Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-10-21 / 20. szám

> KI TUD RÓLUK? Egy új regényről VÉNASSZONYOK NYARA APRÓ Józsefet (anyja neve Ap­ró Viktória, született 1930. XII. 25-én Jugoszláviában) keresi édesapja Apró Ervin (Rákóczi út 19. Eger 3300). A keresett itthon géplakatos volt, 1957. I. 26-án Jó János, azóta elhunyt kerékpárver­senyzővel hagyta el Magyarorszá­got. 1964-ben Columbia államból jelentkezett (USA). BÁNHEGYI Lászlót (született Brattengeier Lászlót, anyja neve Brattengeier Ágnes, született Po­zsonyban 1916. XII. 19-én, képün­kön) keresi testvére Bebendorf Vilma (Ulmenweg 9. Solms-Nie­­derbiel 6336 NSZK). A keresett itthon cukrászként dolgozott Bu­dapesten, az Attila út 21-ben. A VII. kerületben lakott, a Klauzál tér 2-ben. 1956-ban Fiúmén át Ve­nezuelába hajózott, valószínűleg ott él. EKSTEIN, Alexandr (született 1897 körül) leszármazottait keresi Ekstein Győző (Viktor): Isabel la (Jítfólica 149. 3/A 1268 Capital Federal, Buenos Aires, Argentína (Telefon: 362-6640). A keresett - balatonfüredi szülők gyermeke - az 1920-as években vándorolt ki az USÁ-ba. FEHÉRVÁRI (Frey) Istvánt (anyja neve Tóth Simon Klára, született 1912 novemberében Szekszárdon) keresi mostohalá­nya Polgár Éva (Schweider u. 17- 19. Budapest, 1118). A keresett itt­hon kereskedősegéd volt, 1943- ban katonatisztként hagyta el az országot. 1948-ban Sydneyben (Ausztrália) élt. HAJDÚ Lajost (anyja neve Brusznyicki Judit, született Buda­pesten 1931. X. 26-án) keresi test­vére Hajdú Piroska Somogyi Pál­­né (Petőfi sgt. 37/A Szeged). A keresett 1956-ban Olaszországba távozott. Itthon állami gondozott­ként Mezőberényben nevelkedett, később Budakeszin lakott. LŐRINCZ Józsefet (anyja neve Boné Irma, született Heves me­gyében) keresi édesanyja Lőrincz Sámuelné (Szent István krt. 13. Budapest, 1055). A keresett itthon a Chinoin gyárban betanított munkás volt, 1956-ban Dánián át Ausztráliába távozott. Jelenleg rokkantnyugdíjas. Utolsó ismert címe: J. Lőrincz F/A. 9. Roslyn Street, Potts Point Sydney. KOVÁCS Zoltánt (anyja neve Balogh Mária, született 1940-ben Nyírkászon, képünkön) keresi ro­kona, Újvári Imréné (Erdei út 34. Kistarcsa 2143). A keresett 1956- ban hagyta el az országot. Utolsó ismert címei: Z. Kovács 1612 E 8. St. Bethlehem P. A. 18015 USA; illetve P. O. Box 4254 Allentown P. A. 18015 USA. Mark NAGYot (anyja neve Ilo­na Marosi, született Melbourne­­ben 1958-ban) keresi ismerőse Mátyás Mária (Heltai Gáspár u. 11. Budapest 1172). A keresett va­lószínűleg az ausztráliai Perth­­ben él, mint testnevelőtanár. Utol­só ismert címe: 4 Glencairn Ave. East Brighton Melbourne 3187, Victoria, Ausztrália. PÁSZTOR Erzsébetet (született 1950-ben) keresi barátnője Veres Magdolna Geráth Jánosné (Szent­­miklós u. 165. Budapest 1213). A keresett itthon illatszerbolti eladó volt, 1976-ban távozott Kanadá­ba, már ott élő nővéréhez. Utolsó ismert címe: Nógrádi Vencel cí­mén, 414. Ave. Calgary, Alberta, Kanada. VALTER József (anyja neve Lengyel Ilona) leszármazottait ke­resi rokonuk Valter Mária Ro­­mancsik Józsefné (Engels u. 69. Kerekegyháza 6041). Valter Jó­zsef a múlt század utolsó éveiben született, földművesként dolgo­zott, 1925-ben Clevelandbe (USA) távozott. Magyarországon született gyermekei: József, János, Ilona; Egyesült Államokban szü­letettek: Mária és Juliska. Kérjük olvasóinkat, ha ismerik keresett honfitársainkat, közöljék velük kérésünket, hogy írjanak az őket keresőknek! Szerkesztősé­günk is vállalkozik a levelek to­vábbítására (Magyar Hírek, 1068 Budapest, Benczúr u. 15.). Domahidy