Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-05-06 / 9. szám
A BÉLYEGGYŰJTŐK ÖRÖMÉRE NÉPÜNK MESEKÖLTÉSE A magyar bélyegkibocsátás minden eddiginél jelentősebb nemzetközi sikerét aratta, amikor a világ 1986. évi legszebb bélyegeinek a WIPA által kiírt versenyében második helyezést ért el. A WIPA, vagyis a bécsi nemzetközi bélyegkiállítás, amelynek szervezőbizottsága a 80-as évek elejétől ezt a bélyegvilágversenyt is rendezi, ezúttal 97 ország postáját versenyeztette. A világ második legszebb bélyege a Budapesten 1986. augusztus 21-én, összeült 14. nemzetközi rákkongreszszus tiszteletére - a neves magyar rákkutató, Kaposi Móric arcmásával -jelent meg. Tervezője a negyvenesztendős Rác József, aki a Haifa melletti Afula községben született, és kétéves korában került Magyarországra. Fizikusnak tanult, később pedig átváltott a festészetre. A világ sok postaigazgatása versengett már azért, hogy legalább egyegy bélyegkibocsátásához tervezőjéül megnyerje az igen nagy nemzetközi tekintélynek örvendő George Hámorit, aki Sydneyben él, grafikusművész, formatervező és bélyegtervező. 1949-ben Izraelbe költözött, majd Ausztráliában telepedett le, és tervezője nem egy olyan bélyegnek, amelyet többek között Izrael, Ausztrália, a Vatikán vagy az ENSZ adott ki. A Magyar Posta 1988. évi karácsonyi bélyegét George Hámori tervezte: ajándékként szülőhazájának és a gyűjtőknek, tiszteletdíj nélkül. Ezt a nemes gesztust a Filatéliai Szemle megjelenésének 40. évfordulója al1 2 3 14..:N?fHNATOiAl CANCEH p 1 jPBp q 1 «r BJJQ■ kalmából ajánlotta fel, és a kiviteli tervet személyesen hozta Budapestre. A magyar karácsonyi bélyeg iránt külföldön már most nagy az érdeklődés. A nemzetközi bélyegpiacon az utóbbi idők egyik legnagyobb szenzációját váltotta ki az a magyar blokk, amely az amerikai-szovjet csúcstalálkozó alkalmából jelent meg, 1987. december 7-én. Egészen pontosan akkor, amikor Mihail Gorbacsov repülőgépe, úton Washingtonba, még csak valahol Moszkva és London között járt. Az emlékblokk díszborítékján Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár aláírása látható. Számos országban nagyon divatosak a kibocsátók által szerkesztett bélyegévkönyvek. Legutóbb a Magyar Posta jelentkezett ilyen sorozat első kötetével. A művészi kivitelezésű album - amely a Magyar Bélyegkincstár, Collection of Hungarian Stamps, Ungarische Briefmarkenkollektion ’86 címet viseli -, tartalmazza az 1986. esztendőben kibocsátott valamennyi magyar bélyeg és bélyeblokk egy-egy eredeti példányát (filacsíkban), valamint a velük kapcsolatos ismertetőszövegeket, három nyelven. Az első magyar bélyegkönyv különlegessége az a feketenyomat, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, Bécsi Találkozó, 1986 elnevezésű blokk eredeti grafikája alapján a Magyar Posta kizárólag erre a célra készített. SIMON GY. FERENC 4 1. Szuperaktualitás a filatéliában is 2. A világ második legszebb bélyege 3. Vatikáni bélyeg 4. A blokk, amely fekete nyomatban is létezik Mintegy kilencven éve fogalom Benedek Elek neve a magyar irodalomban. A Kisbaconban élő székely tanár azt a gyönyörű megbízást kapta az 1890-es évek elején, hogy dolgozza fel a maga szép és már akkor népszerű székely magyar mesemondó stílusában a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar nép meséit és mondáit. Az általa gyűjtötteket éppúgy, mint azokat, amelyek különböző népköltési gyűjteményekben lappanganak. Benedek Elek - gyermekei, unokái és az utókor számára Elek nagyapó - a felkérésnek oly mértékig eleget tett, hogy nemcsak a századvégi ünnepségek idejére, de