Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-09-06 / 16-17. szám

GROSZ KAROLY ÉSZAK-AMERIKÁBAN

Grósz Károly és Ronald Reagan a Fehér Ház kertjében

hét kérni, amíg a kétoldalú kapcsolatokban mindent meg nem tettünk.

„Az egyházak támogatását és tekintélyét nagyra értékeljük, az állam és az egyház viszonya harmonikus” - válaszolta egy másik kérdésre Grósz Károly. Közölte azt is: nincs akadálya annak sem, hogy a nagy múltú sárospataki kollégiumot ismét a református egyház kezelje, irányítsa, gazdagítsa.

Végül a cserkészszövetség visszaállításáról kérdezték Grósz Károlyt, aki úgy vélte, annak idején hiba volt ezt megszüntetni. A magyar ifjúság szervezeti felépítése nem felel meg az igényeknek, a kor követelményeinek sem, ezt a témakört elemezni fogjuk,

s ezt is meg kell vizsgálni. „De adjanak egy kis türelmet, mert nagy ambícióvan bennünk, hogy felforgassuk a világot, annyira azonban nem akarjuk, hogy ne tudjuk összeszedni. Négy évtizedes adósságainkat minden területen egyszerre nem lehet megszüntetni. Higgadtan, de határozottan kell végiggondolni az elmúlt negyven évet, nem vissza, hanem előre kell nézni.”

Grósz Károly, kérte a jelenlevőket, erősítsék meg az óhazához fűződő szálakat.

E találkozót követően Edgar Bronfmannal, a Zsidó Világkongresszus elnökével vacsorázott Grósz Károly. Elan Steinberg, a Zsidó Világkongresszus főigazgatója kijelentette: „Megítélésünk szerint építő szellemű, szívélyes és baráti találkozó volt, amely ösztönzőleg hatott a világ zsidósága és Magyarország viszonyára, egyengette az utat Magyarország és Izrael kapcsolatai előtt.”

Grósz Károly, Bostonban megismerkedett Michael Dukakisszal, a demokraták elnökjelöltjével. Dukakis megjegyezte, ha ősszel ő jut be a Fehér Házba, akkor az Egyesült Államoknak először lesz magyar származású „First Lady”-je, hiszen feleségének anyai nagyanyja Magyarországról vándorolt ki.

A washingtoni program a nemzeti sajtóklubban tartott előadással kezdődött. A politikában - mondta Grósz Károly az amerikai tömegtájékoztatás kiemelkedő munkatársai előtt - több demokráciát akarunk, olyan fórumokat, ahol ütközhetnek a csoportérdekek, a nemzeti érdekek megsértése nélkül. Törvény készül a gyülekezési és egyesülési jogról, a nemzetiségekről. A reform tárgya az alkotmány is, s a jelszava az lesz, „mindent szabad, amit a törvény nem tilt”.

Ami a politikai rendszer felépítését illeti, folytatta, minden elképzelhető a szocializmus talaján, s demokratikus ellenzékre a tévedések elkerülése végett is szükség van, de a politikai kultúrát fejleszteni kell ahhoz, hogy kormány és ellenzéke együtt is működhessen a nemzeti érdekek kifejezésére.

Az amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon Ronald Reagan többek között kijelentette: Igyekszik a maga részéről hozzájárulni a kereskedelmi forgalom növeléséhez, s általában „minden módon segíteni Magyarországot”. Szó esett természetesen a kereskedelmi akadályok lebontásáról, s aggodalmát fejezte ki mindkét vezető a romániai helyzet, a településrendezési tervek, s a menekülők sorsa miatt. Grósz Károly részletesen beszámolt a magyar reformtörekvésekről, s külön is megemlítette, hogy amerikai cégek megvehetnének magyar vállalatokat.

A tárgyalások után Reagan elnök a Fehér Ház kertjében „fontos sikerről” beszélt, amely történelmi korszakot jelez a kapcsolatokban. A viszonyt a Szent Korona visszaadása már tíz évvel ezelőtt nagymértékben javította. „Mély benyomást tett ránk az ön nyíltsága, amellyel az új gondolatokat fogadja” - jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy gazdasági reformokat politikai reformoknak kell követniük. Reagan azt mondta, hogy Magyarország nehéz gazdasági, politikai válaszút előtt áll, s a most elhatározandó lépések a következő évtized fejlődését is megjelölhetik. „A magyarok tehetséges emberek”, hangoztatta az elnök. Reményét fejezte ki, hogy a kormányfő új elképzelésekkel távozik az Egyesült Államokból, „amelynek társadalma szabad és nyitva áll a különböző vélemények előtt”.

Válaszában Grósz Károly kijelentette: látogatását hasznosnak és eredményesnek ítéli. Elmondta: a magyar népnek nagy feladatokat kell megoldania, s ezt másként nem lehet, mint „több joggal és több szabadsággal”.

Grósz Károly Kaliforniában élő nagynénje, Kron Erzsébet otthonában

Fotó: MTI

Grósz Károly az amerikai fővárosban számos más vezető politikussal és gazdasági szakemberrel találkozott. így Bush alelnökkel,-George Shultz külügyminiszterrel, William Verity kereskedelmi miniszterrel, James Baker pénzügyminiszterrel, valamint a Nemzetközi Valutaalap alelnökével és a Világbank elnökével.

Washingtonból Grósz Károly egynapos látogatásra Torontóba utazott.

A kanadai miniszterelnökkel, Brian Mulroney-vel folytatott eszmecserén mindketten kifejtették, hogy a két ország kapcsolatai jók, s ehhez hozzájárul a Kanadában élő 130 ezer magyar is. Ez utóbbiak képviselői közül Grósz találkozott a két ismert üzletemberrel, Albert Reichmannal és Andrew Sarlóssal is. Reichmann magyarországi gyémántcsiszoló üzem létesítésének gondolatával foglalkozik, Sarlós - George Sorossal közösen - egy 100 millió dolláros, magyarországi befektetéseket támogató alapot kíván létrehozni. A torontói egyetem magyar tanszékén Simon László professzor tájékoztatta a magyar politikust a kanadai hungarológiai kutatásokról.

GRÓSZ KÁROLY ÜZENETE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉLŐ MAGYARSÁGHOZ

a külföldön élő magyarság kötődését, kapcsolatait. Azt valljuk, hogy az eltérő nézetek sem akadályozhatják a kapcsolatok ápolását Magyarország és az emigráció között.

A magyar kormány igen értékesnek tartja azt a szerepet, amelyet az Egyesült Államokban élő magyarság, annak egyesületei és egyházai a századelő óta töltenek be a magyar és az amerikai nép közötti megértés erősítésében, a két ország közötti együttműködés elmélyítésében. Különösen hálásak vagyunk azoknak a magyar származású amerikaiaknak, akik egy évtizeddel ezelőtt tevékenyen segítették a Szent Korona és a koronázási ékszerek hazajuttatását, s ezzel a magyaramerikai viszony rendezését, a kapcsolatok új szakaszának megalapozását.

A magyar-amerikai kapcsolatok bővülésének ma kedvezőek a feltételei. Ebbe az irányba hat a keletnyugati viszony, a nemzetközi légkör javulása csakúgy, mint a két kormány eltökélt szándéka, hogy előmozdítsa a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok szerteágazó együttműködését. A magyar külpolitika céltudatosan törekszik arra, hogy a gazdasági-társadalmi megújuláshoz a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket biztosítsa. Hozzájáruljon a keletnyugati párbeszédhez, a bizalom építéséhez és a kétoldalú kapcsolatok bővítése útján hozzájáruljon a nemzetközi együttműködésben rejlő konkrét előnyök kiaknázásához. Mindebben különösen nagy jelentőséget tulajdonít a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztésének. Az amerikai politikai és gazdasági körök ugyanakkor nagyfokú érdeklődést és rokonszenvet tanúsítanak a magyarországi belpolitikai fejlemények és gazdasági törekvések iránt.

A hazai események valóban méltóak a figyelemre. Magyarország huszadik századi történetének újabb sorsfordulójához érkezett. A megújulási folyamat kiterjed a gazdasági reform továbbfejlesztésére csakúgy, mint a politikai intézmények megreformálására, s a demokrácia, az állampolgári jogok kiteljesítésére. A szocialista Magyarország ily módon kíván felzárkózni a világfejlődés élvonalába. Céljaink elérése nyíltságot és nyitást, kiterjedt kapcsolatrendszert kíván. A magyar nép részt akar vállalni a békére, a bizalomra és a gyümölcsöző együttműködésre épülő nemzetközi rend felépítésében.

Ebben a szellemben emlékezünk meg államalapító királyunk, Szent István halálának 950. és a honfoglalás közelgő 1100. évfordulójáról. Első királyunk életműve is azt bizonyítja, hogy a magyarság képes a fejlődés élvonalába kerülni, és saját felvirágoztatása mellett az emberiség javát is szolgálni.

A nagyvilág felé fordulva kezünket nyújtjuk mindazoknak - köztük az Egyesült Államokban élő magyarságnak és leszármazottaiknak -, akik a kapcsolatok ápolásával és építésével készek hozzájárulni Magyarország nemzetközi tekintélyének növeléséhez, a magyar nemzet felemelkedéséhez, a magyar boldogulásához.

5