Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-10-07 / 19. szám
Kultúra - tudomány MEGALAKULT A MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Kányádi Sándor Kolozsvárott élő neves költőt, a romániai és az egyetemes magyar kultúra jeles személyiségét fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. A találkozón kötetlen formában szót váltottak a magyar-román kulturális érintkezés fontosságáról, a Romániában élő magyarok helyzetéről. * „Erdély kövei” címmel Bécsben, az Albert Schweitzer Házban kiállítás nyílt a Magyar Építőművészek Szövetsége által Budapesten és az ország több részén már bemutatott rajzokból, metszetekből. * A Parlamentben ülést tartott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékművének felállítására alakult társadalmi védnökség. Közadakozásból eddig mintegy 1 millió forint gyűlt össze az MNB 235-90172- 5215 számú számlára. A Szervátiusz Tibor szobrászművész által tervezett emlékmű a budavári Szent György téren kap helyet. * Vitéz János műveltségeszménye címmel neveléstörténeti konferenciát rendeztek Esztergomban a humanista tudós születésének 500. évfordulóján. Az érsek egész alakos szobrát a Vár-hegy lejtőjén leplezték le. * Czigány Lóránt Londonban élő irodalomtörténésznek ítélték oda a Szirmai Endre díjat a Nemzetközi Filológiai Társaság budapesti ülésén. A most első ízben kiosztott díjat Szirmai Endre Svájcban élő orvosprofesszor alapitotta a hungarológiai kutatások jutalmazására. ELISMERÉS BRAZÍLIAI MAGYAROKNAK Hamza D. Ákos Braziliában élő képzőművésznek, 85. születésnapja alkalmából, az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét adományozta. Az idős művész - aki a két világháború között ismert filmrendező és forgatókönyvíró volt - Jászberényben vette át a kitüntetést. Egyúttal a Jász Múzeumnak adományozta pályájának számos értékes tárgyi emlékét, filmrendezői és festőművészi tevékenységének dokumentumát. Ugyanezt a kitüntetést vette át Urbán Lajos közlekedési minisztertől Rohonyi Tamás. A Brazíliában élő üzletember a Formula-1-es autóverseny magyarországi futamának megszervezéséért, az abban vállalt közreműködésért kapta a kitüntetést. Búzás Sándor, Jászberény tanácselnöke át- Rohonyi Tamás Brazíliából nyújtja a kitüntetést Hamza D. Ákosnak FOTÓ: POKORNY ISTVÁN FOTÓ: REZES MOLNÁR ESZTER ÚTLEVELET KAPHATNAK AZ 56-OS ELÍTÉLTEK IS A Minisztertanács az igazságügyminiszter előterjesztésében megtárgyalta azt a javaslatot, amely megszünteti az 1956. október 23-a és 1957. május 1-je között elítéltek joghátrányát, akik így útlevelet is kaphatnak. A kormány két változat közül döntött: az egvik a közkegyelem, a másik az egyéni kegyelem gyakorlását indítványozta. A testület a közkegyelem mellett foglalt állást. A közkegyelem mintegy 500 embert érint: gyakorlásábólj^ugpn az igen súlyos bűncseMffiíények” hazaárulás, kémkedés, súlyos köztörvényes cselekmények - elkövetése miatt elítéltek zárhatók ki. Egy évvel a lakitelki találkozót követően, szellemi-politikai mozgalomként, független társadalmi szervezetként kimondta megalakulását a Magyar Demokrata Fórum (MDF). A Bács-Kiskun megyei községben tartott tanácskozáson mintegy 370 író, történész, politológus vett részt. Elfogadták az MDF ideiglenes alapszabályát, alapítólevelét és az aradi találkozóval kapcsolatos állásfoglalást. Részlet a 11 oldalas alapítólevélből: „A mozgalomnak a saját útján kell kibontakoznia, nem fogadja el sem a kormánypártiság, sem az