Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-10-21 / 20. szám
Newton első magyar hívei r # •■ - rr • es kővetői 1687 fontos dátum az újabbkori tudománytörténet naptárában. Ekkor kerül kiadásra Isaac Newton Philosophiae Naturális Principia Mathematica című műve, amit később mint a spekulatív természetfilozófia fölött aratott teljes győzelmet tartanak nyilván. Cambridge-ben tavaly kiállításokkal és előadásokkal emlékeztek meg a Principia megjelenéséről, de általában hozzáteszik: magán a cambridge-i egyetemen elég sokáig tartott, amíg a newtoni elvek érvényesültek, és csak 1718-ban látott napvilágot egy olyan tankönyv (Sámuel Clarke Rohault-fordítása), amelynek jegyzetei határozottan Newton eredményeire támaszkodtak. Newton működésére korának magyar (főként erdélyi) tudományossága is reagált. Jóllehet - mint azt az újabb kutatások kiderítették -, a XVII. század második felében igen sok magyarországi és erdélyi diák megfordult Angliában, a legfontosabb tudományos ösztönzés mégiscsak a németalföldi egyetemeken keresztül érkezett el hozzájuk. Hollandiában ismerkedtek meg Descartes és Coccejus, majd később Spinoza és Newton filozófiájával is. Az első olyan Newton-kötetek, amelyek fönnmaradtak az erdélyi könyvtárakban, s amelyeken a tulajdonosok kézjegye is fennmaradt, valószínűleg Hollandiában kerültek vásárlójuk birtokába. Ilyen a Principia Mathematica első londoni kiadása, amit jelenleg a kolozsvári Akadémiai Könyvtár őriz. Ennek címlapján jól olvasható a tulajdonos névaláírása: „Martini de Colos.” Kolosi Márton nevét Bethlen Mihály nyugat-európai útinaplójából ismerjük: 1693 júniusában Bethlen két unitárius diák társaságában látogatja meg a leideni Cartesius-gyűjteményt - az egyik diákot Kolosi Mártonnak hívják. Hogy ugyanerről a Kolosiról van szó, mutatja a Newton-kötet egy másik bejegyzése, amiből kitűnik, hogy a tulajdonosról a kötet a kolozsvári unitárius kollégiumra szállt. Más forrásból tudunk arról, hogy az ugyancsak unitárius Pálfi Zsigmond (a későbbi püspök) is olvasta és gyűjtötte Newton könyveit. Pálfi 1698 júniusában érkezett Leidenbe, s bár később (1700-1701 táján) Angliába is ellátogatott, feltevésünk szerint Newton műveit már korábban, Hollandiában beszerezte. Ez a két adat mindenesetre jól mutatja a korabeli unitáriusok erős természettudományos érdeklődését és korszerű tájékozódását. Hollandiában Newtonnak szinte hamarább lettek követői, mint saját hazájában. Boerhaave, a nagy hírű orvos már 1702-től experimentális filozófiát tanít Leindenben, egy társa, s’ Gravesande pedig 1720-21-ben egy olyan kétkötetes kísérleti fizikai tankönyvet jelentet meg, amely már címében is jelzi, hogy newtoni alapokon áll (Physices elementa mathematica... sive introductio ad Philosophiam Newtonianam). Magyarországon és Erdélyben ekkor még rosszabb a helyzet; az egyetlen összefoglaló fizika, Szathmári Paksi Mihály 1719-es Physica contractá-]a, még kartéziánus érvekkel próbálja cáfolni Newtont. Az Angliát látogató magyarok közt azonban már ekkor akad egy, aki személyes ismeretségbe kerül a volt cambridge-i tanárral, aki 1703 óta már a Royal Society elnöke: ifjabb Pápai Páriz Ferenc. Ifjabb Pápai, a nagy tudású polihisztor fia 1715- ben érkezik Angliába Ajtai András társaságában, és- rövid megszakítással 5-6 évet tölt itt, főként a nagyenyedi kollégium fölsegélyezésére indított országos gyűjtés szervezésével és lebonyolításával: időközben sokat olvas, és időnként orvosi előadásokat is látogat. Newtonnal 1722. szep-Newton szobra a cambridge-i Trinity College kápolnájában (R. F. Roubiliac műve) tember 11-én találkozik, és a nagy fizikus ezt a mondatot írja be ifjabb Pápai Páriz Ferenc emlékkönyvébe: „Numero pondere et mensura Deus omnia canditit.” Bár ifjabb Pápai Páriz számára Newton csak egy volt az angol tudomány kiválóságai közül (albuma másoktól, például az üstökösvizsgáló Halleytől is tartalmaz jóval korábbi bejegyzést), valószínűnek tartjuk, hogy forgatta Newton műveit. De a Principia szerzőjének még a távoli Erdélyben is akadtak más hívei. 