Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-09-06 / 16-17. szám

A SZENT JOBB TÖRTÉNETÉBŐL

S

zent István királyunk halálának 950. évében különös tisztelettel tekintünk épségben maradt jobb kezére, vagyis a Szent Jobbra. Amint 50 évvel ezelőtt a szent király halálának 900 éves jubileumi évében az úgynevezett „aranyvonaton” járta be az ország legkülönbözőbb vidékeit a Szent Jobb, most a Magyar Nemzeti Bank erre a célra átalakított páncélautóján viszik a magyar püspökségek székesegyházaiba, valamint az ősi bencés apátságba, Pannonhalmára. A főváros lakói augusztus 20-án a Szent Jobb jelenlegi őrzési helye, a budapesti Szent István-baziltka előtti téren róhatják le tiszteletüket első szent királyunk épségben maradt jobbja előtt.

A Szent Jobb köré egy - a világegyházban szinte páratlanul álló - kultusz kapcsolódik magyar földön, azonkívül is, hogy virágzó bencés apátságot neveztek el róla, sőt az Árpádok idejében ünnepet kap a magyar misenaptárban. Az Árpádok kihaltával azonban tisztelete elhalványodik, és csaknem feledésbe merül. Mária Terézia királynőnk érdeme, hogy a Szent Jobb kultusza ismét felvirágzik hazánkban, és majdnem párhuzamos helyet foglal el a keresztény magyar gondolatban a Szent Koronával.

A felemeltetés

Szent István király dicsőséges jobbjának története 1083-ban veszi kezdetét. László király (1077— 1095) pápai felhatalmazás birtokában 1083. augusztus 15-re, István halálának 45. évfordulójára országos zsinatra hívta a törvénynapon Székesfehérváron gyülekező püspököket, apátokat és országa többi nagyjait. „A szent zsinat bizonyító jelekből megértvén István király, Imre herceg és Gellért püspök életszentségét és csodatételeit, őket és a zoborhegyi remetéket, hitvalló Zoerard Andrást és vértanú Benedeket szentté nyilvánította és testük felemelését elrendelte. ”

Miből is áll az ereklye? A Hartvik legendából és a Legenda maiorból nem állapítható meg pontosan, hogy a manus dextera kifejezés csak a napjainkig fennmaradt és ismeretes kézfejet akarja-e jelenteni, vagy a hozzá tartozó egész jobbot az alsó- és a felsőkarral együtt. Ebben a kérdésben értékes útmutatást adnak a szentjobbi apátságnak fennmaradt és a Magyar Országos Levéltárban őrzött, viaszba nyomott pecsétjei. E pecsétek megegyeznek abban,

1. A Szent Jobb az ereklyetartó kristályhengerében

2-3. Országjáráson az esztergomi bazilikában

4. Paskai László bíboros a veszprémi Szent Jobbünnepségen

FOTÓ: MUDRÁK ATTILA LOSONCZI PÁL