Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-07-08 / 13. szám

Címlapunkon: Ahogy visszaemlékezem az emigrációban eddig eltöltött negyvenkét évre, csak azt látom, hogy dacára annak, hogy venezuelai állampolgár va­gyok és már spanyolul gondolkodom, számolni még ma is csak magyarul tudok. A fiaim egymás közt spanyolul beszélnek, de az unokáim (annak ellenére, hogy tőlünk majdnem kétszáz kilométer­re laknak) elsőnek magyarul tanultak meg, és csak miután már magyarul tudtak, kezdtek el spa­nyolul tanulni. Sajnos sokan vannak olyan ma­gyar családok, ahol már a gyerekek sem tudnak magyarul. Itt magyar könyvet nagyon nehezen és főleg nagyon drágán lehet szerezni. Általában a könyvek elég drágák. Főleg angolul olvasunk, mert az angol könyvek a legolcsóbbak. Az emigrációt sokan mintegy romantikus ka­landot tekintik. Nem az. Az első évek nehezek voltak. Annak ellenére, hogy már a megérkezé­sem utáni harmadik nap egy jó állást sikerült kapnom, amíg nem tanultam meg spanyolul, nem volt könnyű dolgom. Az első hat évben négyszer változtattam munkahelyet, utána harminc évig dolgoztam egy cégnél, onnan mentem nyugdíjba. A munkámon kívül három évig voltam a venezue­lai úszószövetség titkára, két évig a céllövész egyesület alelnöke, és egy évig elnöke. Megkap­tam az államelnöki „Honor al merítő” kitüntetést (mint a tizenegyedik külföldi és második magyar, aki ezt megkapta), de amire büszke vagyok az az, hogy az unokáim már több mint tíz magyarnótát tudnak énekelni. LUIS FRIEDLANDER VALENCIA. VENEZUELA Mindnyájan tudjuk, hogy Magyarországnak el­sőrendű érdeke fűződik az idegenforgalom növe­léséhez, különösen a nyugati turisták látogatásai­hoz. A jelenlegi gazdasági helyzetben ez fokozot­tan érvényes, mivel az ország fizetőképességének megőrzése a tét. Ennek felismerése azonban úgy látszik, még várat magára a magyar hivatalos szerveknél. Kezdjük mindjárt azzal a bizonyos Beutazólappal, amivel a magyar vízumot kell megkérelmezniük. Miért szükséges annak az aránylag elég sok személyes adatot tartalmazó kérdőívnek egy példányát az embernek állandóan magánál tartania az útlevéllel együtt? Magyaror­szági látogatásaim alkalmával mindig megalázó­nak tartottam azt, hogy a szállodák, az OTP, s egyéb - nem hivatalos - szervek alkalmazottai el­időztek, pontosabban elidőzgettek a Beutazólap személyi adatainak olvasásán, amit nyilván nem hivatalos, hanem egyéni kíváncsiságból tettek. Hadd emlitsem még meg az egyik kedvenc „csemegémet”, a 30 napon túli tartózkodás kérvé­nyezési kötelezettségét. Egy országnak, amelyik­nek szüksége van a nyugati valutára, mint Ma­gyarországnak, inkább jutalmaznia kellene a hosszabb ideig ott tartózkodni kívánó turistákat, nem pedig akadályokat gördíteni eléjük minden adandó alkalommal. A magam részéről például kívánatosabbnak ta­lálom a kétszeri belépésre szóló vízum beszerzé­sét, s a 30. nap előtt rövid ausztriai „kiruccanást”, mint a meghosszabbítási rítussal járó megalázko­dást. PANNON JÓZSEF RENTON, WA, USA Dr. Dobis Vilmos, aki nemsokára 75 éves, 1935-ben hagyta el Vácot. Korábban a Liszt Fe­renc Zeneakadémia hallgatója volt. A közeledő háború vihara elől ment külföldre, s európai, in­diai koncertsorozatok után letelepedett Kaliforni­ában. Ma Oroville városban él, s még mindig éne­kel. Magyar Carusóként emlegetik az ottani la­pok, mert műsorában mindig szerepel egy-egy ha­zai szerző műve. Most érkezett Vácra, egykori munka- és lakóhelyére a Lifestyle című újság egyik száma, amely közli dr. Dobis Vilmos fény­képét és beszámol újabb szép sikeréről. PAPP REZSŐ VÁC Kérem szépen azt, aki akármit is tud dédapám, Feldmann G. Károly (1829-1889) életéről és pá­lyafutásáról, lépjen velem