Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-10-21 / 20. szám
OTTHONOK ÜRÜGYÉN Történész és újságíró, a Szép Szó alapító-szerkesztője (1935- 1938), József Attila hajdani barátja, „a szocialista irodalomszemlélet egyik legmarkánsabb képviselője a két világháború között” (Agárdi Péter). Fejtő Ferenc - Francois Fejtő... Az AFP francia hírügynökség nyugalmazott főszerkesztő-helyettese, az egyik legtekintélyesebb Kelet-Európaszakértő, az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatának elnöke, az idei év tavaszától a francia Becsületrend kitüntetettje. A magyar emigráció kiemelkedő képviselője, tucatnyi könyv szerzője. Hamarosan életének nyolcvanadik esztendejébe lép. Főbb művei: Érzelmes utazás (1937), Heine (1947), A népek tavasza (1948) - magyarul. Egy forradalmi Habsburg: II. József (1954), A magyar tragédia (1956), A zsidók és az antiszemitizmus a kommunista országokban (1960), A népi demokráciák története (1969) Kína-Szovjetunió (1972) - franciául. A beszélgetést törzshelyén, a patinás La Flemme kávéházban - a Diadalív árnyékában - kezdtük, majd otthonában, az Étoiletól gyalogsétával is elérhető kertvárosban, Neuilly-ben folytattuk. A barátságos, kétszintes ház emeleti dolgozószobája könyvekkel, festményekkel - többnyire felesége művei - zsúfolt. íróasztalán kéziratok, levelek tornyosulnak. A házigazda tele tenni akarással, energiával, írói tervekkel. *-Arra kérem, hogy - rendhagyó módon - otthonainak, lakásainak felsorolásával tekintsük át pályájának főbb állomásait!- Semmi akadálya!-A Magyar Irodalmi Lexikon szerint Zágrábban született, 1906- ban...- Mindkét adat téves! Nagykanizsán születtem és 1909-ben! Még a pontos címre is emlékszem: Csengeri utca 27. Házunk a vasútállomás közelében volt, csak néhány lépést kellett tenni és máris a mezőkön, erdőkön barangolhattunk. Apám liberális szellemű, szabadkőműves könyvkiadó volt, a Zala című helyi újság tulajdonosa. Az érettségimig Nagykanizsán éltem. Egy másik otthonra is emlékeznem kell: Párizsi beszélgetés Fejtő Ferenccel édesanyám valóban Zágrábban született, anyai nagyszüleim, unokatestvéreim is ott nevelkedtek. Innen eredhet a lexikon tévedése: „Érzelmes utazás” cimű munkámban megemlítem, hogy szellemi szülővárosomnak Zágrábot érzem. Zágráb a Monarchia jellegzetes városa volt, szebb mint Kanizsa: gyönyörű palotákkal, kertekkel. Édesanyám nagykanizsai apámhoz ment férjhez, ám a család többi része Horvátországban maradt. Horvát iskolákba jártak, horvátokká váltak. Családom egy része Fiúmén és Trieszten keresztül olaszokkal is házasodott, így azután gyermekkoromban olaszul, horvátul és magyarul egyaránt beszéltek a családomban. A „közös” - közvetítő - nyelv pedig a német volt... Ha mindehhez még hozzáteszem, hogy apai nagyapám Prágában született, akkor úgy vélem, elmondható, hogy az én famíliám tipikusan az Osztrák-Magyar Monarchia „terméke”...- Térjünk vissza otthonaira!- Két évet töltöttem a pécsi egyetemen - ha jól emlékszem, a Mária utcában laktam -, itt ismerkedtem meg ifjú kollégámmal, Kolozsvári Grandpierre Emillel, akivel ma is tartom a barátságot. Pécsett szakvizsgáztam, majd fölkerültem Budapestre, ahol a legkülönfélébb szobákat béreltem. Legtovább a Práter utcában laktam, ugyanis a közeli Mester utcai gimnáziumban voltam gyakorló tanár. Ezután „ingyenes” lakóhelyek következtek: a Markó utcai, majd a Fő utcai börtön, végül a Gyűjtőfogház...