Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-06-24 / 12. szám
Az Erdélyi Szépmíves Céh SRDEIYI HFI IKONT ltV«EUKRA!Tr>' IciKiAN-MIU CX« 1 '/t-uwi '/ l | Mnilivi-AK\< s 1. Vadászház Csúcsán (Kos Károly rajza) 2. Az Erdélyi Helikon címlapja 3. Illusztráció az Erdélyi Helikonból 4. Körösföi utca (Litteczkyné K. Ilona rajza) „Victor Ion Popa és Emanoil Bucu(a társaságában utaztam az egyik marosvécsi találkozóra. Ion Chinezuhoz hasonlóan ők is szorgalmazták a román és a magyar írók kölcsönös kapcsolatát... Bucuja elmondotta, hogy túl kevesen vagyunk még románok, akik tárgyilagosan tudnánk közeledni a magyar írókhoz és műveikhez. Talán csak Ion Chinezu, Teodor Mura§anu, Costa Cáréi és a most induló Mihai Beniuc... Bucuja közölte is Nyíró József egy regényét román fordításban, folytatásokban Boabe de Griu című folyóiratában.” A Helikon és a Céh Magyarországon is tartott felolvasdíBeket, volt olyan esztendő, hogy Kemény János, Kós Károly, Nyírő József, Dsida Jenő, Tamási Áron - 1934-ben - Székesfehérvár, Pécs, Szombathely, Sopron, Magyaróvár, Pápa, Győr, Tata, Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Szeged közönségével találkozott. Megszervezték a festészet, általában a képzőművészet és a színházi élet támogatását. Kolozsváron kívül tucatnyi más városban is működtek erdélyi magyar színtársulatok. Az Erdélyi Szépmíves Céh irodalomtörténeti jelentőségének fényes bizonyítéka a Marosvécsen, 1930 nyarán kiírt pályázat: „A mai idők szellemének megfelelő magyar irodalomtörténet megírása a cél. Ennek a műnek az egész művelt magyar társadalomhoz, de elsősorban az utódállamok magyarságához kell szólnia... nagy figyelmet kell fordítani az irodalmi fejlődést meghatározó eszmei, szociális, gazdasági és politikatörténeti erőforrásokra... A pályázat titkos.” A százezer lejes pályázatot az Invitis Muhi bus jeligéjű munka nyerte el; a jeligés boríték felbontása után megállapítást nyert, hogy a díjazott szerző, Szerb Antal budapesti középiskolai tanár. Szerb Antalt meghívták Marosvécsre, irodalomtörténetét pedig 1934-ben az Erdélyi Szépmíves Céh sorozatában, a 86. és 87. kiadványként Kolozsvárott kiadták. A kolozsvári Minerva Nyomda „nyomását Szabó Elek vezette, a könyv kötése Rohonyi Antal egyetemi könyvkötő munkája.” Ez áll a hátsó lapon. így történt, hogy a máig legnépszerűbb magyar irodalomtörténet az Erdélyi Szépmíves Céh jóvoltából, a romániai Kolozsvárott jelent meg! Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetéhez Makkai Sándor írt előszót: „Az Erdélyi Helikon mint írói közösség és az Erdélyi Szépmíves Céh mint kiadó ünnepi érzéssel bocsátja útjára Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetét. Úgy érezzük, hogy ez a mű... a mi erdélyi szolgálatunk a magyar szellemi életnek; amit írója alkotott, az önértékén tűi maradandó bizonyságtétel a magyar szellem örökkévaló egysége mellett.” Az erdélyi magyar irodalom felvirágzása a két háború közötti időszakban Kemény János, Kós Károly és az említettek mellett elsősorban gróf Bánffy Miklósnak köszönhető. Ez a rendkívüli egyéniség, maga is kiváló író, akit már 1906-ban Ady Endre köszöntött lelkesedéssel, és akinek A nagyúr című drámája huszadik századi történeti drámairodalmunk egyik legjelentősebb darabja; aki Erdélyi