ellenzékiség címkéit és választási kényszereit; bár a többpártrendszer kialakulását szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a demokratizálás folyamatában, a jelen körülmények között nincs szándékában párttá szerveződni, meg akarja őrizni minden tisztességes, magyar érdekű gondolat és kezdeményezés számára nyitott koalíciós mozgalmi jellegét.” A tanácskozás szünetében megtartott nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentették: többéves elutasítás után megkapták a lapengedélyt a politikailag független „Hitel” című, kéthetenként húszezer példányban megjelenő folyóirat megindítására. A szerkesztőbizottság elnöke Csoóri Sándor. Az alapítólevél hangsúlyozza: az MDF egyik fő feladata, hogy mindent megtegyen az ország határain kívül élő magyar nemzetiségek létérdekeinek, jogvédelmének a lehető legszélesebb nyilvánosságáért. Az MDF munkáját az egykori szervezőkből megválasztott elnökség fogja össze: Bíró Zoltán irodalomtörténész, Csengey Dénes író, Csoóri Sándor költő, Csurka István író, Fekete Gyula író, Für Lajos történész, Joó Rudolf politológus, Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész és Lezsák Sándor költő. TÜNTETÉS A BŐS-NAGYMAROSI VÍZLÉPCSŐ ELLEN A Minisztertanács legutóbbi ülését követően a kormány szóvivője elmondotta: az összes körülményt és hatást figyelembe véve, a Minisztertanács a vízlépcső megépítését tartja a legjobb megoldásnak. Az elvégzett gazdaságossági számítások és az aláírt szerződésekből adódó kötelezettségek ettől lényegileg eltérő megoldást nem tesznek lehetővé, ugyanakkor lehetséges és szükséges egyes részmegoldások módosítása.- Nagymaros nagymértékben történelmi tudatunk ügye is - hangsúlyozta Kodolányi Gyula író a Magyar Demokrata Fórum első országos tanácskozásán Esztergomban, ahol az elnökségben helyet foglalt dr. Erhard Busek, az Osztrák Néppárt alelnöke, á hallgatóság soraiban pedig Bohumil Dolezsál, a Cseh Demokratikus Kezdeményezések Hálózatának vezetője, valamint Marcus Scheucher, az Osztrák Zöldek stájerországi küldötte. Perczel Károly Herder-díjas építésznek a tanácskozáshoz küldött levele hangsúlyozta: az építkezés leállításának a költségei alatta maradnának a teljes befejezés költségeinek. A Magyar Televízió háromrészes vitaműsort sugárzott, ahol a szembenálló felek - az építkezést támogatók, illetve ellenzők - heves szópárbajt vívtak egymással. Szeptember 12-ikén Magyarország történelmének legnagyobb környezetvédelmi tüntetése zajlott le. „Vízlépcsőd!”, „Követeljük a nagymarosig építkezés azonnali leállítását!”, „írjanak ki népszavazást!” - ilyen és ehhez hasonló transzparensek alatt mintegy 30 ezer ember gyülekezett a belvárosi Vörösmarty téren, majd osztrák és szlovákiai környezetvédő csoportok társaságában a Bajcsy-Zsilinszky úton a Parlamenthez vonult. A tüntető tömeg mindenekelőtt demokráciát követelt, mert csak így válhat valóra: ha a kormány önszántából nem állítja le az építkezést, akkor legalább írjanak ki népszavazást. Tüntetés a vízlépcső ellen a Vörösmarty téren FOTÓ: E. VÁRKONYI PÉTER, MTI A Magyar Demokrata Fórum nevében Csengey Dénes mondott beszédet, amelyben felvetette: ki vállalja személy szerint a felelősséget a történelmi Duna-kanyar, a Szigetköz és Európa legnagyobb ivóvíztartalékának tönkretételéért? A tüntetés szervezői a Parlamentben Straub. F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének 12 pontból álló petíciót nyújtottak át a nagymarosi építkezés ellen. 3