- Mindez mikor történt?- 1932 júniusától 1933 júniusáig- Miért ítélték el?- Az egyetemen - József Attila és mások hatására - marxista tanulókört alapítottam, amely az illegális ifjúkommunista mozgalomban is részt vett. Ahhoz képest, amit a későbbi börtönlakók emlékezéseiben olvastam, nekem mint politikai fogolynak, egészen jó dolgom volt. Egyedül voltam egy cellában, szabadon olvashattam, még napilapokra is előfizethettem és a koszt is megfelelő volt. A börtönből ered marxista műveltségem, itt olvastam végig a Tőkét és itt tanulmányoztam alaposan a marxizmus-leninizmus klasszikusait. Igazából csak a menyasszonyom hiányzott, aki később a feleségem lett és azóta is az. Valószínűleg ezért a hűségemért kaptam meg a francia Becsületrendet ...- Úgy tudom, kiszabadulása után eltávolodott a szektássá váló illegális kommunista párttól.- Valóban. Hamarosan a Szociáldemokrata Párthoz csatlakoztam, amelynek Mónus Illés barátom volt a főtitkára. Visszatérve lakásaimra: első önálló otthonom a Limanova téren volt, miután megnősültem, ide költöztünk. Főképpen azért, hogy közel lehessünk József Attilához, aki onnan három percre, a Korong utcában lakott. 1935-ben azután, Mónus Illés jóvoltából, a Tisza Kálmán téri - ma Köztársaság tér - új, pompás OTI-házban kaptunk lakást, ez volt utolsó pesti otthonom. A Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagjain kívül számos író- és művészember élt itt, például Komlós Aladár, Goda Gábor, Major Tamás, Faludy György, Szélpál Árpád. 1935 végén alapítottuk József Attilával és Ignotus Pállal a Szép Szót, azonkívül a Népszavának és a Szocializmusnak dolgoztam, s megírtam első könyvemet, az Érzelmes utazást.- Mióta él Párizsban ?- 1938 áprilisa óta, tehát több mint fél évszázada immár. Féligmeddig kényszerűségből jöttem - menekültem - ide. A makói Gazda Körben József Attiláról tartot< tam előadást, amelyet élénk vita követett. Erről beszámolva azt írtam a Népszavában, hogy ha a középosztályban csak a fele lenne meg annak a politikai éleslátásnak és bölcsességnek, amit a makói parasztoknál tapasztaltam, akkor nem aggódnék Magyarország jövője miatt. Osztályellenes izgatás címén ismét eljárás indult ellenem és hat hónapi börtönre ítéltek. Ignotus Pál barátom belügyminisztériumi ismerősei révén megtudtam: a szándék az, hogy a büntetésem letöltése után - mint „veszélyes elemet” - internálnak. Ennek vállalásához semmi kedvem nem volt. A fellebbezés benyújtásakor a törvényszék el szokta venni az illető útlevelét, ám az én esetemben erről megfeledkeztek. A tárgyalásról taxival egyenesen a francia követségre siettem, ahol jó ismerőseim segítségével azonnal megkaptam a vízumot és másnap reggel elhagytam Magyarországot. Még édesapámtól, testvéreimtől sem búcsúztam el, mert nem gondoltam, hogy ilyen hosszú távoliét következhet.- Azóta nem is járt otthon ?- De igen, a háború után kétszer is.- Hogyan teltek a háború alatti esztendők?- Többnyire bujkálással. Amikor megérkeztünk, először a Pantheon tőszomszédságában vettünk ki egy kis hotelszobát. E környéken lakott akkoriban Hat-Fejtő Ferenc párizsi dolgozószobájában a szerző felvétele 18
