Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-02-05 / 3. szám

Kultúra — tudomány TÍZ ÉVE TÉRT HAZA A KORONA A szomszédos országok magyar kultúrájának támogatását szolgáló Bethlen Gábor alapítvány javára fel­ajánlott képzőművészeti alkotások­ból nyílt kiállítás a Gödöllői Galé­riában. * Rovásírásos leletet találtak egy pé­csi útfelbontás során. A középkori kövön levő rovás jelek — az írástör­ténészek véleménye szerint — a 13. század második feléből valók. Ez a megállapítás azért jelentős, mert ha­zánk területéről eddig nem ismertek olyan rovásírásos emléket, amely bi­zonyíthatóan a 15. század közepe előttről származik. * Megtartotta első közgyűlését a Ve­res Péter Társaság, amely a korábbi baráti körből alakult. A társaságnak bárki tagja lehet, aki a nagy író-po­litikus munkásságának szellemében magáénak vallja a népben-nemzet­­ben gondolkodást. Ruttkai Éva emlékére leánya, Gá­bor Júlia alapítványt hozott létre a Vígszínház legjobb színészi teljesít­ményének jutalmazására. A társulat — titkos szavazással — úgy döntött, hogy az alapítvány első díjazottja Tordy Géza legyen. * Kincses Kolozsvár címmel kétkö­tetes mű jelent meg a Magvető Ki­adó Magyar Hírmondó sorozatában. A Bálint István János szerkesztette összeállítás írásai a városnak a ma­gyar művelődésben betöltött ki­emelkedő szerepét mutatják be. * Erdélyi Csaba, a Londonban élő világhírű magyar brácsaművész a Vigadóban koncertezett a Budapesti Vonósokkal. * Az Uruguayi Magyar Kultúrköz­­pont, a Magyar Otthon és a Magyar Katolikus Egyházközség háromfor­dulós tekebajnokságot rendezett az MVSZ Kupáért, amelyet a Magyar Otthon női és férficsapata nyert el. Hé A fennállásának 100. évfordulójá­hoz közeledő New York-i Első Ma­gyar önképző Egylet bensőséges ün­nepségén avatta fel az egyesület fel­újított központi helyiségeit. Hé A budapesti Várszínház bemutat­ta Illyés Gyula: Lélekbúvár című darabját, Sík Ferenc rendezésében, a főszerepben Sinkovits Imrével. ■Hé A Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete — jelentős tár­sadalmi támogatással — óvodai cso­portot szervezett Szegeden korláto­zott mozgásképességű gyermekek számára. A ma még hazánkban út­törőnek számító kezdeményezés je­lentőségét — a speciális tornate­rem, a szakpedagógusi felügyelet mellett — az adja, hogy az általános óvodai foglalkozásokon a mozgássé­rült gyerekek együtt játszanak, ta­nulnak nem mozgássérült társaik­kal, akik így várhatóan nagyobb fi­gyelemmel fordulnak majd felnőtt­korukban fogyatékos embertársaik felé. Hé A Magyar Fodrász és Kozmetikus Egyesület 1988. novemberében meg­szervezi Budapesten a magyar fod­rász és kozmetikus szakemberek vi­lágtalálkozóját. Előadások, szakmai bemutatók és szakkiállítás képezi a programot, e három bemutatkozási lehetőségre várják a nagyvilágban élő magyar kollégákat, ill. az érdek­lődőket. Az őszi rendezvényről a kö­vetkező címen lehet részletes tájé­koztatást kérni: Magyar Fodrász és Kozmetikus Egyesület titkársága Budapest, Nagymező u. 38. H—1065 Tel.: 120-287; 317-767 ROBOZ-ALBUM A Magyar Hírek már több ízben bemutatta Roboz Zsuzsi Londonban élő, magyar származású festőművész alkotásait és a fiatal1 magyar tehet­ségeket támogató alapítványának díjkiosztásáról is tudósítottuk olva­­fsóinkat. Két esztendővel ezelőtt a Budapesti Tavaszi Fesztivál kereté­iben volt hazai kiállítása, idén — (Ugyancsak a Tavaszi Fesztiválom — (újabb tárlatát láthatjuk Budapes­ten. Sok-sok szál kötői Roboz Zsuzsit szülőhazájához, jellemző, hogy an­gol szövegben is ragaszkodik a ma­gyar csengésű Zsuzsi névhez. A sok Iszál között a legújabb az a mini­könyv, amely nemrégiben jelent meg az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat gondozásában. A tenyérnyi albumban 59 alkotás ka­­ipott helyet, köztük Bartók, Kodály, (Donáti Antal és Yehudi Menuhin portréja. Ugyancsak kinyomtatták a Royal Balett tagjairól készített so­rozatát. S. M. Doróti Antal Tíz évvel ezelőtt juttatta vissza az Egyesült Államok a koronát és a koronázási jelvényeket, amelye­ket a második világháborút köve­tően sok éven át Amerikában őriz­tek. Az évfordulóról ünnepélyes ke­reték között emlékeztek meg hazánk washingtoni nagykövetségén. Az ün­nepségen részt vett Cyrus Vance volt külügyminiszter, aki annak idején a koronát Budapestre hozó amerikai küldöttség vezetője volt. Jimmy Carter, az Egyesült Államok ivóit elnöke a jubileum alkalmából hazánk washingtoni nagykövetéhez .intézett levelében egyebek között ezt írta: „Nagy örömömre szolgál, ihogy e különleges alkalomból üd­vözölhetem Magyarország népét, legjobb kívánságomat küldhetem ne­ki. Elnökségem legjelentősebb ese­­iményei közé sorolom a magyar ko­rona visszaadását, s nagy megelé­gedéssel tölt el az, ahogyan a két nemzet kapcsolatai ezt követően alakultak.” A volt amerikai külügyminiszter beszédében kiemelte, hogy azóta — a magyar fővárosban járva — sze­mélyesen is meggyőződött arról, mi­lyen becsben tartja a magyar nép történelmének e jelentős emlékét. A koronázási jelvényeket az el­múlt tíz évben 5,7 millióan látták. A Magyar Hírlap, a Miniszterta­nács lapja az évfordulót méltató kommentárjában kifejti: Az Egye­sült Államok a világ egyik legna­gyobb hatalma, viszonyulásunk a több mint kétszázmilliós néphez nem taktikai kérdés. A jó kapcso­latok ápolása érdekünk. Érdeke ha­zánk állampolgárainak, a határain­kon túli magyaroknak, köztük az Egyesült Államokban élő több száz­ezer volt honfitársunknak. NAGYCSALÁDOSOK EGYESÜLETE Az elmúlt év végén megalakult Magyarországon a Nagycsaládosok Országos Egyesülete. Szőke Tibor nyugdíjas tanárral, az egyesület megteremtésének értelmi szerzőjé­vel beszélgettünk: — Vajon milyen igény hívta életre ezt az egyesüle­tet, és mi a célkitűzése? — Az egyesület létrehozásának öt­letét 'saját keserves élettapasztala­tom adta. Pedagógusfizetósből négy gyermeket neveltünk, ráadásul együtt éltünk idős, beteg szüléink­kel, összesen négy öreggel, akiket gondoznunk kellett. Gondoltam, .ten­ni kellene valamit, hogy az utánunk következő sokgyerekeseknek köny­­nyebb legyen a helyzete, hiszen köz­tudott, hogy hazánk népessége év­ről évre fogy. Felkerestem Fekete Gyula írót, akit évtizedek óta fog­lalkoztatnak a tartósan alacsony népszaporulat okai. Megkérdeztem őt, miként érhetnénk el, hogy az ugyanolyan körülmények között élő, ugyanolyan gondokkal küzdő nagy­­családosok megfoghassák egymás kezét. Fekete Gyula tanácsára ez­után a Hazafias Népfronthoz for­dultam, ahol — mint kiderült — a családvédelmi tanács hasonló gon­dolatokkal foglalkozott. Sőt évek­kel ezelőtt 'kísérlet is történt egy érdekvédelmi szervezet létrehozásá­ra, ám akkoriban még sokan idegen­kedtek az egyesületek szervezésétől, s így a kezdeményezés kudarcba fulladt. — Hány gyepeiktől számít ma egy család nagyinak? — Ezen nagyon sokait vitatkoz­tunk, s végül is úgy döntöttünk, hogy a háromgyerekes családók már be­leférnek ebibe a kategóriába, mert sajnos napjainkban a három gyede­ket is egyre kevesebben vállalják. 1949-ben a nagycsaládok, tehát a három- és ennél többgyermekesek 'aránya 19,7 százalék volt, most mindössze 6 százalék. — A Nagycsaládosok Országos Egyesületének tevékenysége ma hány családot érint Magyarorszá­gon? — A statisztikai adatok tanúsága szerint 180 ezerre tehető a nagy­­családosok száma, ha tehát két szü­lőt és legkevesebb három gyereket veszünk figyelembe, akkor 'körülbe­lül egymillió embert érint tevékeny­ségünk. — Mit ígér, mit nyújt az egyesü­let ia nagycsaládosaknak,? — Anyagi támogatást sajnos semmiképpen, hiszen pénzünk egyál­talán nincs. De az már behizonyo­­sodott, hogy a nagycsaládosok így is tudnak egymásnak segíteni. Az egyesület megalakításának híre fu­tótűzként terjedt el, s ma már az országban helyi szervezetek is mű­ködnek, Debrecenben, Győrött, Szol­nokon. A jelentkezők egy kérdőívet töltöttek ki. Érdemes belelapozni, s megnézni^ mit várnak a nagycsa­ládosok az egyesülettől, s milyen se­gítséget ajánlanak fel társaiknak. A nagycsaládos orvosok ingyenes fel­­világosító előadásokat tartanának, s megszerveznék a nagycsaládosok különböző egészségügyi szűrését. A jogászok jogi tanácsadást, a peda­gógusok korrepetálást, nyelvtanítást, a szakmunkások szakmunkát, má­sok nyaralási lehetőséget kínálnak természetesen térítés nélkül. És !még hosszan sorolhatnám ezeket a 'megható felajánlásokat. — Egyesületük még meg sem ala­kult, s már hallatott magáról. .. — Valóban. Az országgyűlés ta­valy őszi ülésszakán megszavazták, az új adótörvénnyel együtt elfo­gadták azt a javaslatot is, hogy a nagycsaládosok a személyi jövede­lemadózásnál kedvezményt 'kapja­nak. így gyermekenként havi ezer forintot le lehet vonni az adóalapból. Az indítvány egyesületünk akkori ideiglenes intéző bizottságától szár­mazik. — Mik az egyesület tervei? — Az első és legfontosabb, hogy a társadalom végre megismerje a nagycsaláddal járó örömöket is. Ne csak örökké a gondokról, a ba­jokról, a hátrányokról beszéljünk, hanem lássák mások is, mennyi bol­dogsággal, sikerélménnyel jár a nagycsalád. Hátha így mások is kedvet 'kapnak a több gyermek vál­lalásához. Szeretnénk elérni azt is, bogy a több gyermek nevelését munkaviszonynak tekintsék, ami után a nyugdíj, táppénz is jár. 4

Next

/
Thumbnails
Contents