Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-08-05 / 15. szám
Könyvtár 1968-ban egyesült, majd 1972-ben szaklevéltári jelleget is kapott. Azóta beszélünk a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár elnevezésű tudományos intézetről, amely nemcsak a hazai tizenöt első kategóriájú országos múzeum egyike lett (1980), hanem az orvos- és gyógyszerész-történeti szakterület bázisintézete, hálózatának feje is. Az intézet saját keretein belül állította fel és szervezte meg az Arany Sas Patikamúzeumot a budai Várnegyedben (1974), az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtárat (1981) és a Kresz Géza Mentőmúzeumot (1987). Mindezen kívül az orvos- és gyógyszerésztörténeti múzeumok, kiállítóhe- 4 lyek és szakgyűjtemények hálózatát hozta létre az érdekelt területi múzeumok, kórházak és gyógyszertári központok bevonásával, anyagi forrásaik igénybevételével. így jött létre „patikamúzeum” Sopronban (1968), Győrött (1971), Kőszegen (1971), Székesfehérváron (1975), Egerben (1987), illetve a Korányi Emlékmúzeum Nagykállóban (1977), az Orvos-Gyógyszerésztörténeti Múzeum Kecskeméten (1985), illetve több múzeum kiállításán láthatók patikaberendezések (Debrecen, Szeged), valamint egyes gyógyszertári központok is megőriztek és bemutatnak ilyen bútorokat (Miskolc, Nyíregyháza stb.). Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a három közgyűjteményi ágazat (múzeumi, könyvtári, levéltári) együttes képviseletével az intézet kiemelkedő és elismert helyet foglal el Európában, élvezi az Európai Orvostörténeti Múzeumok Szövetségének elismerő tagságát. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár központi múzeumi egysége Semmelweis szülőházában (Budapest L, Apród u. 1-3.) talált otthonra, itt látható állandó kiállítása Képek a gyógyítás múltjából címmel. Az egyetemes és magyar orvostörténelem főbb állomásait bemutató kiállítás az ősember gyógyító tevékenységétől kezdve az egyiptomi, görög, római orvosi kultúrán keresztül tárja a látogató elé a Mediterráneum térségében kialakult medicina területét, amihez kapcsolódik majd az iszlám ismert történeti szerepe. A középkor és az újkor fordulójától, Vesalius korszakos jelentőségű fellépésétől, a XVI. századtól a kiállítás az orvosi elmélet, az orvosi gyakorlat és a hozzájuk kapcsolódó gyógyszerészet haladását jelzi az egyes történeti korszakokban, azon belül egyre nagyobb hangsúllyal a magyar orvostudomány bemutatására is törekszik. A kiállítás az értékes eredeti tárgyakkal, dokumentumokkal és a bemutatást szolgáló illusztrációs anyaggal a laikus számára is érthetően kívánja az orvostudomány, az egészségügy főbb mérföldköveit, útjelzőit megismertetni egészen az első világháború időszakáig.ZAAz általános orvostörténeti kiállításhoz jól illeszkedik a budavári „Arany Sas” Patikamúzeum (Budapest L, Tárnok u. 18.) állandó kiállítása (1974 óta, felújítva 1981-ben): A gyógyszerészet a reneszánsz és barokk korában. A középkori budavári épületben elénk tárul a régi gyógyszertár is és ehhez illeszkedik a kiállítás. Az intézet könyvtára (a volt Országos Orvostörténeti Könyvtár, Budapest II., Török u. 12.) mintegy 130 ezer kötetével kiemelkedő helyet foglal el Európában is. Az orvosi szakirodalmat 1900-ig gyűjtjük (természetesen a megkezdett periodikák folytatásával), míg az orvostörténelmi szakirodalmat napjainkig. Az orvosi szakirodalom hasonlóan teljességre törekvő gyűjtése 1901-től már a Semmelweis Orvostörténeti Egyetem Könyvtárának a feladata. A könyvtár ősnyomtatványait, ritkaságait számon tartja a hazai és külföldi szakmai közvélemény. Az egykori „Szent Keresztély” gyógyszertár helyisége és neoreneszánsz bútorzata (1882-ből) adott helyet az Ernyey József Gyógyszerésztörténeti Könyvtárnak (Budapest Vili., Mátyás tér 3.), ahol 1801-től az 1930-as évekig találhatók a gyógyszerészeti könyvek és folyóiratok. A helyi (vidéki) gyűjtemények sem kizárólag az adott terület, az adott gyógyszertár anyagát mutatják be, hanem a szakmatörténet egyegy korszakára helyezik a súlyt. Különleges jelentőségű a Kőszegi Patikamúzeum és Könyvtár, amely régi jezsuita bútorzatával és polgári patikájával (Küttel) nemcsak enteriőrökben páratlan értékű, hanem a gyógyszerek előállításának eszközanyagával is kitűnik. DR. ANTALL JÓZSEF a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója 1. A Semmelweis Múzeum épülete 2. Semmelweis eredeti íróasztala, fölötte mesterének és barátjának, Balassa János professzornak a portréja, a sarokban Landau Lénárt festménye a gyermek Semmelweis Ignácról 3. A Gömöry- (korábban Török-) patika. Készült 1813-ban Pollack Mihály tervei alapján. Kossuth, Petőfi. Eötvös stb. voltak „vásárlói" 4. Résziét a Gömöry-patikabol 5. Mérleg a Gömöry-patika táraasztalán 6. Részlet Dunaiszky Lőrinc reliefjéből 7. Részlet a Semmelweis-emlékszobából fotó: rezes molnár eszter
