Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-10-21 / 20. szám
UJ A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRÓL, A KIBONTAKOZÁSRÓL TÁRGYALT AZ MSZMP KB OLVASÓNKHOZ! Nagyon ritkán, talán ha szökőévenként szólunk közvetlenül, ilyen módon olvasónkhoz. Hogy most így tesszük, jó oka van: örvendetes változásokról szeretnénk beszámolni. Januártól kezdve a Magyar Hírek 8 oldalas szabadidő-melléklettel bővül. E mellékletben helyet kap a sokak által eddig méltán hiányolt szépirodalom. Terveink szerint a magyar prózairodalom gyöngyszemeit közöljük. Ismertetjük a hazai könyvújdonságokat, egész oldalas lesz a rejtvény, itt kap helyet a receptrovat, s megindul a híres nyelvész, Lőrincze Lajos „Édes anyanyelvűnk" rovata. A melléklet arra is módot ad, hogy a kedvező tapasztalatok nyomán egyre nagyobb számban jelentkező hirdetési igényeket kielégítsük. A másik változás: a jelenlegi formában megszűnik az angol melléklet. Sok és különböző jellegű bírálatot kaptunk miatta: egyesek kevesellték, míg mások fölöslegesnek mondották. Szerkesztőségünk ezért megállapodást kötött a Budapesten megjelenő Hungarian Digest szerkesztőségével. Ez a szép kivitelű, igen színvonalasan szerkesztett negyedéves folyóirat széles válogatást ad a magyar sajtó cikkeiből, tájékoztat a magyar politika, a gazdaság, a kultúra legérdekesebb témáiról, nagyszerű irodalmi összeállításokat közöl, s rendszeresek a magyar tájakat, a történelmet bemutató angol nyelvű írások is. Januártól kezdve a folyóirat külön Magyar Hírek rovatot tartalmaz: itt kapnak majd helyet angol nyelven legérdekesebb riportjaink, cikkeink. Vállaljuk, hogy előfizetőink számára, ha kívánják, a Magyar Hírek mellé díjmentesen megküldjük a Hungarian Digestet. Csupán azt kérjük: jelezzék igényüket. Végül az alkalmat felhasználva, kérjük hűséges olvasóinkat, ne feledkezzenek meg az előfizetés megújításáról! Az erre vonatkozó tájékoztatás a 31. oldalon olvasható. MAGYAR HÍREK SZERKESZTŐSÉGE ÚJABB MAGAS SZINTŰ MAGYAR-ROMÁN TÁRGYALÁS A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a televízió nyilvánossága előtt zajló ülésén Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára elemezte a nemzetközi helyzetet, külkapcsolatainkat. Méltatta az immár állandósuló és egyre eredményesebb kelet-nyugati párbeszédet, hangsúlyozva, hogy hazánknak a fejlett tőkés országokkal és politikai integrációs szervezeteivel kiépülő kapcsolatai az európai viszonyok stabilizálásához, a két világrendszer együttműködéséhez is hozzájárulnak. Beszédében nagy fontosságot tulajdonított Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség nemrég aláírt megállapodásának, aláhúzva, hogy ez az első kétoldalú egyezmény, amely átfogóan rendezi egy KGST- tagország és az EGK gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait. Kitért a magyar diplomáciai élet két legújabb fejleményére. A csendes-óceáni térség felé nyitás részeként jellemezte, hogy Dél-Koreával konzuli jogkörrel ellátott kereskedelmi irodát nyitunk egymás fővárosában. Samir izraeli miniszterelnök, a Likud tömörülés vezetője magyarországi magánlátogatásával s a magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalásaival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy e találkozást a két ország kapcsolatainak kérdésein túl az is indokolta, hogy Magyarország szerény lehetőségeivel változatlanul törekszik a közel-keleti válság tárgyalásos rendezésének előmozdítására. Grósz Károly amerikai látogatásáról szólva méltatta a pártfőtitkár-miniszterelnöknek a magyar emigráció képviselőivel megkezdett párbeszédét. Rámutatott, hogy a nyugati magyarság vezetőinek első ízben nyílt alkalmuk közvetlen érintkezésre legfelső szintű magyar vezetővel. Az amerikai és általában a nyugati országokban élő emigráció vállalt magyarságát épp úgy nem lehet megkérdőjelezni, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségekét - hangsúlyozta. A magyar-román viszonyról egyebek között kifejtette: miközben kötelességünk, hogy kétoldalú alapon mindent megtegyünk a magyar-román viszony javítása érdekében, józanul kell mérlegelnünk esélyeinket és kilátásainkat. A Romániában élő több mint kétmillió magyar sorsáért felelősséggel tartozunk. A magyarság és az egyetemes kultúra érdekében mindent meg kell tennünk, hogy megakadályozzuk a magyarság beolvasztását. A pártélet és a belpolitika időszerű kérdéseiről szólva Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára a párttagság csökkenésével kapcsolatban rámutatott: a párt iránti bizalmat csak a világos és a tényleges társadalmi-politikai szükségletnek megfelelő program és az ennek jegyében álló, eredményes gyakorlati munka növelheti meg. A stabilizációs folyamat esélyeit elemezve húzta alá: egy, több mint másfél évtizedes folyamat következményeit, a külső és belső gazdasági egyensúly hatalmas mértékű megbomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tenni. A stabilizáció feszültségeinek és konfliktusainak vállalása nélkül nem alapozható meg semmiféle későbbi kihontakozás. Tudatosítani szükséges - hangsúlyozta - az ország tényleges teljesítményeit, mert hitehagyott társadalom nem képes felvenni a környező világ által elébevetett kesztyűt, nem tud választ adni a kihívásra. Felszabadultabb, nyitottabb, demokratikus közélet van kialakulóban -- mondotta a KB titkára. Kitért az MSZMP-nek a Magyar Demokrata Fórumhoz, az Új Márciusi Fronthoz- és általában a szellemi irányzatokhoz, tömörülésekhez, szervezetekhez- való viszonyára is: azt - mondotta- elsősorban a cselekedetek fogják meghatározni. Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására látogatást tett Romániában, s tárgyalásokat folytatott Ion Sroiannal, az RKP KB titkárával és Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával. Hazaérkezése után a magyar politikus a Népszabadság című napilapnak adott interjújában részletesen ismertette a megbeszéléseken felvetett magyar álláspontot. Ennek egyik alaptétele, hogy gyökeres változtatással, egy valóban példamutató nemzetiségi együttműködés kialakításával szolgálnánk leginkább országaink érdekeit, s ezt segítené elő egy alapdokumentumszerű nemzetiségi deklaráció. A magyar fél hivatkozott az 1945. február 7-én kibocsátott Nemzetiségi Statútumra, amely a romániai nemzetiségeknek széles körű jogokat biztosít, s konkrét, dokumentálható tényekkel bizonyította az ehhez képesti folyamatos visszalépést. A településrendezés erőszakos homogenizálást eredményező hatása ellen, az alapvető emberi jogok nevében és az európai civilizáció védelmében emelte fel szavát a Magyar Országgyűlés, és tiltakozott a nemzetközi politika és közvélemény. Felvetették a főkonzulátusok újranyitásának kérdését - ezek működtetésére érvényes szerződés áll fent - és a családegyesítést, amelyre román részről - „indokolt esetekre” - ígéretet tettek. Szűrös Mátyás az interjúban úgy fogalmazott, hogy a román álláspontban érdemben alig-alig tapasztalható változás, inkább hangvételében, légkörében érzékelhető némi kimozdulás. Türelmesen és állhatatosan kell tárgyalni - mondotta - még akkor is, ha kilátástalannak tűnik a helyzet, és azon kell munkálkodnunk, hogy kedvezőbb feltételeket biztosítsunk a holnapi tárgyalásokhoz. KÖZÉLET-DIPLOMÁCIA ÚJ MÁRCIUSI FRONT Többéves tárgyalás eredményeként megállapodás jött létre Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség között, mely szerint 1992-ig megszüntetik a közösség országaiba irányuló magyar kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat. A most parafáit egyezmény az első az EGK és egy KGST-tagország között. Thatcher, brit kormányfő üzenetet küldött Grósz Károly magyar miniszterelnöknek, melyben örömmel üdvözli a megállapodást. * Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Miklós Imre államtitkár Izraelben járt, Zevulun Hammer vallásügyi miniszter meghívására, akivel arról folytatott eszmecserét, hogyan járulhatna hozzá Izrael a magyarországi zsinagógák, temetők helyreállításához, a felekezet vallási és kulturális tevékenységének támogatásához. Miklós Imrét fogadta Jichak Samir miniszterelnök és Simon Peresz miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter is. Az egyházügyi hivatal elnöke felkereste a Jád Vásém Intézetet. * A Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke, Philipp Jenninger Budapesten megbeszéléseket folytatott Stadinger Istvánnal, az Országgyűlés elnökével, valamint más vezető politikusokkal. Mindkét részről problémamentesnek minősítették a két ország közötti kapcsolatokat, méltatták a nemzetközi fórumokon való együttműködést. „A társadalmi megújulás szellemi megalapozására” hív fel az a mozgalom, amelynek alapítói - 19 neves értelmiségi, párttagok és pártonkívüliek - nemrégiben közzétették elgondolásaikat. Az aláírók - közöttük a közgazdász Lengyel László, a politológus Bihari Mihály, a képviselő, tévériporter Király Zoltán (akiket tavasszal kizártak az MSZMP-ből), Nyers Rezső közgazdász, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Újhelyi Szilárd, az új mozgalom elnöke - kifejtették, hogy politikai tartalommal rendelkező eszmei tömörülésnek tekintik magukat, amely nem kíván politikai szervezetté válni, tagságot toborozni, ám közvetíteni akarnak a pártvezetés, a kormány és a szellemi élet között. Sürgetik a reformfolyamat társadalmasitását, a politikai intézményrendszer demokratikus korszerűsítését. A gazdaság jövőjét a tulajdonformák sokféleségére épülő, államilag szabályozott, szocialista jellegű piacgazdaságban látják. Szorgalmazzák a közelmúlt nyílt, tudományos elemzését, amely egyebek között hozzásegíthet 1956 megalapozott és társadalmilag elfogadott megítéléséhez. Az alapítók hangsúlyozzák: különböző nemzedékeket, társadalmi pozíciókat képviselnek, sok kérdésben politikai nézeteik is eltérnek, de mindannyian a szocializmus megújításának elkötelezett hívei. Ennek jegyében kívánnak nyilvános vitasorozatot kezdeményezni. 5
