Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-09-06 / 16-17. szám

APÁTSÁG A VASHEGY LÁBÁNÁL

H

ogy hol az a Vas-hegy? Ne restellje magát az 9I- vasó, ha nem tudja. Én sem sejtettem addig, amíg el nem olvastam Gállos Ferenc tanulmányát Pécsvárad középkori történetéről. Ebből értesülhettem, hogy a Mecsek legmagasabb csúcsát, a Zengőt Mons Ferreusnak, azaz Vas-hegynek nevezték. Ez a bizonyos Vas-hegy a Szent Gellért életéről szóló Legenda maiorban, a Nagy Legendában említtetik, s e legenda egy részét a tanulmány szerzője magyarra fordítva idézi is:

„Aszták apát övéivel tisztességgel befogadtatván, a Vas-hegy tövében Szent Benedek atyáról elnevezett monostort épített, hol is a monostori gyülekezet a regula szerinti fegyelemben mai napig virágozván, ideig való bőségének táplálékában bővelkedvén semmi egyébben nem szűkölködik, csak

hogy a maga és egyebek lábait az Evangéliomnak szerinte megmosogassa. ”

De ennek már kis híján ezer esztendeje. Hol van az a monostori gyülekezet s hol maga a kolostor?! Történészek serege faggatta a fóliánsokat és az okleveleket, régészek csapata vallatta a pécsváradi földet, amíg előkerültek és beszélni kezdtek az írott és a kőből faragott, agyagból égetett emlékek, s kiderült, hogy ez a napjainkban szinte jelentéktelen falu a honfoglalás után az ország egyik gazdasági, igazgatási és szellemi központja lehetett.

Gállos Ferenc idéz egy mondatot a Pray-kódexből (ebben maradt fönn a Halotti Beszéd és Könyörgés, legrégibb összefüggő nyelvemlékünk is), amely többek között egy régebbi forrású eseményjegyzéket is tartalmaz. Ebben az eseményjegyzékben az

1038-aí évről a következők szerepelnek „Felavattatott Szent Benedek m( nostora, meghalt István király, és Péter királlyá választatott. ” Azt hiszem, jól következtet a tanulmány szerzője, amikor úgy véli, hogy „a térítőközpont (...) jelentős szerepet játszott az államalapítás korában, különben nem emlegetnék 1038-ban a király halálával együtt a kolostor felszentelésének mozzanatát”.

Hogy meglátogatta-e első királyunk az általa alapított térítőmonostort és templomát, erre nincs adat. Lehetséges, hogy igen. Gállos - neves történészünkre, Györffy Györgyre hivatkozva - megjegyzi, hogy az Árpád-kori királyi monostorok jó része eredetileg királyi udvarhely - curtis - volt, s a monostoralapítás voltaképpen nem építkezést, hanem az addigi „udvarháznak, kápolnáinak és a hozzá tartozó gazdasági

szervezetnek egyházi célra való felszentelését jelentette. Ilyen volt az elsők közül Pécsvárad, Zalavár s talán maga Pannonhalma és Bakonybél is."

Hogy járt-e Szent István Pécsváradon vagy sem - ez csupán találgatás. Ami bizonyos: két olyan személyiség is megfordult a pécsváradi apátságban, aki Szent Istvánhoz igen közel állott. Az egyik, az a bizonyos Ascherik - más néven Asztrik - apát hozta el II. Szilveszter pápától István számára a Szent Koronát. A második: Szent Gellért, aki a Legenda maior szerint - ugyancsak Gállos Ferenc fordításában - „találkozván Pécs püspökével és a pécsváradi apáttal, azok rábeszélték, hogy maradjon hazánkban. Pécsi időzése után a pécsváradi apát magához vette Gellértet, és Pécsváradon tartotta őt Péter-Pál napjától Szent Benedek ünnepéig, július 10-24