Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-10-21 / 20. szám

Newton első magyar hívei r # •■ - rr • es kővetői 1687 fontos dátum az újabbko­­ri tudománytörténet naptárában. Ekkor kerül kiadásra Isaac New­ton Philosophiae Naturális Princi­­pia Mathematica című műve, amit később mint a spekulatív természetfilozófia fölött aratott teljes győzelmet tartanak nyilván. Cambridge-ben tavaly kiállítá­sokkal és előadásokkal emlékez­tek meg a Principia megjelenésé­ről, de általában hozzáteszik: ma­gán a cambridge-i egyetemen elég sokáig tartott, amíg a newto­ni elvek érvényesültek, és csak 1718-ban látott napvilágot egy olyan tankönyv (Sámuel Clarke Rohault-fordítása), amelynek jegyzetei határozottan Newton eredményeire támaszkodtak. Newton működésére korának magyar (főként erdélyi) tudomá­nyossága is reagált. Jóllehet - mint azt az újabb kutatások kide­rítették -, a XVII. század máso­dik felében igen sok magyaror­szági és erdélyi diák megfordult Angliában, a legfontosabb tudo­mányos ösztönzés mégiscsak a németalföldi egyetemeken ke­resztül érkezett el hozzájuk. Hol­landiában ismerkedtek meg Des­cartes és Coccejus, majd később Spinoza és Newton filozófiájával is. Az első olyan Newton-köte­tek, amelyek fönnmaradtak az er­délyi könyvtárakban, s amelye­ken a tulajdonosok kézjegye is fennmaradt, valószínűleg Hollan­diában kerültek vásárlójuk birto­kába. Ilyen a Principia Mathema­tica első londoni kiadása, amit je­lenleg a kolozsvári Akadémiai Könyvtár őriz. Ennek címlapján jól olvasható a tulajdonos név­aláírása: „Martini de Colos.” Kolosi Márton nevét Bethlen Mihály nyugat-európai útinapló­jából ismerjük: 1693 júniusában Bethlen két unitárius diák társa­ságában látogatja meg a leideni Cartesius-gyűjteményt - az egyik diákot Kolosi Mártonnak hívják. Hogy ugyanerről a Kolosiról van szó, mutatja a Newton-kötet egy másik bejegyzése, amiből kitű­nik, hogy a tulajdonosról a kötet a kolozsvári unitárius kollégium­ra szállt. Más forrásból tudunk arról, hogy az ugyancsak unitári­us Pálfi Zsigmond (a későbbi püspök) is olvasta és gyűjtötte Newton könyveit. Pálfi 1698 jú­niusában érkezett Leidenbe, s bár később (1700-1701 táján) Angliá­ba is ellátogatott, feltevésünk sze­rint Newton műveit már koráb­ban, Hollandiában beszerezte. Ez a két adat mindenesetre jól mu­tatja a korabeli unitáriusok erős természettudományos érdeklődé­sét és korszerű tájékozódását. Hollandiában Newtonnak szinte hamarább lettek követői, mint saját hazájában. Boerhaave, a nagy hírű orvos már 1702-től experimentális filozófiát tanít Le­­indenben, egy társa, s’ Gravesan­­de pedig 1720-21-ben egy olyan kétkötetes kísérleti fizikai tan­könyvet jelentet meg, amely már címében is jelzi, hogy newtoni alapokon áll (Physices elementa mathematica... sive introductio ad Philosophiam Newtonianam). Magyarországon és Erdélyben ekkor még rosszabb a helyzet; az egyetlen összefoglaló fizika, Szathmári Paksi Mihály 1719-es Physica contractá-]a, még kartézi­ánus érvekkel próbálja cáfolni Newtont. Az Angliát látogató magyarok közt azonban már ek­kor akad egy, aki személyes isme­retségbe kerül a volt cambridge-i tanárral, aki 1703 óta már a Royal Society elnöke: ifjabb Pá­pai Páriz Ferenc. Ifjabb Pápai, a nagy tudású polihisztor fia 1715- ben érkezik Angliába Ajtai And­rás társaságában, és- rövid meg­szakítással 5-6 évet tölt itt, főként a nagyenyedi kollégium fölsegé­lyezésére indított országos gyűj­tés szervezésével és lebonyolítá­sával: időközben sokat olvas, és időnként orvosi előadásokat is látogat. Newtonnal 1722. szep-Newton szobra a cambridge-i Trinity College kápolnájában (R. F. Roubiliac műve) tember 11-én találkozik, és a nagy fizikus ezt a mondatot írja be ifjabb Pápai Páriz Ferenc em­lékkönyvébe: „Numero pondere et mensura Deus omnia candi­­tit.” Bár ifjabb Pápai Páriz szá­mára Newton csak egy volt az angol tudomány kiválóságai kö­zül (albuma másoktól, például az üstökösvizsgáló Halleytől is tar­talmaz jóval korábbi bejegyzést), valószínűnek tartjuk, hogy for­gatta Newton műveit. De a Principia szerzőjének még a távoli Erdélyben is akadtak más hívei. 