Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-08-05 / 15. szám

Alternatív gazdasági tervek, gyülekezési, egyesülési jog AZ MSZMP KB ÜLÉSE A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a televízió által is közvetített ülést tartott. Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára a magyar gazdaság fejlődésének ez évi tapasztalatairól számolt be:- Sok szempontból kritikus hely­zetben vagyunk - mondotta. - Erő­forrásaink szűkösek, tartalékaink ki­merültek, a vállalkozásokat túlszabá­lyozás és gazdasági kényszerből ere­dő túlzott centralizáció bénítja. Fordulatra van tehát szükség - hangsúlyozta. - Gazdaságunkat és társadalmunkat valóban nyitottá kell tenni. Sokoldalú, intenzív munka­­megosztási kapcsolatokat kell kiépí­teni a külfölddel minden irányban, így tudjuk csak megerősíteni a szerkezetátalakítás hajtóerőit, lebon­tani a gazdaság túlzott védelmét szol­gáló korlátokat. Ugyanakkor teret és lehetőséget kell adni a teljesítmények erőteljes növeléséhez, sőt ezt a gaz­daságirányítás és a piac eszközeivel ki is kell kényszeríteni. A Szakszervezetek Országos Taná­csának ülésén Nagy Sándor, a nem­régiben megválasztott főtitkár ter­jesztette elő a magyar szakszerveze­tek tevékenységének megújításáról szóló vitaanyagot. A magántulajdon a jövőben sokkal nagyobb szerepet játszik a gazdaságban, ezért éleseb­ben elkülönül majd a munkáltatói és a munkavállalói helyzet - jelentette ki. - Régóta megfogalmazott kérdés, kinek az érdekeit képviseli a szak­­szervezet: általában a munkavállaló­két, vagy a szakszervezeti tagokét. Nagy Sándor olyan szakszervezeti törvény megalkotását javasolta, amely a szakszervezetek működésé­vel kapcsolatos valamennyi kérdést, kötelezettséget és jogot rögzíti. E tör­vénynek tartalmaznia kell a klasszi­kus szakszervezeti jogosítványok kö­zött a sztrájk jogát és igénybevehető­ségének szabályait is. * Brit parlamenti delegáció látoga­tott hazánkba Ralph Howell képvise­lő vezetésével. A két ország parla­mentjei között igen jó a kapcsolat, a brit miniszterelnök 1984-es budapes­ti látogatása óta rendszeres az együtt­működés a szakcsoportok és az álla­mi bizottságok között. Ralph Howell örömét fejezte ki, hogy a delegáció hozzájárulhatott a brit-magyar kap­csolatok bővítéséhez. Különösen ér­dekesnek találta, hogy részt vehettek a magyar Országgyűlés nyári üléssza­kán. * Giovanni Spadolini, az olasz sze­nátus elnöke magyarországi látogatá-Németh Miklós ismertette a gazda­sági struktúra átalakítását célzó alter­natív terveket. Az erőteljes külpiaci nyitáson alapuló, radikálisabb struk­túraváltozást képviselő „A” változat esetében a piaci hatások egyszerre, vagy legalábbis nagy „adagokban” érnék a gazdálkodó szervezeteket. A „B” változat a termelési szerkezet átalakítását a külgazdasági egyensúly rövid távú javításának alárendelten irányozza elő. Az ülésen élénk vita bontakozott ki, de a túlnyomó többség az „A” változatot támogatta. A testület végül úgy döntött, hogy a két változat - az „A” előnyben részesítésével - még alaposabban kidolgozva az ősz folya­mán ismét kerüljön a KB elé. Második napirendi pontként Fejti György KB-titkár terjesztette elő a gyülekezési és egyesülési jog szabá­lyozási tervét. Bár az alkotmányban az egyesülési és a gyülekezési jog rögzítve van, ma még hiányzik ennek törvényi szabá-Közélet - diplomácia sa során a parlament, a kormány és a katolikus egyház vezetőivel találko­zott. Vendégünk sajtótájékoztatóján méltatta a fejlődő magyar-olasz kap­csolatokat, és elmondta,.hogy tárgya­lásain nagy figyelmet szenteltek part­nereivel az emberi jogi kérdéseknek. * Magyar belügyminiszter először tett hivatalos látogatást a Német Szö­vetségi Köztársaságban. Horváth Ist­ván Friedrich Zimmermann belügy­miniszterrel tárgyalt. Az NSZK kor­mánya is arra törekszik, hogy a két ország között bürokratikus formalitá­soktól mentes legyen az utasforga­lom. A megbeszéléseken kirajzoló­dott annak lehetősége, hogy a ma­gyar állampolgárok az NSZK határa­inál is kaphassanak vízumot. * A Hazafias Népfront új főtitkára, Huszár István a Kossuth rádió Első kézből című műsorában nyilatkozott a szervezet elmúlt évekbeli munkájá­ról, jelenlegi törekvéseikről. Huszár István megállapította, hogy Pozsgay Imre négyéves főtitkári működése alatt a Hazafias Népfront a közélet egyik legátfogóbb politikai fórumává vált, tevékenységéből eltűntek a for­mális elemek. Ami pedig jövőbeli el­képzeléseiket illeti, figyelembe véve a most kibontakozó politikai reformfo­lyamatot, valószínűleg komoly meg­újulás várható e tömegszervezetben is, például elképzelhető, hogy szerve­zett tagsága legyen. lyozása. Fejti György kijelentette: Az élet minden területén - így a gyüleke­zési és az egyesülési jog kérdésében is - meg kell haladnunk a „se nem szabad, se nem tilos” állapotokat. Az új törvénynek biztosítania kell egyfelől az állampolgár számára, hogy a gyülekezési és egyesülési jog bejelentéshez kötött formáinál az il­letékes hatóság csak a jogszabályi ke­retek túllépése esetén élhet tiltással. Határozata ellen pedig az állampol­gár bírósághoz fordulhat, ahol a ha­tóságnak kell bizonyítania elutasító határozata jogszerűségét. De a tör­vény garanciát nyújt a társadalom - és az annak nevében eljáró hatóság - számára is, amennyiben világossá te­szi, hogy a gyülekezési és az egyesü­lési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmá­nyos rendjét, külpolitikáját, nemzet­közi szerződésekben vállalt kötele­zettségeit, a közbiztonságot, a közer­kölcsöt, illetve mások jogait és sza­badságát. Somogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter Franz Vra­nitzky osztrák kancellár meghívására látogatást tett Bécsben. A miniszter küldöttség élén részt vett a magyar­osztrák területrendezési és tervezési bizottság ülésén, ahol az 1995-ben rendezendő Bécs-Budapest világki­állítással összefüggő terveket vitatták meg. * Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Rómá­ban megbeszélést folytatott Frances­co Colasuonno érsekkel, különleges ügyekkel megbízott pápai nuncius­­sal. Ennek során áttekintették a ma­gyar állam és a Vatikán közötti kap­csolatokat, előkészítve az ősszel ese­dékes hivatalos tárgyalásokat. Mik­lós Imrét fogadta Agostino Casaroli bíboros-államtitkár, akivel eszmecse­rét folytatott a lelkiismereti és val­lásszabadsággal, az emberi jogokkal összefüggő témákról. Egyetértettek abban, hogy ezen a területen vannak közös tennivalók. LETELEPEDÉSI ALAP A Minisztertanács letelepedési ala­pot hozott létre a hosszabb ideig Ma­gyarországon tartózkodó külföldiek - vagyis az erdélyi menekültek - pénzügyi támogatására, társadalmi beilleszkedésük segítésére. A letele­pedési alaphoz magán- és jogi szemé­lyek befizetéseikkel hozzájárulhat­nak. A hozzájárulás az OTP V. kerü­leti fiókja 13016-9 számú „letelepe­dési alap” elnevezésű csekkszámlájá­ra fizethető be. Gazdaság Ebben az évben eddig százhar­minc külföldi állampolgár, mintegy 12 millió dollár értékben kötött szer­ződést magyarországi ingatlanok tar­tós (maximum harminc évre szóló) használatba vételére. Mint ismeretes, ezt több mint egy esztendeje törvé­nyerejű rendelet teszi lehetővé. A legkedveltebbek a budai lakások, a Pest környéki és a balatoni ingatla­nok. * A Psoricur Rt. magyar-svéd gyógyszergyártó vegyes vállalat egy­millió svájci frankos alaptőkével megkezdte az úgynevezett pszoriázis (pikkelysömör) nevű kellemetlen bőrbetegségnél alkalmazható szer gyártását. Ebben a betegségben Eu­rópában és az Egyesült Államokban több mint 220 millió ember szenved. * Önálló exportjogot kapott tenge­rentúli forgalmazásra a Balaton-fel­­vidéki Szőlő- és Bortermelők Egyesü­lése. Az első mintaszállítmányt útnak is indították Japánba és Kanadába. A nagyobb kereskedelmi önállóságot azért igényelték, mert a többi borvi­dékhez hasonlóan a Balaton-parti pincékben is jelentősek a készletek. Az egyházak életéből Paskai László bíboros, prímás, esz­tergomi érsek, a Püspöki Konferen­cia elnöke, biborosi beiktatásakor adott nyilatkozatában többek között szólt a Szent István király halálának 950. évfordulóján rendezett ünnepsé­gekről, a maradandó megemlékezé­sekről, majd így folytatta: „Annál nagyobb szomorúság viszont szá­momra, hogy biborosi beiktatásomat követő első megnyilatkozásomban tiltakozó szavamat kell felemelnem a nemzeti kultúra érdekében. Megdöb­benéssel értesült az egész világ arról a döntésről, hogy a romániai kor­mányzat az ország falvainak na­gyobb részét teljesen meg akarja szüntetni. A magyar katolikus egyház hívei nevében is kérem a hazai és nemzetközi állami és társadalmi szer­veket: tegyenek meg mindent, hogy ez a kultúrát és történelmet, ezzel együtt az embert és nemzeti önazo­nosságát pusztító szándék ne nyer­hessen végrehajtást.” * A Zsidó Világügynökség elnöke, Szimha Dinic, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete vendégeként Budapesten tartózkodott. Részt vett és felszólalt a magyar zsidó mártírok emlékművének alapkőletételénél. Szimha Dinicet fogadta dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. 3

Next

/
Thumbnails
Contents