Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-10-21 / 20. szám

UlclifliL FALUDY GYÖRGY BUDAPESTEN A hazai kulturális élet nagy figyel­met keltő eseménye Faludy György látogatása. A Torontóban élő hires költő harminckét év távoliét után ér­kezett Magyarországra, ahol bemu­tatták a róla készült portréfilmet, az emlékezést „a pokolbeli víg napok­ra”. A látogatás előestéjén jelentette meg lapunk kiadója, a Magyar Világ a híres- Villon-átköltést. A 80 ezer példányt napok alatt elkapkodták. (Karácsonyra a kiadó újabb Faludy­­kötettel rukkol ki, ez a világirodalom legszebb ezemégyszáz versét tartal­mazza, a mester válogatásában és fordításában.) Faludy járt az írószövetségben, Budapesten, Debrecenben és Szege­den zsúfolt egyetemi előadótermek várták (a budapesti Közgazdasági Egyetem 400 fős előadójában 600-an szorongtak), a pesti Vigadóban és a Jurta Színházban nagy sikerű estet tartott, számos író-olvasó találkozón vett részt, és felkereste Recsket is. Faludy György dedikál az Eötvös Köny­vesbolt megnyitóján FOTÓ: MTI Mint a Magyar Híreknek elmondta: „Rettentő boldogságot és meghatott­ságot érzek, igazán nem vártam ezt a fogadtatást. Külön öröm számomra, hogy ennyi lelkes, érdeklődő fiatallal találkozhattam.” KULTÚRA Az 1848-49-es szabadságharc em­lékművének felépítésére társadalmi adakozás eredményeként eddig 1 750 000 Ft gyűit össze, A Fővárosi Tanács jóváhagyta, hogy a tervezett emlékmű helye a Budai Várban, a Szent György téren legyen. Megalko­tására a társadalmi védnökség Szer­­vátiusz Tibor szobrászművészt kérte fel. Az emlékműalapítvány számla­száma: MNB 235-90172-5215. „Em­lékműalap”. * Megalakult Budapesten a Székely Baráti Kör, amely az alapszabály szerint olyan baráti csoport, melynek tagjai a székelység szellemi és anyagi kultúrájának megőrzéséhez kívánnak segítséget nyújtani. A közösségi élet, az együvé tartozás fejlesztése érdeké­ben a Buda környéki falvak, vala­mint a főváros székely lakosságára támaszkodva kívánnak munkálkod­ni. Tervezik: kapcsolatot teremtenek az ország más tájain letelepült, s a vi­lág más részébe elszármazott testvé­reikkel is. Szorgalmazzák közösségi ünnepségek tartását; előmozdítják népművészeti egyesületek megalaku­lását; Csaba népe névvel ifjúsági szervezetet alakítanak 8-16 évesek számára; segítik az áttelepülők beil­leszkedését; megalapítanak egy Szé­kely Házat. * A Magyarország története című német nyelvű munkát ünnepélyesen bemutatták az NSZK szakmai kö­zönségének hazánk bonni nagykövet­ségén. Hanák Péter professzor szólt a könyv keletkezésének körülményei­ről. A könyvbemutató után filmvetí­tést tartottak hazánk történetéről. Az uruguayi fővárosban, Montevi­­deóban működő Szent István Emlék­­bizottság ünnepi miséjén mintegy kétszázan vettek részt a Magyar Kul­turális Egyesület Szent István-kápol­­nájában. Az ünnepi megemlékezés az Uruguayi Magyar Otthon székházá­ban folytatódott. Itt dr. Enrique Tari­­go, az Uruguay Köztársaság alelnö­­ke, az emlékbizottság tiszteletbeli el­nöke meleg szavakkal méltatta Szent István életművét, az uruguayi magya­rok óhazához való kötődését. A mű­sor folytatásaként a Magyar Otthon gyermek- majd felnőtt néptáncegyüt­tese lépett fel. Szentmise, előadás volt a Magyar Katolikus Egyesületben is. Az állami televízió hazánk ideiglenes ügyvivőjét szólaltatta meg a nagy ün­nepről, a négy magyar rádióadás pe­dig ismertette azt a levelet, amelyet Paskai László bíboros intézett az uruguayi magyarokhoz. * Magyarországon is nagy sikert ara­tott a kaliforniai Palm Springsben élő Lénáit Mihály fotóművész naptá­ra, amely először az amerikai magya­rok körében vált közkedveltté, ma­gyar tájakat bemutató felvételeivel. * Az Isis Kulturális Kisszövetkezet Eötvös Kiadója Budapesten megnyi­totta első könyvesboltját és könyv­szolgálatát. A megnyitón Faludy György, Cseres Tibor és Fekete Gyu­la dedikálta műveit. Ott volt a New York-i magyar könyvkiadó és terjesz­tő Püski Sándor is, akinek cége kor­látolt felelősségű társaságot alapít a kisszövetkezettel. Már a megnyitón is kapható volt néhány, Püski Sándor által Amerikában kiadott mű. Mi ÚJSÁG A KÁRPÁTALJÁN? Az MVSZ jubileumi ünnepségének nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel hallgatott szónoka volt Bállá László író és költő, a kárpátaljai magyar kulturális élet fáradhatatlan szervező és irányító egyénisége. Megkértük, hogy részletesen is számoljon be a magyar ügy számára kedvező válto­zásokról, amelyeket beszédében rövi­den érintett.