Andrásnak viszonylag rövid időn belül már a második könyve jelent meg Budapesten. A „Vénasszonyok nyara” - a megírás sorrendjében - az első elkészült regé­nye, amely annak idején díjat nyert egy római irodalmi pályázaton. A történet Magyarországon - Budapes­ten és a szabolcs-szatmári tájakon - játszódik, 1945 és 1949 között. Már a kezdet erkölcsi választást követel a regény hőseitől, báró Becsky Páltól és gróf Tarchevich Du­sántól. Míg hadifogoly tiszttársaik az amerikai megszállási övezetben úgy döntenek, hogy nyugaton maradnak, addig a két, nőtlen földbirtokos fiú hazatér. Mire megérkeznek, birtokai­kat szétosztották. Érdekes, feszült, pengeéles párbeszédek jellemzik a drámai helyzetet. A régi földesurak visszajöttek, mi lesz az álmok tárgyá­val, a rég áhított földdel: hogyan dől el az „ezeréves per”? íme két kis részlet, amelyek művészi sűrítéssel ábrázolják a belső indulatokat. A kis parasztlány - egy szerelmes éjszaka hajnalán - elmeséli Becsky­­nek, hogy gyűlésre készül a falu. Pes­ti küldöttet várnak, aki elrendezi a dolgokat. A fiatal báró megkérdezi:- Hát velem mi lesz?- Az urakról nem volt szó.- A föld, amelyről kereskedtek, a mienk volt.- A föld a népé, úrfi. A gyűlésen Becsky gyerekkori ját­szótársa mellé ül, akiből párttitkár lett. A báró így próbálja megértetni álláspontját:- Nem kívánok többet, mint amennyit a törvény megenged. Be­érem annyival, amennyiből meg tu­dok élni.- Föld nélkül is meg lehet élni.- Lehet, csak nem érdemes. Nem­csak ti szeretitek a földet, én is szere­tem. Szép és emelkedett az a részlet, amelyben az ifjú arisztokratából ki­tör, miért ragaszkodik legalább az al­máskerthez.- Ez a kert fáj, az öreg fák, amiket az apám kegyeletje meghagyott, mert történet fűződik minden fához. Az egyik alatt kérte meg a nagyapám a nagyanyámat, a másik alatt várt Bem apó lova, hogy vége legyen odafenn az ebédnek, és megkezdődjék az er­délyi hadjárat. Az a pár fenyő fáj, meg a platánok, ahol Kölcsey Ferenc elmélkedett egyszer. Meg az alma­fák, az új jövevények. Becsky harcol a jussáért. Jobb meggyőződése ellenére arra is kész, hogy megvesztegesse a döntésért fe­lelős hivatalnokot. Az almáskertet visszakapja, jól gazdálkodik. Ám mindez hiábavaló: a koalíciós idők vége felé járunk, a történelem mint a könyörtelen satu szorítja ki belőle a lelket. A Mindszenthy per előestéjén a főszereplő, Becsky Pál így töpreng.- A bíborosról mi minden igazat és nem igazat hord össze a párt... Két kérlelhetetlen, nem hajló tábor. Mi, az urak, sehol sem vagyunk, mert nem tudunk küzdeni. A régi világért sem, mert azt mi is megítéltük. Az újért sem, mert abban nincs helyünk. „Én fáradt vagyok hősnek lenni.” Becsky végül is feladja, kivándo­rol. Barátja Dusán pedig, aki fordító­ként dolgozik egy olyan pesti válla­latnál, amelynek homlokzata mögött feketézés és valutázás folyik, börtön­be kerül. A regény hősei jól megrajzolt, ro­konszenves emberek. Az író nem is azt sajnálja, hogy kifordult sarkaiból a világ, hanem azt, hogy olyanok is messze sodródtak, akiknek embersé­gét, szakértelmét az új társadalom hasznosíthatta volna. SZÁNTÓ MIKLÓS Megjelent az Express Utazási Iroda őszi—téli—tavaszi magazinja, rengeteg új utazási ajánlattal. Belföldi és külföldi programjaiban megtalálhatja az önnek legmegfelelőbbet. Egyéni utazási ajánlatoknak, városlátogató túráknak, szilveszteri és sportturisztikai programoknak gazdag választékát kínálja. Keresse az Express Utazási Magazint minden Express irodában! 1054 Bp., Szabadság tér 16. (1) 317-777 26

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents