Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-06 / 16-17. szám
ember részvételével rendkívül hasznos szimpoziont rendezett Budapesten. 1980 derekán tartották a „Széchenyi Emléknapokat”, melyre 29 elméleti közgazdász, illetve néhány gyakorlati szakember érkezett - közöttük lord Káldor és lord Balogh - rendkívül hasznos eszmecserére. A találkozón a hazai szakemberek számára talán addig kevéssé ismert oldalról világitották meg a magyar gazdaság esélyeit Nyugat-Európában és a tengerentúlon. Az egyetértést e - némi pátoszt sem nélkülöző - sorokkal pecsételte meg búcsúzáskor az egyik résztvevő: „Itt Budapesten 1980 nyarán, egy tragédiákkal teli évszázad alkonyán, a szólásszabadság ősi, akadémiai hagyományainak legtisztább jegyében, az ideológiai és politikai viharok zúgása felett kezet fogtunk egy jobb megértés világának jegyében.” E rendezvényen fogalmazódott meg először az az igény is, hogy egy-egy szakmai találkozó között is legyen folyamatos a kapcsolattartás. Szabó Pelsőczi Miklós (USA) a hazai és a külföldön élő magyar közgazdászok közötti együttműködés gondolatát továbbfejlesztve utalt arra, hogy a legutóbbi közgazdasági iskola az osztrák volt, és javasolta egy „budapesti közgazdasági iskola” létrehozását, amelynek az itthoni és a külföldön élő magyar közgazdászok egyaránt tagjai lehetnének. Ez a javaslat megerősítést nyert 1986-ban, a magyar közgazdászok második találkozóján, amely a „Kis országok a világgazdaságban, különös tekintettel Magyarországra” címet viselte. A folytonosság iránti igény fogalmazódott meg 1986-ban, a „Magyarok a világ természettudományos és műszaki haladásában” mottójú konferencián is, amely egy úgynevezett „Magyar Műszaki Klub” megalakítását célozta. Példaként szolgál az 1988 augusztusában a II. Magyar orvostudományi találkozó alkalmából megalakuló „Semmelweis Orvostudományi Egyetem Baráti Köre” is, amely a magyar orvosok szűkebb körét igyekszik majd tömöríteni a folyamatos és rendszeres kapcsolattartás érdekében. Az eddig említett tanácskozások között kalandozó sorok láttán talán felmerül az olvasóban a kérdés: milyen konferenciák is voltak eddig, milyen szakágakban, milyen rendszerességgel? Ezt a kérdést megválaszolandó, -rá kell térni a „Magyar Fórum - Magyar Értelmiségi Találkozók Védnöksége” megalakulásának előzményeire, illetve történetére. A történet szempontjából szinte „őskori leletként” említhetjük a külföldön élő magyar képzőművészek (első) nemzetközi tárlatát 1970-ben, amely adósságokat törlesztett néhány elhunyt művész posztumusz bemutatásával, illetve kortársak szerepeltetésével. A sor csak nyolc év múlva indul újra a már említett amerikai magyar üzletemberek találkozójával és folytatódik 1979-ben az amerikai magyar római katolikus lelkészek kisebb csoportjának magyarországi látogatásával (a vizitre a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar, az Állami Egyházügyi Hivatal és a Magyarok Világszövetsége közös meghívása alapján került sor). A magyar könyvtárosok 1980- ban tartották első tudományos találkozójukat az Országos Széchényi Könyvtár régi épületében 38 külföldön élő magyar szakember részvételével. Ugyanebben az évben zajlott a Széchenyi Emléknapokként már említett első magyar közgazdásztalálkozó is. 1981-ben ismét egyházi személyiségek kisebb csoportját fogadta Budapesten a Magyarok Világszövetsége, ezúttal a Magyar Egyházak Ökumenikus tanácsával együttműködve. A résztvevők Nyugat-Európából és a tengerentúlról érkezett magyar protestáns lelkészek. 