1729 májusában Bécsből írta ifjabb Köleséri Sámuel, korának egyik legkiválóbb erdélyi természettudósa, azt a levelet Sir Hans Sloane-nak, az angliai Royal Society új elnökének, amiben Newton elhunytára is reflektál. Köleséri (maga is a Royal Society tagja) levelében gratulál Sloane-nak új tisztségéhez, és ezt a méltató bekezdést a következő szavakkal kezdi: „Fájdalommal tölt el elődödnek, az illusztris Newtonnak távozása a művelt világból.. Bár nem tudni, milyen alapon vélik az Erdély története szerzői, hogy ifjabb Köleséri Sámuel í683-ban, amikor Angliában járt, Newton előadásait hallgathatta (II. kötet, 944 lap), a fenti mondat alapján bizonyos, hogy maga is Newton korabeli ismerői és tisztelői közé tartozott. A kísérleti fizika oktatását két tanár szinte egy időben vezeti be Erdélyben: Szent-Ábrahámi Mihály, a kolozsvári unitárius kollégiumban, Vásárhelyi Tőke István pedig Nagyenyeden. Az időpont 1726, tehát ez még Newton életében történik. Tőke István még egyeztetni próbálja Descartes és Newton filozófiáját, mert úgymond, csak az ész és a tapasztalat szövetsége vezethet eredményre. S bár még 1736-ban kinyomtatott természetfilozófiai-fizikai tankönyvében sem vallja magát teljesen Newton hívének, mint arra nemrégen Hajós József a kolozsvári Korunk-ban rámutatott, tankönyvének kísérleti anyaga olyan gazdag és változatos, amilyenhez foghatót alig találni a kor másutt kiadott tankönyveiben. Még két évtized, és a debreceni kollégiumban Hatvani István már Newtonra hivatkozva a korszerű természettudományos gondolkodás képviselőjeként lép fel, meghonosítja a kísérleti fizikát. GÖMÖRI GYÖRGY (CAMBRIDGE, NAGY-BRITANNIA) Matyi bácsi Tóth Szegedi Mátyás, az Argentínában élő magyarok Matyi bácsija az idén 78 éves. Zentárói vándorolt ki Argentínába 19 évesen, mert nem akart jugoszláv katona lenni. Szülei földművesek voltak. Nagyon vallásos családból származik. Maga is hithű katolikus. Apja 85 százalékos rokkantán került haza az I. világháború frontjairól. Dédapját, Tóth Szegedi Ádá mot a magyar kormány ellen fellázadt délszláv felkelők ölték meg 1848-ban, Matyi bácsi szerb elemit és hároméves ipari iskolát végzett. Argentínába kerülve műbútorasztalosként dolgozott egy gyárban, rövid ideig pedig textilszövőként. Egy zentai földijével aztán 1936-ban bútorműhelyt alapított. Feleségével is Argentínában ismerkedett össze. Berta Etel szintén délvidéki, a Bánátból, Kisorosziból származik. Szüleivel ke„ARANYMOSÁS" A KÖNYVTÁRBAN Az arisztokrácia kutatói Az Esterházy család egyik külföldön élő tagjától származik a történet: egyszer, hazafelé jövet, a határon egy magyar Viskatona felcsillanó szemmel lapozta az útlevelét. Esterházy... Esterházy... de ismerős név! Majd a felismerés örömével rákérdezett: Csak nem a futballista rokona? A magyar arisztokrácia sorsa az utóbbi időben az érdeklődés homlokterébe került. Nemrégiben a Valóság című folyóiratban jelent meg erről a témáról tanulmány. Az írás szerzője a Magyar Rádió két munkatársa, Gudenus János és dr. Szentirmay László. E tanulmányból is kitetszik, milyen keveset tudunk az egykori vezető réteg sorsának alakulásáról. A második világháború előtt Szekfű Gyula, Weis István és főként Erdei Ferenc elemezte a legigényesebben, s igen kri-6
