Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-05-06 / 9. szám
ü&M&i Kultúra - tudomány Az idei Szép magyar beszéd versenyen a hazai pedagógusképző egyetemek és főiskolák több mint félszáz hallgatója szerepelt. Idén először részt vett a versenyen három külföldi intézmény - az újvidéki egyetem, a nyitrai pedagógiai főiskola és az ungvári egyetem - egy-egy diákja is. * A Rák ellen az emberért, a holnapért társadalmi alapítvány az Egészségügyi Világnapra „Füstmentes Magyarország” akciót hirdetett. A felhívásnak, hogy a rák elleni alapítvány javára ki-ki mondjon le egynapi cigarettájának áráról, sokan eleget tettek. A gyűjtőperselyekbe több mint 4 millió forintot dobtak be. Az alapítvány vagyona jelenleg mintegy 20 millió forint. * A HUNGAROTON egyik lemezét az Opera News, a New York-i Metropolitan Opera folyóirata 1987 legjobb felvételei közé sorolta. Liszt Christus oratóriumának felvételén Kincses Veronika, Takács Klára, B. Nagy János, Sólyom Nagy Sándor és Polgár László énekes mellett közreműködött a Magyar Rádió és Televízió énekkara és a Magyar Állami Hangversenyzenekar, Doráti Antal vezényletével. * A Magyar Nemzet alapításának ötvenedik évfordulóján, augusztusban emlékkiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A kiállítás szervezői kérik, hogy akiknek birtokában van a lap történetével kapcsolatos fénykép, dokumentum, levél, s azokat hajlandók a kiállítás időtartamára a múzeumnak kölcsönözni, jelentkezzenek a múzeum osztályvezetőjénél, Somogyi Ágnesnél. Cím: 1053 Budapest V., Károlyi Mihály u. 16. * Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb politikatudományi társasága, az International Studies Association Simái Mihály akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatóját választotta meg alelnökéül. JAVASOLT HATÁRÁTKELŐHELYEK Az új magyarországi útlevélrendelet miatt megnőtt a hegyeshalmi és a soproni magyar-osztrák határállomás forgalma. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága felhívta a ki- és beutazók figyelmét, hogy a szokásosnál hosszabb várakozási időre számítsanak. Javasolják az utazóknak, hogy más határátkelőhelyeket - Rábafüzes, Búcsú, Kőszeg, Kópháza - vegyenek igénybe. TISZTELGÉS SZENT ISTVÁN EMLÉKE ELŐTT MAGYAR^JUGOSZLÁV ÁLLÁSFOGLALÁS A NEMZETISÉGEKRŐL Branko Mikulics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának elnöke Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására hazánkban járt. A kapcsolatok széles körét áttekintő megbeszéléseken megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén, illetőleg a jugoszláviai magyar nemzetiség az együttműködés összekötő szálait erősíti. Mindkét részről figyelmet fordítanak arra, hogy megőrizhessék kultúráikat, hagyományaikat és megfelelő kapcsolatot tarthassanak az anyanemzetekkel. Magyar és jugoszláv részről egyaránt az államközi kapcsolatok lényeges elemeként kezelik a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását. MAGYAR ÜZLETEMBEREK A NAGYVILÁGBAN Figyelmet érdemlő vállalkozásba kezdett a Magyar Távirati Iroda: elhatározta, hogy az érdekeltek közreműködésével összeállítja a nagyvilágban élő magyar üzletemberek névjegyzékét. Miért és hogyan született ez a kezdeményezés, mi a könyv célja, kik, és miként kerülhetnek be az összeállításba? - e kérdésekkel kerestük meg Ágoston Lászlót, az MTI vezérigazgató-helyettesét.