Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-06 / 16-17. szám
A Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet több mint 141 éves történelmi múltra tekinthet vissza. Ilyesmivel nem sok hasonló egyesület büszkélkedhet itt Franciaországban, befogadó országunkban. Egyletünknek már a neve is bizonyítja, hogy a közösség létrehozását és fenntartását milyen szellem vezette. Nyugodtan elmondhatjuk, egyletünk dicső múlttal rendelkezik és neves emberek, honfitársak vettek részt munkájában. Már 1846 előtt is történtek lépések egy egylet létrehozására. A Párizsban megjelent „Tárogató” című lap 4. számából kitűnik az utókor számára, hogy a születési dátum végül is 1846. szeptember 13-a volt, és az első elnök Bucsánszky Bertalan lett. Több száz magyar élt ebben az időben Párizsban. Legtöbben azok voltak, akiket szakmai tudásuk kibővítése vonzott Franciaországba. Voltak, akik visszatértek szülőhazájukba, de voltak sokan, akik itt telepedtek le, mert azt hitték, hogy a fejlett ipar- és a magasabb kulturális élet több lehetőséget nyújt megélhetésükre, továbbfejlődésükre. A magyar egylet megalakulásának elindításában nagy érdeme volt Táncsics Mihálynak, aki párizsi látogatása alkalmával meg tudta győzni az itt élő magyarságot ennek szükségességéről. Az egylet szabályai szerint „segíteni kell a rászoruló honfitársakat mind anyagilag, mind erkölcsileg, nehogy távol hazájuktól szegénységük végett elzülljenek”. A legkorábbi tagsági igazolványok egyike ! A TÁROGATÓ. ■B ■■ _ ■■iirn-fT—'fmm— —-----------7G ■rr.ÁXjr^-sérSsr.------- 1 ir: *- ------------— ' xz. y ~ -iiit i xfe- * - <3 tz mi i * *rlZZZZ~ZZZi V r* ■* A-* • r*: r~. ir m m • * • f**" -/*— 'Xl .... ii i * * ZuL•* ■ ■? 'KjX--' rJZrZZ'Ti* T-zjZx. ~XP*r~ — 4^ )*»»' V 7 , -r* ““ \—------> A Tárogató első, 1847. novemberi száma A magyar nyelv és kultúra megőrzése és ismertetése, a munkaszerzés honfitársaink részére - ezek voltak a legfőbb feladatai az egyletnek. Ezekkel az eszmékkel működött az 1846-ban megalakult „Párizsi Magyar Jótékony Egylet”, amelynek kezdetben - az utókor számára hátrahagyott iratok szerint - 73 tagja volt. 1848 az európai forradalmak éve. Párizsban februárban kitört a francia szabadságharc, melyben sok magyar is részt vett. Március 15-én több mint négyszáz magyar vonult fel a köztársaság és a forradalom mellett. A reggeli órákban a magyarok küldöttségét fogadták az új köztársaság képviselői, akik előtt a magyar küldöttség tiszteletét és örömét fejezte ki a forradalom eszméi iránt. Lamartine lelkes szavakkal válaszolt a küldöttségnek, majd így zárta beszédét: „Ha visszatértek szép hazátokba, mondjátok meg társaitoknak, hogy a francia honban annyi jó barátra számíthattok, mint amennyi polgár van a francia honban.” (E jelenet képe még a mai napig is irodánk dísze.) Ezekkel az eseményekkel egy időben Magyarországon is kitört a forradalom. A francia forradalom leverése után a magyar egyletet sok más francia munkásegyesülettel együtt betiltották. Az egylet legális működését 1864-ben kezdte újra, Párizsi Iparosok Kölcsönösen Segélyező Egylete néven. Az alapszabályba befoglaltatott, hogy az egylet politikával nem foglalkozhat. Az 1870-71. évi francia-porosz háború idején az egylet ideiglenesen megszűnt, de 1872 elejétől újra működött Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet néven. A mai napig is ezen a néven szerepel. Az elkövetkező években az egylet megerősödése, fellendülése Zichy Mihály festőművész nevéhez fűződik. Zichy Mihály 1872- ben párizsi látogatása alkalmával került kapcsolatba az egylettel, amelyet nagy összegekkel támogatott. Nagy érdemei voltak az egylet fellendülésében Munkácsy Mihály festőművész elnökünknek, valamint Bertha Sándornak, Arany Miksának és Türr István tábornoknak is. Zichy Mihályt először 1875. április 4-én választották meg elnöknek, s ezt a posztot 1880-ig, amíg Párizsban tartózkodott, ő töltötte be. Minden vágya az volt, hogy az egyletnek saját háza legyen, hogy a rossz körülmények között tengődő honfitársaknak legyen egy ingyenes otthona addig is, amíg munkát találnak. A menházra való gyűjtés 1877 májusában kezdődött, az egylet vagyona tízezer frankról nyolcvanezerre emelkedett. A gyarapodáshoz Zichy Mihály elnök saját pénzével is hozzájárult, de mivel a gyűjtött pénz nem volt elegendő, a Magyar Ház építése csak álom maradt. Ám az egylet soha nem adta fel a reményt, hogy saját házat építtessen. Zichy Mihály szentpétervári tartózkodása idején is megmaradt örökös elnöknek. 1902. május 31-én a tagság egyhangúlag megválasztotta örökös díszelnökké. Az egylet jegyzőkönyvéből 1906-ban kitűnik a következő jelentés: „Február 28-án egyletünk mélységes gyászt öltött, e napon hunyt el örökös díszelnökünk, a magyar festőművészet úttörője, Zichy Mihály.” Egyletünk a mai napig is nagy tisztelettel emlékezik volt örökös díszelnökünkre. Az 1914-ben kitört első világháború következményeként a francia hatóságok a Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egyletet betiltották mint egy ellenséges ország polgárainak egyletét, és vagyonát elkobozták. Az egyesület újjászervezése - tudomásom szerint - úgy történt, hogy az 1926-os évben a párizsi és a Párizs környéki magyarok gyűjtési akciót indítottak, hogy a régi álom, a Magyar Ház felépítése valóra váljon. Ám ez alkalommal sem tudtak akkora összeget gyűjteni, hogy a ház felépítési költségét fedezni lehessen. Nagy utánjárásokkal az akkori magyar kormány a hiányzó összeget pótolta, és így a Magyar Ház alapkőletételére 1928. június 24-én sor került, s a Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet 1929. július Az egylet tisztikara 1878-ban 42
