Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-07-08 / 13. szám
Közélet-diplomácia Hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. Rövid magyarországi tartózkodásának külön hangsúlyt adott, hogy először járt itt, és hosszú útja során Európában hazánkon kívül csak az NSZK-ban állt meg. Többek között gazdasági tárgyalásokat is folytatott, hogy a jelenleg évi százmillió dolláros árucsere-forgalom tovább bővüljön. * Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke - a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására - hivatalos, baráti látogatáson járt Budapesten. Koivisto kifejtette: országában nagy érdeklődés és figyelem kíséri az európai szocialista országok törekvéseit a gazdasági reform megvalósítására. * John C. Whitehead, az Egyesült Államok külügyminiszterének első helyettese, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár meghívására Budapestre látogatott. Whiteheadet a Parlamentben fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök. Amerikai részről megerősítették a magyar kormányfőnek szóló meghívást az Egyesült Államokba teendő látogatásra. Grósz Károly július második felében több mint egy hetet tölt majd az Egyesült Államokban, találkozik gyakorlatilag minden vezető politikussal - beleértve a potenciális elnökjelölteket is -, a gazdasági élet vezetőivel és az amerikai magyarság képviselőivel. * Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Washingtonban részt vett a kelet-nyugati gazdasági együttműködés és a világgazdaság helyzetének időszerű kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozáson és megbeszéléseket folytatott az amerikai politikai, üzleti és társadalmi élet vezető képviselőivel. * Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese Gianni de Michelis olasz miniszterelnök-helyettes meghívására hivatalos látogatásra Olaszországba utazott. SZÉLES KÖRŰ TILTAKOZÁS MAGYARORSZÁGON AZ ERDÉLYI FALVAK FELSZÁMOLÁSÁNAK TERVE ELLEN Mint a romániai lapok hírül adták, Nicolae Ceausescu a területi és településrendezési program megvalósítása kapcsán felszólította a hivatalos szerveket, hogy még az idén minden megyében dolgozzák ki az intézkedési terveket. Megerősítette, hogy pár százzal csökkentik a jelenlegi községek és csaknem ötven százalékkal a falvak számát. „Lemondunk a kis falvakról, amelyeknek nincs perspektívájuk a fejlődésre, lakosaik munka- és életkörülményeinek biztosítására” - hangsúlyozta. A program az ország valamennyi megyéjét, így a magyar nemzetiségűek lakta településeket is érinti. Hargita megyében például jelenleg, 236 falu található, ezek közül legalább száz lerombolását-felszámolását vették tervbe. A falvak száma ma Fehér megyében 638, Maros megyében 487, Biharban 435, Kolozs megyében 320, Szatmárban 226, Kovászna megyében pedig 122 - ezek közül több száz eltűnne a térképről, ha a terv megvalósul. KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI ÁLLÁSFOGLALÁS A magyar külügyi szóvivő, Komoróczki István június 6-iki sajtótájékoztatóján elmondta: - Még április elején a Külügyminisztérium illetékes miniszterhelyettese bekérette a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetét, s a megbeszélésen kifejtette álláspontunkat. Ez a következőkben foglalható össze: Az erdélyi települések kötődnek a magyar történelemhez és a magyar nyelv használatához is. Ezért a magyar helységnevek használatának tiltása súlyosan sérti a nemzetiségi jogok gyakorlását. Ezt az intézkedést indokolatlannak tartjuk. A nagykövettel való találkozón miniszterhelyettesünk aggodalmát fejezte ki a tervezett közigazgatási átszervezés várható következményei miatt is. A kisebb települések tömeges felszámolása módosítja az ország etnikai képét, s hátrányosan érinti a nemzetiségeket. A tervezett kényszerű lakóhely-változtatás sérti a legalapvetőbb emberi jogokat, a nemzetiségi falvak ezreit számolja fel, így gyengíti a nemzetiségi közösségek összetartozását, hagyományaik megőrzését, ápolását. LEVÉLVÁLTÁS Mint Budapesten nyilvánosságra hozták, levélváltás történt a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Munkáspárt között. Az RKP májusban küldte el levelét, amely azt állítja, hogy Magyarországon meghamisítják a román nép történelmét és elferdítve mutatják be a román párt nemzetiségi politikáját. Az MSZMP válasza hangsúlyozta, hogy - bár a Romániában élő magyarok igényeinek kielégítése Románia ügye és felelőssége - a magyar nemzetiség általános helyzetének, egyéni és kollektív jogainak alakulása, aktív részvételének lehetősége a hazánkkal folytatott együttműködésben, rokoni kapcsolataik akadálytalan ápolása számunkra változatlanul fontos kérdés. Az MSZMP ennek érdekében a jövőben is határozottan folytatni kívánja erőfeszítéseit. A magyar párt javasolta, hogy a központi bizottságok külügyi titkárai tartsanak megbeszélést, amelyen áttekintenék a magyar-román viszony valamennyi elemét. FELEMELTÉK SZAVUKAT AZ ÉPÍTŐMŰVÉSZEK, ZENEMŰVÉSZEK, ÍRÓK A Magyar Építőművészek Szövetségének vezetősége tiltakozott a romániai nemzetiségi falvak erőszakos megsemmisítésére kidolgozott terv megvalósítása ellen. Az állásfoglalás rámutatott, hogy ez az akció széthúzná a mai Románia területén élő magyar, német és más nemzetiségi kisebbségek történeti azonosságtudatát. A szövetség vezetősége felhívással fordult a világ építészeihez, hogy emeljék fel szavukat a romániai nemzetiségi kultúra felszámolására irányuló településpolitikai elhatározásokkal szemben. A szövetség a levelet és a felhívást megküldte több mint hetven ország építőművész-szövetségének, több nemzetközi szervezetnek, számos magyar és külföldi közéleti személyiségnek, sajtószervnek. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök, az állásfoglalást követően ellátogatott az építőművészek szövetségébe. A megbeszélésen részt vevő építészek feltették neki azt a kérdést is, hogy egyetért-e felhívásukkal.- A falvak építészeti hagyományokban olyan kulturális értékeket képviselnek, amelyek eltűnése pótolhatatlan veszteség lenne nemcsak Románia és a magyar nemzetiség, hanem az egész emberiség számára - mondta Grósz Károly. - Elsősorban a kultúra általános védelmében emelünk szót - ezen belül pedig nyomatékosan síkraszállunk a magyar nemzetiségi kultúra érdekéért. Közelgő romániai látogatásom is azt a célt szolgálja, hogy egyebek között erről a problémáról is beszéljünk. Több más hazai szövetség is felemelte szavát a romániai falvak felszámolása ellen. A Hazafias Népfront Országos Elnökségének Erdei Ferenc Tudománypolitikai Klubja felhívással fordult a hazai és a nemzetközi kulturális, szakmai, társadalmi, politikai szervezetekhez a romániai „modernizációs” terv megváltoztatása érdekében. A Magyar Zeneművészek Szövetségének Elnöksége elhatározta, hogy javasolja az Elnöki Tanácsnak: tegyen erőteljes lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Romániában élő kisebbségeket sújtó településpolitikai döntések ellen. Ugyancsak nemzetközi fellépést tart szükségesnek a román kormány szándékaival szemben a Magyar írók Szövetségének Elnöksége is. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete - csatlakozva az építőművészek és az írók állásfoglalásához - a hazai és a nemzetközi tudományos, valamint irodalmi élet képviselőihez és intézményeihez fordult: tegyenek meg mindent a román kormány által meghirdetett intézkedések visszavonására. A Magyar Jogász Szövetség nyilatkozatában és a világ jogászszövetségeihez eljuttatott felhívásában az emberi jogok súlyos megsértésének nevezte a romániai településszerkezet erőszakolt átalakítását, s ellene nemzetközi tiltakozásra hívta fel a nemzetközi jogásztársadalmat. A magyarországi egyházak vezetői „Minden ember szülőföldjén boldoguljon!” jelmondattal felhívást tettek közzé, hangsúlyozva; a magyarországi egyházak azzal a reménységgel vannak, hogy keresztyén hitükkel a megbékélést szolgálják. Készek arra, hogy a romániai egyházakkal, azok vezetőivel és híveivel együtt gondolkodjanak és imádkozzanak. A további tiltakozók között találjuk a Magyar Zenei Tanácsot, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatot, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségét. CSALÁDEGYESÍTÉST A Budapesten működő ökumenikus Megbékélés Közössége 1987 késő őszétől fogad, irányít, istápol erdélyieket. Lelkészét, Németh Gézát néhány hete vendégül látta hat amerikai egyházközség, s meghallgatásra hívta május 21-én Washingtonba az Egyesült Államok Kongresszusa Emberi Jogok Bizottsága. Ott ismertette és átadta azt a levelet, amelyet az egyik rákosszentmihályi istentisztelet után mintegy kétszáz erdélyi menekült írt alá, s küldött el Gorbacsovnak és Reagannak a mielőbbi családegyesítések érdekében. A levél egyebek között rámutat:- Nem akarunk nyugati országokba továbbutazni, és ott a menekültek számát szaporítani, de elviselhetetlen nemzetiségi üldöztetésünk miatt tovább Romániában nem maradhattunk. Az egész világ előtt példaszerű esemény lenne, ha önök ketten e kicsiny nép érdekében közösen, eredményesen lépnének fel. Árván maradt gyermekek és szétszakadt családok ezrei imádkoznak önökért és várják segítségüket. 3
