Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-22 / 2. szám
Kemp'«",<?4flaven$Wg ®\Nange, Biasien Ilmmensiadt^A* Masevaux, MaiqateinV' rt«»» Hohenems^0 °Mtkitch Si Lou»s, Rankwei' Bludenz La Chaux de lot Muiinau LUH .fcmsieg SuMt"* c Jllilrt«*« /umbfil lauieibi, . Munen cf(uligen( Kandeisteg ^-----Í35* o Moibeqno . ( 2483 ' «Lniiairu^ I a \ Ast®’-TS^me, y'Q knnemasse \andeUo \Lecco iCIouseTv aveno J\ t Poiio Cetesur \ Varese /. Omeqna( Var alio S| 3379 Gd Tournalto BtRGAMO ésia* slmWw* sT,a‘ Galla,»« du\id SI Bdinid ;ouimayeui f AosiaA ChaiiUon Seiegno luxeuil I Bams J\ Sewen0 *y Héncouito ^ V/j y Mombéliard^^^eiieinor^ii^ l Isle sui le Oiuiby^~^T^dmCOljlt ^ ) I \J rtnlAmnnt flier ngue Sallanches^/"^ IMMs s, a««.« I Bl.oc ^ I f AZ ANNIVIERS-I VÖLGY TITKA Európa egyik legmagasabban fekvő településének főterén állunk, a vissoie-i papiak előtt; a délsvájci Valais kantonban. Fölöttünk nyáron is hóborította hegyormok, alattunk lépcsőzetesen sorakozó faházak. A falu lakói a hunok leszármazottainak vallják magukat, akárcsak a Sierre városától délre nyíló vadregényes völgy további négy községének (Pinsec, St.-iLuc, St.-Jean és Grimentz) polgárai, mintegy kétezer ember. A plébánia fatornácának múlt századi fanagványai kísértetiesen emlékeztetnek a székely kapuk motívumaira. 1868—1869-ben több mint egy esztendőt töltött ebben a házban egy 1848-as magyar emigráns, Horváth Mihály püspök, történetíró, hogy kutatásokat végezzen a völgylakók eredetéről. De nem ő volt az első magyar, akit foglalkoztatott az Anniviers völgyének titka. Toldy (Schedel) Ferenc, a magyar irodalomtörténet-írás atyja már 1834-ben tanulmányt jelentetett meg „Hun maradék a helvét havasokban” címmel. Ebben rámutat, hogy e völgylakók ázsiai eredetűek, és hun harcosok leszármazottainak tartják magukat, akik a catalaunumi csata után a főseregtől lemaradva az Alpoknak ebben az eldugott, nehezen megközelíthető völgyében kerestek menedéket. Hunok Svájcban Toldy Ferenc tanulmányának megjelenése évében árvíz sodorta el több völgylakó házát. A Salamin család ekkor felkerekedett, és a távoli Magyarországra költözött! Egyik leszármazottjuk — Salamon Endre — Budapesten él, és másfél évszázad után is kapcsolatot tart az Anniviers völgyében maradt Saíaminokkal... Svájcban élő honfitársunk, Muzsnay Jenő „Az Anniviers-i völgy fantomja” című könyvében hosszú listát közöl azokról a nevekről, amelyek véleménye szerint magyar eredetűek. Kalauzom, dr. Bemard Savioz, a sioni kórház igazgatója maga is a völgyben született. Mint a tenyerét, úgy ismeri a szűk hegyi ösvényeket, a temetőkertek régi sírkeresztjeit, az elhagyott tanyák mestergerendáinak faragásait. És személyesen ismer valamennyi völgylakót. Gyermekkorában, a negyvenes évek elején, nomád pásztoréletet élő nagybátyjától hallott először családja hun eredetéről. Nem kis részben azért iratkozott be a Zürichi Egyetem Történettudományi Karára, hogy választ találjon ősei származásának kérdéseire. Évtizedes kutatómunkájának gyümölcse „A valíziak, Attila leszármazottai” című francia nyelvű, 1985-ben megjelent könyve. Nyaktörő szerpentinút után szál-24