a következő évszázadra is beírta magát a magyar népmese-irodalom történetébe. Majd hatvan évvel a halála után sem igen akad gyerek Magyarországon, aki ne az ő meséin keresztül zárta volna elsősorban a szívébe a magyar népmesék alakjait. Könyvei az utolsó harminc-egynéhány esztendőben negyvennégy kiadásban, több mint hárommillió példányban keltek el. És most, majd hatvan év múltán, ismét megjelenik a Magyar mese és mondavilág, a Benedek Elek választotta eredeti sorrendben, szöveghűen, három kötetben. A sorban az első kötet A csodaszarvas. Nem hinném, hogy volna az idősebb generációk körében olyan magyar ember, akinek ne dobbanna meg a szíve az ősi magyar monda hallatán. De még a mai gyerekek is jól ismerik Arany János elbeszélő költeményéből a magyarságot útjára indító legendát. Benedek Elek is nyilván ezért választotta a majd négyszáz mese bevezetéséül ezt a mondát. Ezt követi a többi: Isten kardja, Réka királyné sírja, és a mesék, Szép Cerceruska, Mirkó királyfi, Erős János, Szóló szőlő, szépen csengő alma, mosolygó barack, amelyekben királykisasszonyok, királyfiak, egyik szemükkel síró, másikkal nevető öreg királyok, furfangos diákok, rászedett ördögök sorjáznak elő, nagyszerű adomák a jó szándékú, de hebehurgya Szent Péterről, a sokszor játékosan fintoros, máskor mélyen bölcs Krisztus urunkról. Képzelet és valóság együtt játszanak örök érvényű játékot a mesékben, mint ahogy Reich Károly míves, szép rajzaiban is együtt jelenik meg a valóságos szépség a képzelet csodás alakjaival, táltos paripák röpítik a hősöket, öreg banyák segítik útjukon a kitartóakat, de megtaláljuk közöttük az öreg parasztokat, s a valóságos pejlovakat is. Benedek Elek a tartalomjegyzékben megnevezte a mesék forrásait, saját gyűjtését, és székely tanár barátjának gyűjtéseit is. Kilencven évvel a Magyar mese- és mondavilág első kiadásának megjelenése után úgy gondolták a kiadvány gondozói, szerkesztői (Benedek Elek unokái; Benedek András és Kovács Ágnes), hogy helyes az író által megjelölt adatokat kibővíteni, a mai fiatalok számára részletesebb magyarázattal ellátni. Egyrészt a források között feltüntetjük Benedek Elek további gyűjteményeit, másrészt néhány szóban elmondjuk mindazt, amit a népköltészet- és néphitkutatás az eltelt hosszú idő alatt az egyes mesékről kiderített, s amivel hasznosnak ítéltük kiegészíteni vagy megerősíteni az iskolai tankönyvekben található tudnivalókat - írják a Mesemagyarázó bevezetőjében. Ezzel a részletes, színes, sokféle néprajzi ismeretet nyújtó anyaggal hozzák még közelebb a gyerekekhez Elek nagyapó kutatói és írói munkásságát. S hogy Benedek Elek talán soha meg nem ismételhető nyelvi szépsége is élővé váljék, a tájszavakat alfabetikus sorrendben magyarázzák meg a kötet végén a Szómagyarázóban:-Benedek EÍek 1901 júliusában ezt írta az ötkötetes kiadvány elé: „A Magyar mese- és mondavilág kötetei sok ezer példányban forognak a magyar ifjúság és nagyközönség kezén, s így az a vágyam, hogy a magyar nép meseköltése közkincsé váljék, máris teljesült. Nagy lelki örömmel hallom, hogy könyvem a családos házak kedves barátja s az iskolai oktatásnak segítőtársa lett: hogy nagyok és kicsinyek gyönyörűséggel és haszonnal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban. Az ő lelkének kincsei e mesék. Én csupán a nép mesemondó fia vagyok. Köszönöm, hogy hallgatjátok mesemondásomat.” Ennél szerényebb szavakkal aligha tudná bárki is útjára bocsátani ezt az örök értékű művet, s az utókor sem mondhat ennél többet, de bízhat abban, hogy e szavak aktualitása ma is érvényes. T. ASZÓDI ÉVA 28
