Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-06 / 16-17. szám
Ezzel úgy látszott, hogy Mária Terézia kísérlete meghiúsult. Mind Raguza városa, mind a domonkosok is megnyugodhattak. Az ügyes diplomáciai fogás - a Szent Jobb átadása a városnak -, látszólag teljesen sikerrel járt. Alig telt el azonban két hónap Mária Terézia kérésének megtagadása után, amikor a Raguzai Köztársaság súlyos válságba sodródott. Az 1768. évben kitört porosz-török viszály idején hajói Alexandriából Konstantinápolyba gabonát szállítottak a törökök részére. Ennek következtében az oroszok több raguzai hajót lefoglaltak. Raguza ezt sérelmesnek találva, felszólalással élt az orosz kormánynál, mire Orlov gróf orosz tengernagy megjelent flottájával az Adriai-tengeren, és 1. Ünnepi gyűlés az Országház téren a Szent István-év megnyitása alkalmával. 1938. május 30-án 2. A Szent Jobb az aranyvonaton 3. Szent Jobb-körmenet Nagyváradon 1942-ben 4. Pater Fabian Flynn amerikai tábori lelkész kísérte haza a Nyugatra hurcolt Szent Jobbot. 1945. augusztus 19-én FOTÓ: NEMZETI TÖRTÉNETI FÉNYKÉPTÁR. BOJÁR SÁNDOR nemcsak a sérelmek orvoslását tagadta meg, hanem azzal fenyegetőzött, hogy ostrom alá veszi a várost. Ebben a konfliktusban Raguza Mária Terézia pártfogásáért folyamodott, és a Nagy Tanács I77l. január 3l-én tartott ülésén elhatározta, hogy a domonkosoktól átengedett Szent Jobbot felajánlja a királynőnek. A következő, január 12-én tartott ülésen kijelölték a követség tagjait is. Továbbá utasították a kincstárnokot, hogy a domonkosoknak 200 tallért utaljon ki az átengedett ereklyéért. A domonkosok tehát nagyon rosszul jártak. Mária Terézia kegye és a remélhető nagy ajándék helyett 200 tallérral kellett beérniük, a Köztársaság pedig a saját nevében ajánlhatta fel az értékes ereklyét. Ismét Magyarországon 1771. május 29-ére tűzték ki az ereklye átadását. Mária Terézia fia, II. József német-római császár jelenlétében, a schönbrunni kastélyban fogadta Raguza követeit. A követség - miután előadta jövetelének célját - átadta a Szent Jobbot, a hitelesítő írásokkal együtt, Mária Teréziának. A Szent Jobb átadásának jogi aktusa ezzel befejeződött. Ezután Mária Terézia fontos intézkedéseket foganatositott a június 30- ára kitűzött ünnepélyes hivatalos átadási és egyházi ünnepség megtartásáig. Mielőtt a Szent Jobb ünnepélyes tiszteletéről rendelkezett, és méltó elhelyezéséről gondoskodott volna, megnyugvást kívánt szerezni az iránt, hogy valóban a Szent Király jobbjának birtokába jutott-e. Erre nézve a rendes hivatalos eljárást megelőzve, tudós történészekhez: a magyar származású Kollár Ádám Ferenc udvari könyvtároshoz és Pray György jezsuita történészhez fordult. Ok tudományos alapossággal vizsgálták meg, és bizonyították a hitelességét. Megnyugtató jelentésük alapján Mária Terézia elrendelte, hogy új ereklyetartót készítsenek a Szent Jobbnak. Az ereklyetartó ezüstben gazdag, reneszánsz stílusú üvegláda, amely felül drágakövekkel ékes diadémot kapott, hasonlót a magyar Szent Koronához. Magát a Szent Jobbot is feldíszíttette. A csuklónál tölgyfaleveleket utánzó, aranylemezekből készült kézelőt kapott, és igazgyöngyfüzért fűztek az ujjak köré. A Szent Jobb ujjai között lévő ősrégi írást pedig két ezüstlemez közé helyezték. A felső lemezbe belegravírozták a pergamenlap felírását, és a két egymásra helyezett ezüstlapot, köztük az eredeti pergamenszelettel, az ereklye aljára erősítették. A királynő elrendelte, hogy a kilencnapos bécsi ünnepség után a Szent Jobbot, miután azt a magyar nemzet iránt érzett szeretetének külső jeleként Magyarországnak ajándékozta, ünnepélyesen Budára szállítsák, és őrzési helyéül örök időkre szólóan a királyi palota Szent Zsigmondról elnevezett kápolnáját jelölte ki. A Szent Jobb visszatérése Magyarországra valóságos diadalút volt. 1771. július 15-én reggel 5 órakor indult a menet, a bécsi udvari kápolnától, és Pozsony irányában hagyták el a császárvárost. Este érkeztek Győrbe, ahol éjszakára Szent László fejereklyéje mellé helyezték. Másnap reggel továbbindultak Pannonhalma felé, itt a főapát nagymisét mondott, majd a szerzetesek és a nép tisztelgett a Szent Jobb előtt. A királynőnek küldött jelentés kiemeli a magyar nép könnyekben kitörő örömét. Otthagyva az aratást, tizenhat községből jöttek el Szent Márton hegyére. A testőrök kivont karddal álltak díszőrséget, hogy a nagy tolongástól megvédjék az ereklyét. Másnap indultak Budára, ahová július 20- án reggel fél 9 órakor érkeztek meg, és a harangok zúgása közben vitték a Szent Jobbot a Nagyboldogasszony-templomba, amelynek egyik mellékoltárán helyezték el. A nép és a papság egész éjjel imádkozott és virrasztón. Másnap reggel 8 órakor páter Kozma jezsuita atya magyar nyelvű szentbeszéde vezette be a Szent Jobb átviteli ünnepségét a várkápolnába. Bajzáth püspök királyi biztos, július 3l-én jelentette a királynőnek, hogy a reábízott feladatot végrehajtotta. Epilógus A Szent Jobb viszontagságos története újabb fejezetet kapott a II. világháború utolsó hónapjaiban. A nyilasok a Szent Koronával együtt a Szent Jobbot is magukkal vitték Nyugatra, de azt - minthogy nem volt közjogi jelentősége - a salzburgi érseknél helyezték el, aki váratlanul nagy örömet okozva hazánknak, 1945. augusztus 19-én egy amerikai tábori lelkésszel visszaküldte Budapestre. így a szokásos Szent Jobb-körmenetet meg lehetett tartani, de nem a budai Várban, amely akkor még romhalmaz volt, hanem a pesti oldalon, a Szent István-bazilikából kiindulva. Lékai László bíboros prímás a Szent István-bazilikát jelölte ki a Szent Jobb őrzési helyéül, ahol szakszerű hozzáértéssel alakították ki a belső kápolnában a Szent Jobb biztonságos helyét. Dr. FÁBIÁN JÁNOS apostoli protonotárius őrkanonok a budavári Mátyás-templom plébánosa 19