érintkezésbe. Sírkőfeli­rata szerint „a Salgótarjáni Kőszénbánya Rész­vénytársulat Alapítója, Elnöke és Vezérigazga­tója” volt, ennek ellenére, eddig még csak egy könyvben találtam igen rövid utalást nevére. E szerint tevékenysége még két más gazdasági in­tézménnyel is összefűződött: a Magyar Jelzálog­hitelbankkal és a Pesti Biztosítóintézettel; tagja volt mindkét intézmény igazgatósági tanácsának. Dédapám 1889-ben hunyt el. Rajtam kívül csak még egy vérrokona van életben - egy 91 éves má­sodfokú unokafivérem az is itt az Egyesült Államokban. További rokonok felfedezését tehát nem várom. Célom és reményem az, hogy megis­merhetem dédapám életrajzát. JOHN. R. BODÓ 3033 CALIFORNIA STREET SAN FRANCISCO, CA 94115 ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ A pozsonyi magyar kereskedelmi akadémia 1939-ben végzett növendékei ötvenéves érettségi találkozójához keressük a következőket: Haj­­mássy Imre (Emmerich Hajmássy zongoramű­vész) szül. Uszoron, utolsó ismert címe: 62 Wies­­baden-Sonnenberg 41, BRD; Dr. Michaelné Né­­uwirth Márta német-magyar tanárnő, Nyugat- Németországban (vagy Izraelben?) él; Susitzki Erzsébet, szül. Zsélyen (Zelovce), férjezett nevét nem tudjuk, állítólag Izraelben él. A rendezők ne­vében: Fogarassy László, Bratislava, Jakubovské­­ho 121 CS 851 01 LEVELEZŐTÁRSAT KERES 29 éves, angolul középfokon beszélő, egyetemi végzettségű gépészmérnök, további intenzív nyelvtanuláshoz kapcsolatot keres, hobbija a fo­tográfia. Bokor István 6000 Kecskemét, Lóver­seny u. 17/6/18. Levelezni szeretne, 43 éves, egyedülálló nő kül­földön élő magyarokkal - elsősorban szellemi foglalkozásúakkal, magyar, német nyelven. Szabó Kamilla 8200 Veszprém, Ady u. 35/C. „Képeslapgyűjtéshez, kiállításhoz anyagot vá­rok, bármilyen képeslapot elfogadok, és várom a gyűjtők levelét, csereanyagát is. Ha van felesleges képeslapod, kérlek ne dobd el, küldd el nekem, a világ bármely részéről! A kiállítás sikeréről beszá­molok.” Bán Adrien 3300 Eger, Ipolyi u. 4. Budapesti menedzser keresi holográfusok, bel­sőépítészek, képző- és iparművészek ismeretségét, a világ bármely országából. Angolul és magyarul levelezne. Dr. Ughy Ilona 1368 Budapest Pf. 140. Angol, vagy német nyelvterületen élő 40-58 éves férfiak levelét várom (magyar nyelven). Min­den tartalmas, értelmes dologhoz partner vagyok, hobbim az utazás. Marosvölgyi Lajosné 1054 Bu­dapest, Kálmán Imre u. 10. Hollókő (Írásunk a 8-9. oldalon) FOTÓ: GÁBOR VIKTOR Tartalom: Krónika 4-5 Hogyan boldogul, ha magyar? 6 (Kulcsár László) Kik voltak dr. Habsburg Ottó tanárai? 6 (Czigány Lóránt) Magyarságkutató műhely Kaliforniában 7 (Kecskeméthy László) Árak, bérek, négyzetméterek 7 (Árokszállási Éva) Az élő múlt: Hollókő 8-9 (Pokorny István) Mértékletesség vagy cicoma? 10-11 (Komor Vilma) Békásmegyeri hétköznapok (Császár Nagy László) Tegnap, ma, holnap Budapesten 14-15 (Moravánszky Ákos) Világörökség 16-17 (Vargha Balázs) Eucharisztikus Világkongresszus - Budapest, 1938 18-19 (Gergely Jenő) Sajtótükör 21 Sport 23 (Szerkesztő: Vad Dezső) A lelátóról jelentjük Mi lesz veled, magyar futball? Szabadidő 28-29 (Szerkesztő: Árokszállási Éva) Pest-Buda évszázados festményeken Magyarosan, de korszerűen Keresztrejtvény A Magyar Rádió Szülőföldünk szerkesztőségének állandó műsorai 31 A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALÁSZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN főszerkesztő-helyettes PUSZTASZERI LÁSZLÓ olvasószerkesztő BODNÁR JÁNOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA POKORNY ISTVÁN Munkatársak: BALÁZS ÁDÁM GÁBOR VIKTOR REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLÁRA 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents