Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-08-05 / 15. szám

Kultúra - tudomány A Duna-mozgalmak vezetői: Mécs Imre, Szekeres László, Vargha János és az Egyesült Államokban működő Magyar Környezetvédelmi Alap el­nöke, Lipták Béla, az amerikai Yale Egyetem professzora felkeresték Be­­rend T. Ivánt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökét, és megbe­szélést folytattak a bős-nagymarosi vízlépcsőről. Mindkét fél egyetértett a kérdés nyilvános vitájának és az e témában született korábbi állásfogla­lások - beleértve az MTA állásfogla­lásait is - nyilvánosságának szüksé­gességében. Lipták professzor sajtó­­tájékoztatót is tartott, s interjút kö­zölt vele a Heti Világgazdaság című hetilap, amely a Magyar Környzetvé­­delmi Alapnak a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsához eljuttatott felhívását is közzétette. Lipták Béla és a vízlépcsőellenes mozgalom ha­zai képviselői - a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság szervezésében - több száz érdeklődővel találkoztak a Jurta Színházban. * A Magyar írók Szövetsége József Attila Körének tagjai és a körrel szel­lemi közösséget vállalók „Holnap” néven alapítványt hoztak létre, mely­nek célja az újabb irodalmi generáci­ók és jelenségek támogatása, a ma­gyar művészeti élet sokszinűbbé téte­le. Első lépésként folyóiratot kíván­nak létrehozni, a későbbiekben pedig a Holnap-alapítvány, vagyonától függően, irodalmi művészeti esemé­nyeket, rendezvényeket támogat és díjakat adományoz. Az alapítvány működéséhez hazai és külföldi ado­mányokat is várnak. Számlaszámúk: Általános Értékforgalmi Bank Rt. 204-88880./204-3029. A Budai Vár részletes rendezési tervéről tárgyalt a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A Városépíté­si Tudományos és Tervező Intézet részletes tervezete a várfalon belüli területet egységes egésznek tekinti, a „palotaterületet” a „polgárvárossal” szoros egységbe kívánja vonni. A terv a várfalakon belül új lakások építésével nem számol, viszont ki­emelten foglalkozik a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat növelésével. * Kútfő cimmel új negyedéves folyó­irat látott napvilágot Tel-Avivban. Az irodalmi, művészeti, társadalmi kérdésekkel foglalkozó, igényes or­gánum - főszerkesztője Rappaport Ottó - nemzetközi szerkesztőbizott­ságának éppúgy vannak budapesti, mint New York-i, kolozsvári, tel-avi­­vi tagjai. Az elnöke Elie Wiesel, No­­bel-békedijas. * Mirtse Ágnes Svájcban élő költő­nő verseskötetét jelentette meg a bu­dapesti Origo-Press Kiadó. * Jordánia fővárosában, Ammanban új zeneiskolát avattak, amelyet Paul Rolandról, a világhírű magyar szár­mazású hegedűművészről neveztek el, s az ő oktatási módszerét is alkal­mazzák. * Gyulán, a Várszínházban új ma­gyar dráma ősbemutatóját láthatta a 25. évad közönsége: Csurka István Megmaradni című művét a gyulaiak a budapesti Nemzeti Színházzal kö­zösen vitték színre. Csurka István új drámája az erdélyi magyarok kitele­pülésének tragédiájával foglalkozik. Csurka darabját ősztől a budapesti közönség is láthatja a Nemzeti Szín­házban. * „Magyarnak lenni” címmel könyv alakban is megjelent a Magyar Hír­lapnak a határainkon kívül élő ma­gyarságról szóló cikksorozata. A könyv külön fejezetekbe csoporto­sítva foglalkozik az egyes földrészek magyarságával. Kiemelkedő teret kaptak a kiadványban a hazánkkal szomszédos országokban élő magyar kisebbségek, így például terjedelmes írásban olvashatunk a Romániában élők helyzetéről. A gazdag képanyag­gal illusztrált könyv 90 ezer példány­ban látott napvilágot - ezt a magas számot az összmagyarság kérdései iránt megnövekedett hazai érdeklő­dés indokolja. 75 éves korában elhunyt a magyar színházművészet kimagasló alakja, Gobbi Hilda, Kossuth-díjas, kiváló művész. „Félek a haláltól... - írta megha­tóan őszinte memoárkönyvében. - Csak a temetőben és Visegrád Szent György-pusztán, Áprily Lajos völ­gyének bányájában nem. Elhagyott, csöndes kőbánya, mozdulatlan, me­redek sziklafal. Örökkévalónak lát­szik... Ebben a bányában talán fel­építhetném gyerekes, de mégis olyan nehezen feledhető ifjúkori álmomat: a Néma Vágyak Templomát... A fő­falon egy mosolygó, nevető Krisztus­sal, mert nem hiszem, hogy megvál­tónknak nem volt az emberek számá­ra mosolya. Az ajtó nyitva lenne - mindenkinek...” 1935-ben lett a Nemzeti Színház tagja. Széles művészi skálája a har­sány bohózattól a tragédiáig terjedt. Volt Karnyóné és Mirigy, Aase anyó és Gertrudis, Szent Johanna és Szabó néni. Egyik utolsó, megrázó erejű alakítása a végsőkig letisztult művé­szi eszközökkel megformált Öregasz­­szony volt Spiró György „Csirkefej” című tragédiájában, a Katona József Színházban. Számos filmszerepe kö­zül különösen emlékezetes a Mágnás Miskában, az Aranyemberben, a Pa­csirtában nyújtott alakítása. Művészet és erkölcs nem mindig édestestvérek. Színészi tehetség és emberi nagyság ritkán volt úgy együtt egyetlen személyiségben, mint őbenne. Gobbi Hilda ízig-vérig köz­életi ember volt. Önzetlenül és ön­ként vállalt nagy tettei - a Horváth Árpád Színészkollégium, a Jászai Mari és az Ódry Árpád Színészott­hon, a Bajor Gizi Színészmúzeum megteremtése, kiküzdése - után az új Nemzeti Színház felépítésére indított akciósorozat egyik kezdeményezője lett. Fizikai munkával is részt vett 1945-ben a Nemzeti Színház újjáépí­tésében. Annak vitatott felrobbantá­sakor - 1968-ban - kendőt kötött a szája elé, hogy a romok közül ki­menthesse a legendás hírű művészbe­járót, amelyen át még Jászai Mariék is közlekedtek. Megfeszített munkával, rendkívüli tehetséggel rendezte be egyik legna­gyobb alkotásának, az európai szín­vonalú Bajor Gizi Színészmúzeum­nak utolsó termeit. Hangosan vicce­lődött, vitatkozott hajdani barátai­nak, pályatársainak falra akasztott fényképeivel. Mindez bárki másnál póz lett volna; nála e beszélgetések - ahogyan mondotta az „új lakókkal” - magától értetődőek, természetesek voltak. A londoni Nemzeti Színház egyik terme egy élő színész (Olivier) nevét viseli; a moszkvai Művész Színház egyik nyikorgó székén kis tábla hir­deti: itt szokott volt ülni Sztanyiszla­­vszkij. Ha mi is követjük a színház- és hagyománytisztelő nemzetek pél­dáját: az új magyar Nemzeti Színház­ban egy terem Gobbi Hilda nevét kell majd viselje. A szíve mindig másokért dobogott. Ifjú szivekben él és mindig to­vább ... BALÁZS ÁDÁM Katona Tibornak (jobbról), a párizsi Théátre Musical de Chatelet zenei tanácsa­dójának, a monte-carloi opera nyugalmazott igazgatójának - a külföldön élő ma­gyarság és az óhaza közötti kapcsolatok elmélyítéséért kifejtett munkásságáért - dr. Randé Jenő főtitkár nyújtotta át a Magyarok Világszövetsége aranyjelvé­nyét. FOTÓ: GÁBOR VIKTOR GOBBI HILDA HALÁLÁRA 4

Next

/
Thumbnails
Contents