Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-09-23 / 18. szám

1-2. és 7-8. Metafizikus realista képek 3. Salvador Dali szobra 4. Asbóth Oszkár a családi címerrel 5-6. Kát festménye híres elődeiről: As­bóth Sándorról és édesapjáról, Asbóth Oszkárról A SZERZŐ FELVÉTELEI előállításukra már nem kerülhe­tett sor, s ez a munka megszűnt. A háború után a sógoromhoz, Goy Andorhoz mentem dolgozni, aki egy céget alapított, amit Typopressnek hívtak. írógépeket alakítottunk át nyomdai szedőgé­pekké. A sógorom munkatársa volt Bíró László, aki a golyóstol­lat találta fel, és később Argentí­nában telepedett le, ezért Goy a közös munka gyümölcséből már nem részesülhetett. De az átalakí­tott írógépek jó munkalehetősé­geket teremtettek számunkra, hi­szen a nyomdaipar is nagyon megsínylette a háborút. Az Athe­naeum Nyomda házában mi szedtük a Szabad Nép hét végi képes mellékletének szövegét, sőt könyveket is, ezzel helyettesíteni tudtuk a kéziszedőket. Ott a nyomdában a litográfusokat fi­gyelve, kaptam kedvet a rajzolás­hoz. Ez egy egész érdekes átállí­­tódást jelentett számomra; édes­apám, aki nagy tudású ember volt, s aki mindig nagy hatással volt rám, viccesen azt mondogat­ta: „Nézd, fiam, két ember fontos az életben, a technikus és az or­vos. Ez hozza a haladást, az meg vigyáz, hogy ő egészséges marad­jon. Egyébként minden művészet szórakoztatás.” És én hagytam meggyőzni magam. Később még­is komolyan akartam foglalkozni a festéssel. így kerültem Szécsy- Hacker professzorhoz, megtanul­tam a spricctechnikát. És elkezd­tem a munkát. 1956-ban Bécsbe jöttem, s egy műhelyben grafi­kusként helyezkedtem el.-Mikortól kezdett festeni? __- 1970-től. Bécsben adórevízió y volt, s az adószakemberek azt í—/~\y 25

Next

/
Thumbnails
Contents