Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-06-24 / 12. szám
A Magyar Hírek Posta rovata az ol vasók fóruma. A szerkesztőse« ugyan akkor fenntartja a jogot, hogy a beer ke/ett leveleket rövidített formában 'törölje. Legalább húsz éve olvasója vagyok lapjuknak. Nem nagyítok; tetszik és örömet okoz, annál is inkább, mivel mint 90 éves, tolószékhez kötött nyugdíjas, már csak olvasással és írással tölthetem napjaimat. Az első világháború... Egy főherceg halálával kezdődött és egy császár száműzetésével végződött. Hiába, nincs olyan földi hatalom, mely egyszer meg ne inogna. Az első világháború végzete számomra is előírta, hogy részt vegyek ebben az öldöklésben. Mivel 1897-ben születtem, csak 1915-ben kellett a mundért felvennem, aztán mint 13-as pozsonyi honvéd - menetszázad indulj! - először Volhínia mocsarait, azután Erdély hegyeit, Friuli folyóvölgyeit és a végén Elzász szőlőkertjeit taposták bakancsaim. Az ember szerencséje, hogy élményeit dalokban is tudja érzékeltetni, így volt ez az első világháborúban is. A dalok és a zene enyhítette azt a sok szenvedést, amit az embernek a háborúban el kellett tűrni. Ezek a dalok még most is, 70 év után füleimben csengenek és így papíron megcsengetem őket az öreg veteránok és a csodálkozó fiatalság számára. íme; Újonckivánság Édesanyám, édesanyám van egy nagy kérésem, Extraruhát, extraruhát csináltasson nékem, Extraruhát, sej haj, piros zsinórt rája Ez illik, illik, illik, ez illik, illik, illik a magyar huszárra. Indul a menetszázad Egész ezred levonul az udvarra, Ezredkürtös az imajelt megfújja, Ezredes úr most vezényel: Imához! Isten veletek ti pozsonyi leányok. Kacsóh Pongrácztól Vihar a levelet ide-oda fújja, Szegény katonának szomorú a sorsa, Ma még piros élet, holnap fehér álom. Ne sajnáld a csókot tőlem gyönyörű virágom. Végül egy kis humor: Vasárnap várom a bakámat. Hétfőn a tüzért várom én, A keddi napom a honvédnek adom, És szerdán jön a trén- pfuj, pfuj, pfuj, Csütörtökön jön a vörös ördög, Pénteken jön a szanitéc, És szombatra maradnak, akik még hátra vannak: A csendőr, rendőr, finánc és a csősz. Kottákkal sajnos nem szolgálhatok. A nóták legtöbbje csárdástempóban megy. Egy harmadik világháborút nem kívánva üdvözli az olvasót: KUGLER BÉLA KLAGENFURT, AUSZTRIA A közelmúltban egy kedves lény fejezte be életútját, aki a külföldön élő magyarok előtt sem volt ismeretlen. Demján Éva előadóművésznő Párizsba, Bécsbe is elvitte költőink üzenetét, de Kanadában emlékezhetnek rá a legtöbben, ahol Montreálban, Winnipegben, Hamiltonban, Torontóban, sőt az ottani televízió magyar adásában is szerepelt. Kislány korától kezdve a legszebb, legemberibb eszmék töltötték ki életét. A háború utolsó évében súlyos nélkülözések között, üldözötten, bujkálva, csecsemőjét rejtegetve, mentette életét. Később több társulatnak volt tagja, de pályáján még sok küzdelmes év telt el, amíg megkapta a kiérdemelt hivatalos elismerést, a Jászai Mari-díjat, a SZOT-díjat és 1986-ban az érdemes művész cimet- DÖME PIROSKA BUDAPEST A Herendi Porcelángyárra vonatkozó cikkhez szeretnék megjegyzést tenni. A világhírű gyárat Farkasházy Fischer Mór alapította. Fischer nemcsak finom kezű mester volt és kiapadhatatlan fantáziájú művész, de kiváló kémikus is. Kossuth