Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-02-05 / 3. szám

ÚJ TEMPLOM KELENFÖLDÖN Új templomot építtet Budapesten, a Bartók Béla úton a Szent Gellért nevét viselő plébánia, melynek kör­zetében több nagy lakótelepen mint­egy százezer ember él. A plébános, Krichenbaum József szerint az itte­ni lakosságnak mintegy harmada­­negyede kötődik valamilyen formá­ban a katolikus egyházhoz, így a be­népesülő vidéknek már jócskán szük­sége van arra, hogy a régi kápolnát fölváltsa a kerek templom, a hozzá tartozó és vele egyidejűleg készülő épületekkel: jobboldalt a hitokta­tást szolgáló —, bal felől az egyéb rendeltetésű egyházközségi helyisé­gekkel, a plébániahivatallal, emele­tén pedig a három paplakással. Az új Szent Gellért plébánia­­templom altemploma temetkezési helyként szolgál majd: az arénasze­rű, belső körfolyosóval szegélyezett belső térben, a padozat palástja és a falak között 4200 darab, egy, két, vagy három urna befogadására al­kalmas fülkéket képeznek ki, ame­lyeket különböző színű márvány­vagy nemesfa lapokkal borítanak. A EMANUEL ALAPÍTVÁNY A magyarországi zsidóság kulturá­lis örökségének fenntartását, a ma­gyarországi zsidó műemlékek, teme­tők helyreállítását kívánja segíteni az Emanuel Alapítvány, amely egy New Yorkban megtartott, nagyszabá­sú rendezvénnyel kezdte meg mű­ködését. A szervezet díszelnöke Tony Curtis, a híres színész. Az ün­nepségen — amelynek teljes bevé­tele az alapítvány céljait szolgálja — beszédet mondott Mark Pal­mer, az Egyesült Államok magyar­­országi nagykövete és Iványi Pál, a budapesti tanács elnöke. Az alapítvány szellemében fogant a Budapesti Izraelita Hitközség kez­deményezése is. Varga Imre szob­rászművész emlékművet tervezett, melyet a Dohány utcai zsinagóga kertjében állítanak fel. A mű fordí­tott menóra alakú fatörzséből sarja­dó ágak leveleire az 1944-ben elhur­colt és meggyilkolt zsidó áldozatok neveit vésik fel. Egy-egy névhely 125 dollárral vagy ennek megfelelő fo­rintösszeggel lehet megváltani. (Csekkszámlaszám forintban: 54— 534, devizában: 2964 OTP Központi Deviza Fiók, Budapest V., Münnich Ferenc u. 6.) Az így befolyt összeget templomok és a felekezet temetői­nek restaurálására fordítják. fülkék jelentős hányada máris el­kelt, sokat közülük nem is budapes­tiek. hanem vidékiek vásároltak meg, sőt akadt vevő a Német Szö­vetségi Köztársaságból. Kanadából és az Egyesült Államokból is: hívek, akik földi maradványaikat a magyar fővárosban szándékoznak majd örök nyugalomra helyeztetni. Az ily módon befolyt összegeket előbb a templom és kisegítő részei­nek felépítésére, majd felszerelésére fordítják: az altemplom eddigi, tíz­millió forintos költségét sikerült eb­ből fedezni. A templomépítés tervpályázatát Kiss András, Ybl-díjas építész nyer­te el. A kupola belső átmérője 31 mé­ter (négy méterrel kevesebb, mint az esztergomi bazilikáé), külső ma­gassága 20 méter. A főcsarnokhoz csatlakozik egy hangszigetelt keresz­telőkápolna, s külön építik fel, há­rom harang számára a harangtor­nyot. MOLNÁR S. EDIT FOTO: SARKOZY GYÖRGY Az egykori Kereszt tér helyén a Buda­pesti Városszépitő Egyesület helyreállí­totta az 1930-as években lebontott Ta­bán városrészből itt maradt múlt szá­zadi kökeresztet FOTO: LOSONCZI PÁL Az egyházak életéből Árpádházi Szent Margit ünnepéről ez évben is a régi hagyományokhoz híven emlékeztek meg. Paskai László prímás, esztergomi érsek mondott ünnepi szentmisét és szentbeszédet az egykori margitszigeti apácakolos­tor romjai között, Szent Margit sír­helye előtt, a szabadtéri oltárnál. * A budapesti Ráday Kollégium új főigazgatójává Thuróczy István, ma­­josházi lelkipásztort nevezte ki a Du­­namelléki református egyházkerü­let. * Közös, ökumenikus istentisztelet­tel nyitották meg Budapesten a ja­nuári egyetemes imahetet a Magyar Ortodox Egyház Petőfi téri temp­lomában. Az istentiszteleten igét hir­detett dr. Tóth Károly püspök és dr. Paskai László érsek-prímás, szolgá­latot végeztek az ökumenikus Ta­nács tagegyházainak képviselői. ANGOL NYELVŰ MÉRNÖKKÉPZÉS BUDAPESTEN A Nobel-díjas Gábor Dénes vagy Hevesy György éppúgy hallgatója volt az 1872-ben alapított Budapesti Műszaki Egyetemnek, mint Rubik Ernő professzor, a bűvös kocka fel­találója. A több, mint kétszáz eszten­dős intézmény egyike annak a tíz magyarországi egyetemnek, ahol ide­gen nyelven is lehet tanulni. Az idei tanévben már nagy szám­ban végeznek azok a hallgatók, akik mérnöki tanulmányaik egészét an­gol nyelven folytatták. A képzés sa­játossága, hogy — az angol nyelvte­rületen működő egyetemek többségé-5 hez hasonlóan — kétlépcsős; előbb az úgynevezett BSc, majd az MSc fokozathoz vezet. A tandíj — egy tíz hónapos tanévre — 3200 amerikai dollár. Szállásról és étkezésről a hall­gatók maguk gondoskodnak. Jelent­kezni a következő címen lehet: Budapesti Műszaki Egyetem International Center for Engineering Programs H—1521 Budapest Tel.: 812-179, telex: 225931 muegyh IDEGENFORGALMI TALÁLKOZÓ 1988. november 15—17. helyett 1989. március 16. és 18. között ren­dezi meg a Magyar Fórum, a Ma­gyarok Világszövetsége, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége és a Ma­gyar Szállodaszövetség a „Magyar szakemberek a világ idegenforgal­mában" című konferenciát, ily mó­don lehetővé téve, hogy a találkozóra külföldről érkező magyar szakembe­rek a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaiban és az Utazás ’89 cí­mű kiállításon is részt vehessenek. Jelentkezni lehet a Magyar Fórum címén: P. O. B. 292, Budapest 62, H—1905, vagy a Cooptouristnál, Bu­dapest, 1012 Logodi u. 20. IMiffis A LEGEURÓPAIBB ANGOL ÉPÍTÉSZ VOLT... Londonban 85 éves korában el­hunyt Goldfinger Ernő magyar szár­mazású angol építész, akadémikus. Ismét eltávozott egy nagy egyéniség a 20-as évek legendás generációjá­ból, az európai modernizmus hajda­ni élcsapatából. Brit méltatói úgy írtak róla, hogy „a legeurópaibb an­gol építész”. Éppen ez a nyílt euró­paisága tartotta meg őt számunkra magyarnak is, mert áldozatosan fá­radozott azon, hogy a magyar építé­szek ott legyenek a korszerű építé­szet fő áramlatában. A hatvanas években ő nyitott utat a fiatal ma­gyar építészeknek, hogy tanuljanak és dolgozzanak Nagy-Britanniában. Érdemei elismeréseként a Magyar Építőművészek Szövetsége tisztelet­beli tagjává választotta. 1902-ben született Budapesten. Ko­ra gyermekkora Erdélyhez kötötte, majd iskolai tanulmányai újra Bu­dapesthez. Svájcban fejezte be a kö­zépiskolát és 1920-ban Párizsba köl­tözött, itt kezdte meg építészeti ta­nulmányait az École des Beaux-Arts növendékeként. Érdeklődése, vonzal­ma az avantgárd iránt már kora if­júságában a kibontakozó moderniz­mushoz kapcsolja. 24 éves, amikor barátjával Szivessy Andrással, a ké­sőbbi André Sive-vel megkapja az első megbízatást, a ihíressé vált lon­doni Helena Rubinstein-szalon ter­vezését. 1929-től önállóan dolgozik. 1933-ban még francia küldött a CIAM athéni kongresszusán, de a következő évben már Angliában te­lepedik le. 1937-ben tervezi meg hampsteadi házát, amelyet már 1970- ben műemlékké nyilvánítottak és az­óta is úgy tartják nyilván, hogy az első modern lakóház Nagy-Britan­niában. A háborús évek után szo­ciális lakások tervezéselméletével foglalkozik és 1946-ban, a szintén magyar származású, Párizsban élő Vágó Péterrel együtt kezdeménye­zi az építészek világszervezetének, az U. I. A.-nak a megalakítását. A hat­vanas években megtervezi a brit egészségügyi minisztérium épületeit, magasházakat épít a Rowlett Stree­­ten és az Edenham Streeten. Mun­kái között iskolák, lakóházak, iro­daépületek szerepelnek. Egy angol méltatója, mikor 80 éves születésnapját ünnepelték az angol építészszövetségben, azt mondta tré­fásan, hogy kétfajta angol épitész van: „aki dolgozott Ernőnek, vagy aki nem”. Páratlan műveltsége és tervezési teóriája, dinamizmusa és indulatossága különös jelenséggé tette. Azon kevesek közé tartozott, akik még képesek voltak átfogni az ígéretesen kibontakozó huszadik szá­zad egész szellemiségét. HOFER MIKLÓS FOTO: GABOR VIKTOR 5

Next

/
Thumbnails
Contents