Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-10-21 / 20. szám
1. Imádság közben 2. Ünnepi körmenet 3 5 Növendékévek 4. Élet a kolostorban FOTÓ: SZEBENI ANDRÁS A keresztényüldözések megszűnte után is számosán voltak, akik életüket áldozták a keresztény hit elterjesztéséért, embertársaik megváltásáért. Csakhogy az ő „fehér vértanúságuk” nem azt jelentette immár, hogy vérüket ontották, valóságos életüket vették, mint Krisztus első hitvallói esetében, hanem csupán a világ számára haltak meg. Önként vonultak el a vezeklő remeteségbe, vagy alakítottak szigorú szabályok szerint élő vallási közösségeket, amelyekből az 5. század végétől kialakultak a szerzetesrendek. Az első szerzetesi közösségeket Géza fejedelem, majd Szent István királyunk hívta be az országba, és kezdettől fogva részt vettek az egyházi és világi kultúra elterjesztésében, gyarapításában. A legelső, magyar földre érkező szerzetes, Brúnó, abból a Sankt Gallen-i kolostorból jött, amelyet nem sokkal korábban kalandozó eleink felprédáltak. A következő századokban jelentős számban meghonosodó rendek a lelkipásztori munkában éppúgy részt vettek, mint földművelési kultúrák elterjesztésében, a tanításban, vagy Fráter György, Tömöri Pál, Pázmány Péter életútja példázza, hogy a politikában és az ország földjének védelmében is. A török kiűzése után újjáalakuló és számban, befolyásban egyképpen gyarapodó rendeket II. József császár-király nagyrészt feloszlatta. Kivételt csupán a társadalmilag hasznosnak minősített tevékenységet folytató, tanító és gyógyító, karitatív rendek képeztek. A szerzetesi közösségek újabb korlátozására, illetve felszámolására, századunk Boldogok, akik házadban laknak negyvenes és ötvenes éveinek fordulóján került sor. Előbb 1948-ban államosították az egyházi iskolákat, feloszlatták a vallásos egyesületeket, megtiltották, hogy kórházakban és szociális intézményekben szerzetesek működjenek, majd 1950-ben sor került a szerzetesi közösségek felszámolására. Ez idő tájt, 23 férfi szerzetben 2582, 40 női szerzetben pedig 8956 rendtag élt. Ugyanebben az évben sor került az állam és a katolikus egyház közötti megállapodás aláírására, amelynek értelmében az egyház nyolc gimnáziuma felett ismét rendelkezhetett. Ezek a magas színvonalú középiskolák ma is működnek; a Benedek-rendieké Győrött és Pannonhalmán, a ferenceseké Szentendrén és Esztergomban, a piaristáké Budapesten és Kecskeméten, az iskolanővéreké pedig Budapesten és Debrecenben. A közelmúltban szép küllemű könyv jelent meg a Corvina Könyvkiadó gondozásában, amely betekintést enged a kolostorok és a velük együtt élő iskolák falai közé, bemutatva a szerzetesek és az általuk tanított középiskolás fiatalok mindennapjait. A rendek történetét bemutató szöveg Lukács László, valamint Szennay András bencés főapát, Várszegi Asztrik bencés perjel, Korzenszky Richárd bencés gimnáziumi igazgató, Reisz Péter ferences gimnáziumi igazgató, Medvigy Mihály piarista főiskolai tanár és Locker Margit, Szegény Iskolanővérek rendi tanár munkája. A színes művészi fotókat Szebeni András készítette. A kötet német és angol nyelvű változatának megjelenése a téli könyvvásárra várható. PUSZTASZERI LÁSZLÓ 25