Történet című regénysorozatával (Megszámláltattál; És híjával találtattál; Darabokra szaggattatok 1934-1940, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványai) aki Balázs Béla: Áfából faragott királyfi című művéhez 1918- ban illusztrációkat készített; aki a fővárosi állami színházak főintendánsaként előadatta Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi című műveit - ez a Bánffy Miklós gróf, aki Móricz Zsigmond szerint a legjobb erdélyi regényt írta meg: 1926-ban letelepült erdélyi birtokán, felvette a román állampolgárságot és egész életét az erdélyi magyar irodalom és kultúra fenntartásának, felvirágoztatásának szentelte. Mindezt a szó szoros értelmében hazafiúi buzgalomból tette. Azért sikerült nagy tekintélyt kivívnia, mert a húszas évek elején magyar királyi külügyminiszter volt Bethlen István gróf kormányában; az akkori magyar politika miatti elégedetlenségében mondott le és költözött Erdélybe. A román király és kormány nagy tisztelettel fogadta. Bánffy és a román király szabályos egyezséget kötöttek: Bánffy megígérte, hogy nem fog politizálni, ezzel szemben a román uralkodó megígérte, hogy szabadon engedi Bánffyt a magyar kultúra ügyében ténykedni. Bánffy, mint az eddig előadottakból láthattuk, igen sokat tudott elérni. Az erdélyi és az egész magyar kultúra örök hálával tartozik neki. Amikor 1934 nyarán a szegedi szabadtéri játékokon megrendezte Az ember tragédiáját: elérte, hogy Octavian Goga román író és politikus, miniszter, aki román nyelvre fordította Madách remekét, megjelent Szegeden és végignézte az előadást. Bánffy Miklós a háború idején is nagyszerű szolgálatokat tett hazájának. Közvetítésével sikerült elérni, hogy Kolozsvár nem lett hadszíntérré. Ő közvetítette Dálnoki Veress Lajos vezérezredes hadseregparancsnoknak a kormányzó parancsát a németek elleni szembefordulásra. De hasztalan buzgólkodott volna maga Bánffy vagy Kemény János, Kós Károly és Makkai Sándor és a többiek, ha Erdély nem adott volna annyi kiváló magyar írót a hazának. Még ma is sok magyar család könyvespolcának díszei a barna vászonba kötött Erdélyi Szépmíves Céh tízéves, majd tizenöt éves jubileumi sorozatának kötetei, középen a piros-kék címerrel. Ezeket ugyanis, szintén Bánffy Miklós közbenjárására, a Révai Könyvkiadó Magyarországon is terjesztette, jelentősen növelve ezzel az erdélyi írók kereseti lehetőségeit. Tompa László költő 1932 nyarán marosvécsi pohárköszöntőjében ezt mondotta: „Hat év óta gyűlünk itt össze rendszeresen. Nagy dolog ez, különösen ma, mikor sokan vannak még az emberiség szebb lelkei közül is, akik a szellemi kultúra csődjéről beszélnek, akik kételkednek abban, hogy az élet ezentúl más is lehetne, mint racionalizált anyagtermelés, mint a materiális érdekek könyörtelen versenye. Meggyőződésem, hogy ez a látás teljesen téves! Mi másért is élünk, minthogy csak anyagi javakat termeljünk. Akik az emberiséget csak ezzel akarják kielégíteni, rosszul számítanak, saját érdekeik ellen cselekszenek. Az emberiséget a technika fejlődésének hatalmas lendülete ideiglenesen megszédítette. Azonban a lélek mélységbe süllyesztett világa: Atlantisz ott lent is harangoz tovább.” Ma sincs tanulság híján ez az ötvenhat évvel ezelőtt elmondott, ránk hagyott üzenet... NEMESKÜRTY ISTVÁN 11