- A legnagyobb, szinte forradalmi­nak nevezhető változás, hogy iskolá­inkban ősztől bevezették a magyar történelem oktatását. Néhány éve egy ilyen gondolatnak még a felveté­se is eretnekségnek számított volna, ám az új helyzetben a politikai veze­tés kezd jobban odafigyelni a nemze­tiségek problémáira.-Tavaly december óta rendszere­sen napvilágot lát az Új Hajtás, a Kárpáti Igaz Szó című napilap iro­dalmi melléklete. Megjelent új iro­dalmi folyóiratunk is, Évgyűrűk a cí­me. Határozat született a magyar te­rületi színház megalakításáról.- Az év eleje óta hét közművelődé­si egyesület alakult a Kárpátalján, most kezdeményezzük a csúcsszerv létrehozását. Bár több magyar falu­ban áttértek már a magyar helységne­vek használatára, ezt még mindig ke­vésnek tartjuk. Küzdünk azért, hogy a városokban is terjedjen el, s a köz­­intézményeken is legyen ott a ma­gyar felirat. Gond és fájdalom azon­ban, hogy a magyar iskolák számos községben sorvadnak. Ez közvetlenül nem annyira a hatalom hibája, mint a kevésbé öntudatos szülőké, akik nem adják magyar iskolába a gyere­ket. Most azt próbáljuk megértetni velük, hogy ezzel akadályozzák a gyerek harmonikus fejlődését, és emellett veszélyeztetik a magyar nemzeti kultúra továbbélését. Az egyházak életéből Paskai László bíboros, esztergomi érsek látogatást tett Kanada hét váro­sában, a Kanadában működő Ma­gyar Jezsuita Egyházközösség meghí­vására. Részt vett a londoni (Onta­rio) Szent István-plébánia búcsúján és ünnepi Szent István-miséjén. A közeli Courtlandben a bizánci, vala­mint a latin szertartású magyar plé­bániát kereste fel. Misézett a winni­­pegi magyar plébániatemplomban, a torontói Szent Erzsébet-templomban és a Szent István-plébániatemplom­­ban. Két, 60. évfordulóját ünneplő plébánián, a wellandi Magyarok Nagyasszonyának szentekben s a montreali Magyarok Nagyasszonya plébánián ugyancsak szentmisét tar­tott. * A Brazíliában működő Magyar Evangélikus Lutheránus Egyházkö­zségben Henrique Seick püspök be­iktatta a Budapestről érkezett új lel­készt, Görög Tibort. * A nagyvilágban megjelenő bibliák nyolcvan százalékát kiadó szerveze­teket tömörítő Bibliatársulatok Vi­lágszövetsége legfőbb irányító testü­leté, a nagygyűlés nyolcévenként ül össze. A szeptemberben lezajlott nagy jelentőségű egyházi eseményre - melynek színhelye a református egyház budapesti Ráday Kollégiuma volt - 78 országból érkeztek résztve­vők. Ez alkalommal nyitották meg Európa második Biblia Múzeumát, a Ráday Gyűjtemény részeként. FŐDÍJ: PIHENÉS A FLAMENCÓBAN Az 1988-as Kincses Kalendárium­ban megjelent több részes keresztrejt­vény helyes megfejtése: Kölcsey Fe­renc. A megfejtők között az alábbi díja­kat sorsoltuk ki: A fődíjat Kluger Ágnes (Izrael) nyerte, aki 1988. november 1. és 1989 áprilisa között másodmagával négy napig pihenhet Budapesten a Hotel Flamencóban félpanziós ellátással. Népművészeti ajándékot nyert M. Darvas Edmund (Franciaország), Heiler Lajos (Finnország), Hainess Olga (Olaszország), dr. Sellei-Bíró Katalin (Svájc), Benke József (Belgi­um), Katona Sándorné (Magyaror­szág), Sonnenwirth Mária (Belgium), Illés Zsuzsa (Norvégia), Horváth Fe­renc (Dánia), Junker Mária (Svédor­szág). Az IBUSZ ajándékát - két meghí­vót gulyáspartira - nyerte Crisan Margit (USA), Minacs János (Kana­da), Lánárt Tibor (Svédország), Eis­ler Éva (Izrael), Kozák Istvánné (Magyarország), Tóth Eszter (USA), Szarka Steve (Kanada), Cserti Ist­vánné (Ecuador). Képünkön a sorsolási bizottság látható, bal oldalt Pallinger Márta, jobb oldalt Auguszta Tibor és közé­pen Jelfiné Skafszky Judit, a Hotel Flamenco propaganda managere, aki a sorsolást vezette. Az ajándékokat postán küldjük el, a meghívó a gu­lyáspartira szerkesztőségünkben ve­hető át. FOTÓ: GÁBOR VIKTOR 4

Next

/
Thumbnails
Contents