Lajos támogatta Fischert, aki hűséges és odaadó híve volt Kossuthnak és a családjából többen harcoltak az osztrák elnyomás ellen. Munkáját, a gyár fenntartását sokszor anyagi nehézségek között (gazdasági krizis, háború, tűzvész, betegség) kellett végeznie. Szívből jövő elismerés a magyar művészeknek és a herendi gyár mai dolgozóinak, hogy a nagy hírű tradíciót ápolva további sikert és hírnevet szereznek a herendi porcelánnak. GEISSER WIRT BREMGARTEN, SVÁJC Ezúton tudatom Önökkel, hogy a közelmúltban megalakult az Észak-Franciaországi Magyarok és Barátaik Klubja Halluin-ben. Az első öszszejövetelünk novemberben volt és azóta több vacsorát is rendeztünk, amelyeken szép számmal jelentek meg az itteni magyarok és klubunk francia tiszteletbeli tagjai. Nagyon bízunk benne, hogy a sikeres indulás után klubunk hosszan és eredményesen fog működni. Fő célunk az, hogy a környékben élő honfitársainknak részben szórakozási lehetőséget teremtsünk, részben egy olyan baráti társaságot, ahol rendszeresen gyakorolhatják a magyar nyelvet. A másik törekvésünk, hogy francia barátainkkal megismertessük Magyarországot, ezért most gyűjtünk minden olyan irodalmat, amely Magyarországról szól - lehetőleg francia nyelven. SKULTÉTI FERENC LEERS, FRANCIAORSZÁG ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ A debreceni Dóczy Leánynevelő Intézet Leánygimnáziumában 1947-48-ban érettségizettek június 18-án (szombaton) 10.00 órai kezdettel a Kossuth Gimnáziumban (Kossuth u. 35.) tartják 40 éves találkozójukat. LEVELEZŐTÁRSAT KERES 28 éves, széles érdeklődésű építészlány szeretne levelezni angol, német, magyar nyelven, nőkkel és férfiakkal, a világ bármely tájáról. Fejes Ágota, 1091 Budapest, Üllői út 21. V. 2. Keresem azokat a levelezni és ismerkedni akaró társakat, akiket a világ minden tájáról érdekelne a természetgyógyászat, és az ezzel kapcsolatos minden kérdés, magyar nyelven. 50-es szőkésbarna hölgy vagyok. Dér Sándorné 1212 Budapest, Kassai u. 70. Címlapunkon: Egerbegy látképe a fatemplommal, írásunk a 8-10. oldalon (Szabóky Zsolt felvétele) Tartalom: Krónika 3-4 Pályázatunk 5 Köszöntjük Kriterion urat! 5 A nemzetiségi kérdés több oldalról 6-7 (Göndör Péter) Fatornyos falvak 8-10 (Ruffy Péter) Az Erdélyi Szépmives Céh (Nemeskürty István) A magyar nyelv őrzői Horvátországban (Zika Klára) Egy sikeres kiadó (Bodnár János) Klubok, körök, társaságok (Javorniczky István) Nekcsei Demeter bibliája (Pusztaszert László) Sport (Szerkesztő: Vad Dezső) A lelátóról jelentjük A dél-koreai tornászlányok magyar edzője Szabadidő 22-23 (Szerkesztő: Árokszállási Éva) Mi merre volt a régi Pest-Budán? Kodály-módszer és strandolás Reformkonyha - korszerű táplálkozás Keresztrejtvény Kastély a Szigetközben 24-25 (Tüskés Tibor) A Magyar Rádió Szülőföldünk szerkesztőségének honismereti kalauza 27 The Hungarian Scene 29-31 Angol nyelvű mellékletünk A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALÁSZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN főszerkesztő-helyettes PUSZTASZERI LÁSZLÓ olvasószerkesztő BODNÁR JÁNOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSIÉVÁ POKORNY ISTVÁN Munkatársak: BALÁZS ÁDÁM GÁBOR VIKTOR REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLÁRA 10-11 12-13 14-15 15 16-17 19 2
