Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-08-05 / 15. szám
Kultúra - tudomány A Duna-mozgalmak vezetői: Mécs Imre, Szekeres László, Vargha János és az Egyesült Államokban működő Magyar Környezetvédelmi Alap elnöke, Lipták Béla, az amerikai Yale Egyetem professzora felkeresték Berend T. Ivánt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, és megbeszélést folytattak a bős-nagymarosi vízlépcsőről. Mindkét fél egyetértett a kérdés nyilvános vitájának és az e témában született korábbi állásfoglalások - beleértve az MTA állásfoglalásait is - nyilvánosságának szükségességében. Lipták professzor sajtótájékoztatót is tartott, s interjút közölt vele a Heti Világgazdaság című hetilap, amely a Magyar Környzetvédelmi Alapnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához eljuttatott felhívását is közzétette. Lipták Béla és a vízlépcsőellenes mozgalom hazai képviselői - a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság szervezésében - több száz érdeklődővel találkoztak a Jurta Színházban. * A Magyar írók Szövetsége József Attila Körének tagjai és a körrel szellemi közösséget vállalók „Holnap” néven alapítványt hoztak létre, melynek célja az újabb irodalmi generációk és jelenségek támogatása, a magyar művészeti élet sokszinűbbé tétele. Első lépésként folyóiratot kívánnak létrehozni, a későbbiekben pedig a Holnap-alapítvány, vagyonától függően, irodalmi művészeti eseményeket, rendezvényeket támogat és díjakat adományoz. Az alapítvány működéséhez hazai és külföldi adományokat is várnak. Számlaszámúk: Általános Értékforgalmi Bank Rt. 204-88880./204-3029. A Budai Vár részletes rendezési tervéről tárgyalt a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet részletes tervezete a várfalon belüli területet egységes egésznek tekinti, a „palotaterületet” a „polgárvárossal” szoros egységbe kívánja vonni. A terv a várfalakon belül új lakások építésével nem számol, viszont kiemelten foglalkozik a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat növelésével. * Kútfő cimmel új negyedéves folyóirat látott napvilágot Tel-Avivban. Az irodalmi, művészeti, társadalmi kérdésekkel foglalkozó, igényes orgánum - főszerkesztője Rappaport Ottó - nemzetközi szerkesztőbizottságának éppúgy vannak budapesti, mint New York-i, kolozsvári, tel-avivi tagjai. Az elnöke Elie Wiesel, Nobel-békedijas. * Mirtse Ágnes Svájcban élő költőnő verseskötetét jelentette meg a budapesti Origo-Press Kiadó. * Jordánia fővárosában, Ammanban új zeneiskolát avattak, amelyet Paul Rolandról, a világhírű magyar származású hegedűművészről neveztek el, s az ő oktatási módszerét is alkalmazzák. * Gyulán, a Várszínházban új magyar dráma ősbemutatóját láthatta a 25. évad közönsége: Csurka István Megmaradni című művét a gyulaiak a budapesti Nemzeti Színházzal közösen vitték színre. Csurka István új drámája az erdélyi magyarok kitelepülésének tragédiájával foglalkozik. Csurka darabját ősztől a budapesti közönség is láthatja a Nemzeti Színházban. * „Magyarnak lenni” címmel könyv alakban is megjelent a Magyar Hírlapnak a határainkon kívül élő magyarságról szóló cikksorozata. A könyv külön fejezetekbe csoportosítva foglalkozik az egyes földrészek magyarságával. Kiemelkedő teret kaptak a kiadványban a hazánkkal szomszédos országokban élő magyar kisebbségek, így például terjedelmes írásban olvashatunk a Romániában élők helyzetéről. A gazdag képanyaggal illusztrált könyv 90 ezer példányban látott napvilágot - ezt a magas számot az összmagyarság kérdései iránt megnövekedett hazai érdeklődés indokolja. 75 éves korában elhunyt a magyar színházművészet kimagasló alakja, Gobbi Hilda, Kossuth-díjas, kiváló művész. „Félek a haláltól... - írta meghatóan őszinte memoárkönyvében. - Csak a temetőben és Visegrád Szent György-pusztán, Áprily Lajos völgyének bányájában nem. Elhagyott, csöndes kőbánya, mozdulatlan, meredek sziklafal. Örökkévalónak látszik... Ebben a bányában talán felépíthetném gyerekes, de mégis olyan nehezen feledhető ifjúkori álmomat: a Néma Vágyak Templomát... A főfalon egy mosolygó, nevető Krisztussal, mert nem hiszem, hogy megváltónknak nem volt az emberek számára mosolya. Az ajtó nyitva lenne - mindenkinek...” 1935-ben lett a Nemzeti Színház tagja. Széles művészi skálája a harsány bohózattól a tragédiáig terjedt. Volt Karnyóné és Mirigy, Aase anyó és Gertrudis, Szent Johanna és Szabó néni. Egyik utolsó, megrázó erejű alakítása a végsőkig letisztult művészi eszközökkel megformált Öregaszszony volt Spiró György „Csirkefej” című tragédiájában, a Katona József Színházban. Számos filmszerepe közül különösen emlékezetes a Mágnás Miskában, az Aranyemberben, a Pacsirtában nyújtott alakítása. Művészet és erkölcs nem mindig édestestvérek. Színészi tehetség és emberi nagyság ritkán volt úgy együtt egyetlen személyiségben, mint őbenne. Gobbi Hilda ízig-vérig közéleti ember volt. Önzetlenül és önként vállalt nagy tettei - a Horváth Árpád Színészkollégium, a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészotthon, a Bajor Gizi Színészmúzeum megteremtése, kiküzdése - után az új Nemzeti Színház felépítésére indított akciósorozat egyik kezdeményezője lett. Fizikai munkával is részt vett 1945-ben a Nemzeti Színház újjáépítésében. Annak vitatott felrobbantásakor - 1968-ban - kendőt kötött a szája elé, hogy a romok közül kimenthesse a legendás hírű művészbejárót, amelyen át még Jászai Mariék is közlekedtek. Megfeszített munkával, rendkívüli tehetséggel rendezte be egyik legnagyobb alkotásának, az európai színvonalú Bajor Gizi Színészmúzeumnak utolsó termeit. Hangosan viccelődött, vitatkozott hajdani barátainak, pályatársainak falra akasztott fényképeivel. Mindez bárki másnál póz lett volna; nála e beszélgetések - ahogyan mondotta az „új lakókkal” - magától értetődőek, természetesek voltak. A londoni Nemzeti Színház egyik terme egy élő színész (Olivier) nevét viseli; a moszkvai Művész Színház egyik nyikorgó székén kis tábla hirdeti: itt szokott volt ülni Sztanyiszlavszkij. Ha mi is követjük a színház- és hagyománytisztelő nemzetek példáját: az új magyar Nemzeti Színházban egy terem Gobbi Hilda nevét kell majd viselje. A szíve mindig másokért dobogott. Ifjú szivekben él és mindig tovább ... BALÁZS ÁDÁM Katona Tibornak (jobbról), a párizsi Théátre Musical de Chatelet zenei tanácsadójának, a monte-carloi opera nyugalmazott igazgatójának - a külföldön élő magyarság és az óhaza közötti kapcsolatok elmélyítéséért kifejtett munkásságáért - dr. Randé Jenő főtitkár nyújtotta át a Magyarok Világszövetsége aranyjelvényét. FOTÓ: GÁBOR VIKTOR GOBBI HILDA HALÁLÁRA 4
