyezte fel a krónikás. Láb alól való eltétele Haroldnak állott érdekében, aki alighogy Hitvalló Edward le­hunyta a szemét, másnap már megkoronáztatta magát. De nem sokáig élvezhette uralmát - 1066. január 6-tól október 14-ig ami­kor a hastingsi csatában Hódító Vilmos megsemmisítő csapást mért Harold seregére, aki maga is elesett a csatában. Ez volt Anglia normann inváziója. Edward Aetheling és Frieslan­di Agatha házasságából három gyermek származott: Margit, aki III. Malcolm skót király felesége lett, és akit a történelem Skóciai Szent Margit néven ismer; egy másik leány, Krisztina, Romsey kolostor apátnője, és Edgar, aki apja után jogos trónörökös volt. Mikor Harold elesett a hastingsi csatában, a Witan azonnal király­­lyá választotta, de Vilmos túlere­jével szemben helyzete tarthatat­lan lett volna, és ezért önként le­mondott a trónról Vilmos javára, akit 1066. december 25-én koro­náztak meg a Westminster Apát­ságban, és Hódító Vilmos néven új fejezetet nyitott Anglia törté­nelmében. A Westminster Apátságot 1065. december 28-án szentelték fel, és Hódító Vilmos volt az első király, akit ott megkoronáztak. Azóta is az apátság az angol kirá­lyok koronázási temploma, és az ősi falak Vilmos óta 38 uralkodó koronázásának voltak tanúi. KAPOSI ALICE London 29

Next

/
Thumbnails
Contents