1982 és ’83 fordulóján rendezték a Műcsarnok termeiben a „Tisztelet a Szülőföldnek” kiállítást, mely 283 ismert és kevésbé ismert külföldi magyar művész munkáit bemutatva túltett minden addigi eredményen. (A hatvanas évektől 1982-ig ugyanis a Kulturális Kapcsolatok Intézete összesen körülbelül 100 ilyen művésznek rendezett kiállítást Magyarországon.) A Magyar Fórum létrehozását megelőző sort a Magyar orvosok tudományos találkozója zárta le 1983-ban, erre 184-en érkeztek a határainkon túlról, összesen 22 országból. A rendezést a Magyar Tudományos Akadémia orvostudományok osztálya, a Magyar Orvostudományi Egyesületek Szövetsége vállalta, a Magyarok Világszövetsége közreműködésével. E rendezvények mind a hazai magyar szakemberek, egyházi személyek és a közvélemény, mind a nyugati magyarság részéről kedvező fogadtatásban részesültek. A találkozók sikeressége és kölcsönösen hasznos volta meggyőző erejű volt: a napi gyakorlat alapján is egyre inkább kitűnt, hogy a külföldön élő magyar tudósokat, művészeket nem lehet kiszakítani az anyanemzet kultúrájából, tevékenységük része a magyar kultúrának is. Mindezeket szem előtt tartva a Magyarok Világszövetsége Elnöksége 1984. április 9-én határozatot hozott a „Magyar Fórum - Magyar Értelmiségi Találkozók Védnöksége” létrehozásáról. E társadalmi szervezet a Magyarok Világszövetsége mellett a következő fő feladatokat hivatott ellátni: tudományos találkozók szervezése; a szakterület képviselőiből aktív szervező bizottság összehívása; a rendezvények nyomán létrejött szakmai kapcsolatok segítése és ápolása. A Magyar Fórum tagjaira Bognár József, a Világszövetség elnöke tett javaslatot: Eszerint az agrártudományokat Dimény Imre akadémikus, a Budapesti Kertészeti Egyetem akkori rektora, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanára képviseli, a történettudományt Hanák Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, a könyvtártudományokat Havasi Zoltán, az Országos Széchényi Könyvtár (akkor) főigazgatóhelyettese, a gazdasági kérdéseket Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara volt elnöke, a műszaki tudományokat Konkoly Tibor, a Budapesti Műszaki Égyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a képzőművészetet Németh Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az orvostudományt Pásztor Emil akadémikus, az Országos Idegsebészeti Intézet főigazgatója, az egyháztudományt Szennay András, a Római Katolikus Hittudományi Akadémia professzora, a zeneművészetet és zenetudományt pedig Ujfalussy József akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora. A testület elnökévé dr. Szabó Zoltán nyugalmazott egészségügyi minisztert választották. A teljesség kedvéért itt kell megemlíteni, hogy dr. Szabó Zoltántól - aki felmentését kérte - az elnöki teendőket 1986-ban dr. Havasi Zoltán vette át, aki egészségi okokból alig több, mint egy év elteltével visszavonulásra kényszerülve Pungor Ernő akadémikusnak adta át helyét. Pungor professzor 1987 decembere óta a testület elnökeként a természettudományokat képviseli. A Védnökség tagjai személyükben nem képviselik az összes létező, főbb tudomány- és művészeti ágat. Joggal tette szóvá az 1984-es ülésen a Magyarok Világszövetsége Elnökségének néhány tagja, hogy kimaradt például az írók, a hungarológusok, a filmművészek és a természettudományok képviselője. E kérdést illetően a kibontakozott vitában az hangzott el a legmegnyugtatóbb érvként, hogy a Magyar Fórum jó működésének biztosítéka az MVSZ Elnöksége által kialakított feladatterv és el-Randé Jenő és Bay Zoltán, az Egyesült Államokban élő neves fizikus a Magyarok a Világ Műszaki és Természettudományos Haladásában című 1986- ban megrendezett konferencia megnyitóján A Magyar Orvosok I. Tudományos Találkozóját 1983-ban rendezték meg. A megnyitóülést a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében tartották 23
