Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-09-06 / 16-17. szám

A SZENT JOBB TÖRTÉNETÉBŐL S zent István királyunk halálának 950. évében különös tisztelettel te­kintünk épségben ma­radt jobb kezére, vagyis a Szent Jobbra. Amint 50 évvel ezelőtt a szent király halálának 900 éves jubileumi évében az úgynevezett „aranyvonaton” járta be az or­szág legkülönbözőbb vidékeit a Szent Jobb, most a Magyar Nem­zeti Bank erre a célra átalakított páncélautóján viszik a magyar püspökségek székesegyházaiba, valamint az ősi bencés apátság­ba, Pannonhalmára. A főváros lakói augusztus 20-án a Szent Jobb jelenlegi őrzési helye, a bu­dapesti Szent István-baziltka előtti téren róhatják le tiszteletü­ket első szent királyunk épségben maradt jobbja előtt. A Szent Jobb köré egy - a vi­lágegyházban szinte páratlanul álló - kultusz kapcsolódik ma­gyar földön, azonkívül is, hogy virágzó bencés apátságot nevez­tek el róla, sőt az Árpádok idejé­ben ünnepet kap a magyar mise­naptárban. Az Árpádok kihaltá­val azonban tisztelete elhalvá­nyodik, és csaknem feledésbe merül. Mária Terézia királynőnk érdeme, hogy a Szent Jobb kultu­sza ismét felvirágzik hazánkban, és majdnem párhuzamos helyet foglal el a keresztény magyar gondolatban a Szent Koronával. A felemeltetés Szent István király dicsőséges jobbjának története 1083-ban ve­szi kezdetét. László király (1077— 1095) pápai felhatalmazás birto­kában 1083. augusztus 15-re, Ist­ván halálának 45. évfordulójára országos zsinatra hívta a törvény­­napon Székesfehérváron gyüleke­ző püspököket, apátokat és or­szága többi nagyjait. „A szent zsi­nat bizonyító jelekből megértvén István király, Imre herceg és Gel­­lért püspök életszentségét és csoda­tételeit, őket és a zoborhegyi reme­téket, hitvalló Zoerard Andrást és vértanú Benedeket szentté nyilvá­nította és testük felemelését elren­delte. ” Miből is áll az ereklye? A Hartvik legendából és a Legen­da maiorból nem állapítható meg pontosan, hogy a manus dextera kifejezés csak a napjainkig fenn­maradt és ismeretes kézfejet akar­ja-e jelenteni, vagy a hozzá tarto­zó egész jobbot az alsó- és a felső­karral együtt. Ebben a kérdésben értékes útmutatást adnak a szent­­jobbi apátságnak fennmaradt és a Magyar Országos Levéltárban őrzött, viaszba nyomott pecsétjei. E pecsétek megegyeznek abban, 1. A Szent Jobb az ereklyetartó kristály­hengerében 2-3. Országjáráson az esztergomi bazilikában 4. Paskai László bíboros a veszprémi Szent Jobb­ünnepségen FOTÓ: MUDRÁK ATTILA LOSONCZI PÁL

Next

/
Thumbnails
Contents