Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-02-05 / 3. szám
A tudós felelőssége Szilárd Leóról aki 90 éve született 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, az atombombát megteremtő tudóscsoport egyik kiemelkedő tagja, aki egyben az atomenergia békés felhasználásáért harcosan kiálló világtudomány képviselője is. Példás élete rendkívül tanulságos, az emberiség sorsáért aggódó bármely ember és különösen a felelősségtudattal élő értelmiség számára. Négy ország tartja a maga tudósának őt, aki immár az emberiségé-Magyarországon született, itt végezte iskoláit: a Műegyetemre járt. Németországban lett ismert tudós. Amikor Hitler uralomra került, Angliába ment, ahol tudományos kutatómunkája széles horizontot kapott. A második világháború előtt meghívták az USA- ba. Szilárd jól ismerte a nácik tudományos erőfeszítéseit az atomhasadás katonai felhasználására és tudta, hogy e kísérletek sikere milyen súlyos következményekkel nehezedne a világra. Ö volt az, aki Einsteint figyelmeztette erre és meggyőzte, hogy teljes tudományos tekintélyével forduljon Roosevelt elnökhöz és kérje a kutatások haladéktalan megindítását. így született meg a Manhattan-terv, amelynek végrehajtása során létrehozták az atombombát. Ma már tudjuk, hogy ez a munka valóban élet-halál versenyben folyt a hitleristákkal. Atomenergiával a békéért Teller Ede, a világhírű atomtudós nemrég interjút adott a budapesti Élet és Irodalom című hetilapnak, és abban így beszélt Szilárd Leó szerepéről. „Szilárd Leó kezdeményezte az atombombát. Már azelőtt is jól ismertem. Ö mindenhez értett, kivéve egyhez: autót nem tudott vezetni. Ezért 1939 augusztusában megkért, hogy hajtsak ki vele Einsteinhez. Levelet írtak Rooseveltnek, helyesebben már Szilárd legépelte, Einstein csak elolvasta és aláírta.” Szilárd egy beszédéből értesülhetünk arról, hogy 1933-ban, amikor Londonba érkezett, az angol fizikatudomány vezető tudósának Rutherfordnak egy előadását olvasta arról, hogy az atomenergia ipari méretű felhasználására gondolni sem lehet, ez lázálom. Szilárd — ahogy elmondta —, London utcáin bolyongva magában sorolta érveit, vitatkozott a fizikussal. Szilárd és társai óriási munkát végeztek az USA-ban, ám abban a pillanatban, amikor a tudós úgy látta, hogy Hitlernek befellegzett, már felmérte az atombomba végletes lehetőségeit: ellenezte sűrűn lakott nagyvárosokra való ledobását és azt ajánlotta, ismét Téliért idézve: „Mutassuk meg előbb a hatását. Talán a japánok békét kötnek, talán a háborút további vérontás nélkül be lehet fejezni.” (Most már Teller is sajnálkozik, miért nem hallgattak Szilárdra.) A tudomány lehetőségei és a tudósok felelőssége új megvilágításba került Hirosima után. Szilárd Leó — két héttel Einstein halála előtt — meglátogatta a már nagybeteg tudóst, aki még az atombomba hatása alatt gyötrődve így szólt barátjához: „Szilárd, a régi kínaiaknak volt igazuk. Az embernek egyáltalában semmit sem szabad tennie.” Szilárd azonban tudta, hogy mindent meg kell tenni az emberi civilizációt fenyegető veszélyek ellen. Egyik kezdeményezője volt az úgynevezett Pugwash mozgalomnak, amely az atomenergia békés felhasználását ajánlotta. 1959-ben elnyerte — Wigner Jenővel együtt — „Az atomenergiával a békéért” díjat és ennek átadásakor elhangzott beszédében érdekesen világította meg a tudományos együttműködés fontosságát. Egy tanulmányában Wigner így ír: „Ma minden kutató más kutatók ezreihez tud szólni, de csak egyesek szavára képes figyelni és csak néhányat ért meg. Tehát a tudomány épületének egysége csak az eredmények állandó számbavételével tartható fenn. Mivel pedig erre az egyes kutató képtelen, különleges szervezet létrehozatalával kell megoldani.” Az atomcsapatban részt vevők mindegyike, önmagában is felért egy egész kutatási szervezettel:' Szilárd például öt tudományterületen alkotott kiválót, még a kibernetika egyik alapítójaként is számon tartják. Kutatott, tanított, tanulmányokat írt. Egy előadásában arról beszélt, hogyan hatott rá H. G. Wells egy 1913-as könyve, amelyben az író megjósolta, hogy 1933 táján a tudósok felfedezik az atomenergia felszabadítását, sőt az atombombát is. Amikor meghallotta Wigner tájékoztatóját az uránkísérletekről, Szilárd így reflektált: „Wells, megérkeztünk.” Szilárd Leó is írt tudományos-fantasztikus novellákat. Van egy rövid elbeszélése, amelyben mélyen feltárta a világkrízis okait, de a kivezető utat is. Egy fantasztikus novella Egy távoli bolygóról tudóscsoportot küldenek a háború által elpusztított Földre. Egy fiatal kutató ásatásokat végez, és föld alatti betontermekben páncélszekrényeket találnak, amelyeket nyilván önmaguknál is jobban óvtak az eltűnt földlakók. Jelentést tesz a „Bolygó-Tanácsnak” és abban leírja hipotézisét: A színes papírdarabokat — valaha pénznek nevezték ezeket — valamiért mélységesen tisztelték, sőt ezekért a színes papírokért háborúztak a végpusztulásig. A Tanács azonban nem fogadja el ezt az elméletet, és ezt így indokolják: a romépítményekből következtetni lehet arra is, hogy a Földet értelmes élőlények lakhatták és így nem feltételezhető, hogy haszontalan papírdarabokért irtották volna ki egymást. Szilárd Leó — barátai elmondása szerint — mindig magyarnak vallotta magát. Jól ismerte a magyar irodalmat, költészetet és az ifjúságában kapott tudományos örökségre büszke volt. Baráti társaságban és otthon szívesen beszélt magyarul. A hidegháború, az elzárkózás évei alatt nem volt mód hazalátogatásra. Amikor pedig erre a történelmi változások lehetőséget adtak volna, már súlyos beteg volt. 1964-ben hunyt el, a kaliforniai La Jollában, szívroham következtében, 66 évesen. Emlékét, példáját megőrzi a magyar nép, a magyar tudomány is. SZÁNTÓ MIKLÓS Megújult tartalommal sok érdekes olvasmánnyal megjelent lapunk 1988. évi Kincses Kalendáriuma! Előfizetőink — az új előfizetők is — ingyen kapják! A kalendárium ára lapelőfizetés nélkül: 5 $ Utánvéttel az alábbi szelvénnyel rendelhető meg: Megrendelem Önöknél a Magyar Hírek Kincses Kalendáriumát . . . . példányban. Megrendelem Önöknél a Magyar Hírek című lapot és kérem az ingyenes kalendáriumot: O egy évre 9.— $ ö két évre 13,50 $ Q légipostával plusz évi 10,— $ □ magyarországi címre 6,— 5 Név: Cím: Címünk: Magyar Hírek Budapest, Benczúr u. 15. H—1068 Az USA-ból és Kanadából olvasóink az alábbi címre is küldhetik megrendelésüket: c/o Leslie J. Dús P. O. Box 26244 Cleveland, Ohio 44126 6
