Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-06 / 16-17. szám
Zichy Mihály, az egylet örökös díszelnöke 29-én új otthonában kezdhette meg működését. 1929-ben már a Magyar Házban emlékezett meg a párizsi magyarság Magyarország nemzeti ünnepéről. Zichy Mihálynak régi álma teljesült, de mégsem egészen úgy, ahogy ő gondolta: hogy lakást tudjon adni a rászorulóknak. A magyar emigráció azonban - a különböző politikai nézeteltérések ellenére - végül is otthonra talált a Magyar Házban. A rue Bobillot 25. szám alatt már 3 éve működő orvosi rendelő is átköltözött a Magyar Házba, modern felszerelésével a PKSME tagjai részére ingyenes kezelést nyújtott. Az egylet alapszabályai szerint az egylet politikával, vallási kérdésekkel nem foglalkozik, tagjai sorába felvétetik mindenki, aki magyar vagy magyarbarátnak vallja magát. Mi teljesen függetlenek vagyunk és a megbecsülést akarjuk kiérdemelni mind szülőhazánktól, mind befogadó hazánktól. A Magyar Házban az egylet rendezvényei nem voltak zártkörűek, sőt közös rendezvényekre került sor más magyar szervezetekkel, így a Franciaországi Magyar Tanulmányi Központtal, a Lyra Párizsi Magyar Dalkörrel, a Párizsi Magyar Diákegyesülettel, a Párizsi Magyar Akadémiával, a Magyar Egyházi Missziókkal és a magyar sportegyesületekkel. Ezen egyesületek képviselőivel egyetemben a párizsi KSME vezetőségének tagjai is részt vettek a Külföldi Magyarok I. és II. Világkongresszusán. Jelen voltunk a Magyarok Világszövetségének meglakulásánál is 1938-ban. Az egyesület képviselői deklarálták együttműködési szándékukat az új intézménnyel, a Magyarok Világszövetségével. 1938 után a háborús hangulat miatt az egylet élete is nagyon lelassult. De amikor a II. világháború kitört, az egylet tagjai magángondjaik mellett igyekeztek segíteni a menekült francia lakosságot, hogy így is leróják hálájukat befogadó hazájukkal, Franciaországgal szemben. A magyar emigráció nagy része mint önkéntes jelentkezett - megvédeni Franciaországot Hitler csapatai ellen. A német megszállás alatt az egylet gyakorlatilag megszűnt, csak az orvosi rendelő működött. 1940. január 21-én volt még egy közgyűlés, majd a háború évei közben 1943. február 28-án még az utolsó, rendkívüli közgyűlés, de ezen már nagyon kevés tag jelent meg. A háború után a magyar kolóniának nagy veszteségei voltak. Sokan elestek a harcban, sokakat deportáltak, de az élet mégis megindult a Magyar Házban. Ezt több szervezet együttműködése tette lehetővé: a Magyar Függetlenségi Mozgalom, a Magyar Demok-Magyarok az 1878-as Párizsi Világkiállításon: 1. Munkácsy Mihály 2. Bertha Sándor zeneszerző 3. Zichy Mihály ratikus Nők mozgalma, a Frontharcosok és Ellenállók Egyesülete - ezek a szervek működtek kezdetben a Magyar Házban a KSME tagjaival együtt. Jegyzőkönyvünk szerint a KSME a háború utáni első közgyűlését 1947. január 19-én tartotta meg. A jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a közgyűlésen női delegációt fogadtak, amelynek tagjai felháborodásukat fejezték ki, és sérelmesnek találták az alapszabály azon pontját, hogy a vezetőségben nők nem foglalhatnak helyet, és ennek megváltoztatását kérték. Az elnök válaszában ígéretet tett arra, hogy rövid időn belül sor kerül az alapszabályok módosítására, hogy a nők is részt tudjanak venni a vezetőség munkájában. Az 1948. július 10-én tartott tisztújító közgyűlésen a jegyzőkönyvből olvashatjuk, hogy már a női tagok is részt vesznek a vezetőségben. Egyletünk több gyűjtési akciót indított az óhaza megsegítésére. A lerombolt Lánchíd felépítéséhez, az otthoni árvizek ideje alatt a lakosság részére, az 1956-os események után több magyar egyesület a Magyar Házban rendezett szilveszteri vacsora hasznát eljuttatta a Magyar Vöröskeresztnek. 43