1729 májusában Bécs­­ből írta ifjabb Köleséri Sámuel, korának egyik legkiválóbb erdé­lyi természettudósa, azt a levelet Sir Hans Sloane-nak, az angliai Royal Society új elnökének, ami­ben Newton elhunytára is reflek­tál. Köleséri (maga is a Royal So­ciety tagja) levelében gratulál Sloane-nak új tisztségéhez, és ezt a méltató bekezdést a következő szavakkal kezdi: „Fájdalommal tölt el elődödnek, az illusztris Newtonnak távozása a művelt vi­lágból.. Bár nem tudni, milyen alapon vélik az Erdély története szerzői, hogy ifjabb Köleséri Sá­muel í683-ban, amikor Angliá­ban járt, Newton előadásait hall­gathatta (II. kötet, 944 lap), a fenti mondat alapján bizonyos, hogy maga is Newton korabeli is­merői és tisztelői közé tartozott. A kísérleti fizika oktatását két tanár szinte egy időben vezeti be Erdélyben: Szent-Ábrahámi Mi­hály, a kolozsvári unitárius kollé­giumban, Vásárhelyi Tőke István pedig Nagyenyeden. Az időpont 1726, tehát ez még Newton életé­ben történik. Tőke István még egyeztetni próbálja Descartes és Newton filozófiáját, mert úgy­mond, csak az ész és a tapasztalat szövetsége vezethet eredményre. S bár még 1736-ban kinyomtatott természetfilozófiai-fizikai tan­könyvében sem vallja magát tel­jesen Newton hívének, mint arra nemrégen Hajós József a kolozs­vári Korunk-ban rámutatott, tan­könyvének kísérleti anyaga olyan gazdag és változatos, amilyenhez foghatót alig találni a kor másutt kiadott tankönyveiben. Még két évtized, és a debreceni kollégi­umban Hatvani István már New­tonra hivatkozva a korszerű ter­mészettudományos gondolkodás képviselőjeként lép fel, meghono­sítja a kísérleti fizikát. GÖMÖRI GYÖRGY (CAMBRIDGE, NAGY-BRITANNIA) Matyi bácsi Tóth Szegedi Mátyás, az Ar­gentínában élő magyarok Matyi bácsija az idén 78 éves. Zentá­rói vándorolt ki Argentínába 19 évesen, mert nem akart jugo­szláv katona lenni. Szülei föld­művesek voltak. Nagyon vallá­sos családból származik. Maga is hithű katolikus. Apja 85 szá­zalékos rokkantán került haza az I. világháború frontjairól. Dédapját, Tóth Szegedi Ádá mot a magyar kormány ellen fellázadt délszláv felkelők ölték meg 1848-ban, Matyi bácsi szerb elemit és hároméves ipari iskolát végzett. Argentínába ke­rülve műbútorasztalosként dol­gozott egy gyárban, rövid ideig pedig textilszövőként. Egy zen­­tai földijével aztán 1936-ban bú­torműhelyt alapított. Felesé­gével is Argentínában ismerke­dett össze. Berta Etel szintén délvidéki, a Bánátból, Kisoro­sziból származik. Szüleivel ke­„ARANYMOSÁS" A KÖNYVTÁRBAN Az arisztokrácia kutatói Az Esterházy család egyik kül­földön élő tagjától származik a tör­ténet: egyszer, hazafelé jövet, a ha­táron egy magyar Viskatona felcsil­lanó szemmel lapozta az útlevelét. Esterházy... Esterházy... de isme­rős név! Majd a felismerés örömé­vel rákérdezett: Csak nem a futbal­lista rokona? A magyar arisztokrácia sorsa az utóbbi időben az érdeklődés hom­lokterébe került. Nemrégiben a Valóság című folyóiratban jelent meg erről a témáról tanulmány. Az írás szerzője a Magyar Rádió két munkatársa, Gudenus János és dr. Szentirmay László. E tanulmány­ból is kitetszik, milyen keveset tu­dunk az egykori vezető réteg sorsá­nak alakulásáról. A második világ­háború előtt Szekfű Gyula, Weis István és főként Erdei Ferenc ele­mezte a legigényesebben, s igen kri-6

Next

/
Thumbnails
Contents