- Régi megfigyelés, hogy a magyar külkereskedelmi vállalatok, a hazai szakemberek külkapcsolataink építése során gyakran keresik a nyugati országokban élő magyar üzletemberek társaságát. És az is tapasztalható, hogy a magyar származású nyugati üzletemberek szívesen lépnek érintkezésbe az ugyancsak magyar származású nyugati üzletfelekkel. Szeretnénk szakmánként és országonként csokorba gyűjteni a magyar üzletemberek neveit. Ázokét, akik az ipar, a kereskedelem, vagy a szolgáltatás, így például az idegenforgalom területén tevékenykednek. Az első lépcsőben feldolgozzuk a nyugati magyar nyelvű lapojc, és a Magyar Hírek hirdetéseit. ígéretet kaptunk a budapesti Kereskedelmi Minisztériumtól is: széles körű tájékoztatást nyújtanak a kötet szerkesztőinek. Számítunk az MTI külföldi tudósítóinak a segítségére és kértük a nyugati magyár könyvpiac szakembereinek közreműködését. A könyvben szívesen helyezünk el hirdetéseket is a külföldi magyar üzletemberektől. Mind a jelentkezéseket - hangsúlyozni szeretném, hogy ez ingyenes! - mind pedig a hirdetésre vonatkozó érdeklődést az MTI címére várjuk: 1016 Budapest, Fém u. 5-7. Kérjük, hogy a név és a szakma mellett tüntessék fel a címet, a telefon és telexszámot. A könyv tervezett megjelenési ideje: 1989. szeptember. Sok ezer ember gyűlt össze az esztergomi Várhegyen emelkedő Bazilikánál, ahol - ünnepélyes külsőségek között - Paskai László esztergomi prímás érsek és kísérete fogadta a szent jobbot. Esztergom után az ország valamennyi püspöki székhelyén bemutatják az ereklyét. Veszprémben tudományos ülésszakot tartanak, kiállításokat is rendeznek, Gizella királynéról, aki támogatta a Szent Mihály székesegyház építését, teret neveznek el a városban. A veszprémi középiskolákban történelmi pályázatot hirdettek az államalapítás koráról. A jubileumi év egyetemességét jelzi, hogy a nyugati magyar katolikus papság Európában és Eszak-Amerikában egyaránt nyilvánosságra hozta az évfordulóval kapcsolatos nyilatkozatát és terveit. A nyugat-európai magyar lelkészek még az elmúlt év őszén megtárgyalták a Szent István-év és az 1938- as budapesti Eucharisztikus Kongresszus évfordulója méltó megünneplésének lehetőségeit. Állásfoglalásuk szerint a jubileum az összmagyarság, illetve a világ minden részében élő katolikusok közös ügye. Az európai lelkészek a maguk részéről az ünnepségek színhelyének Rómát tartják a legalkalmasabbnak. Időpontul 1988. október 8-át, a Magyarok Nagyasszonya ünnepét javasolják. Amint az Új ember című, magyarországi katolikus hetilap is hírül adta, az észak-amerikai Katolikus Magyar Papok Szövetsége szintén csatlakozott a római ünnepség tervéhez, és szorgalmazza a helyi ünnepi rendezvények szervezését is. Törekvésük, hogy a történelmi évforduló minden magyar számára „a lelki megújulás éve” legyen. 75 ÉVE SZÜLETETT JÉKELY ZOLTÁN 1913. április 24-én, Szent György napján, az erdélyi Nagyenyeden született a Nyugat úgynevezett „harmadik nemzedékének” kiemelkedő alakja, Jékely Zoltán. Több költeményt szentelt szülővárosának és iskolájának, a nagymúltú Bethlen Gábor Kpllégiumnak, amelynek édesapja, Áprily Lajos költő is tanára volt. 1929-ben szüleivel Budapestre költözött; a nevezetes Eötvös-kollégium diákjaként szerzett bölcsészdiplomát magyar-francia-művészettörténet-szakon. Ugyanebben az évben a Széchényi Könyvtár munkatársa lett. Itt dolgozott élete végéig, kivéve az Észak-Erdély Magyarországhoz történt visszacsatolását követő esztendőket. (Ekkor, 1940 őszén hazatért és 1946 nyaráig a kolozsvári Egyetemi Könyvtár, majd a Világosság című lap munkatársa volt.) Mindjárt a legelső verseskönyve, az Éjszakák (1936) érett, kiforrott költőt mutat. Nyitóverse, a szétszóródás tragédiáját zsoltáros hangon, biblikus erővel megéneklő A marosszentimrei templomban. Ez és a karcsú füzet két másik darabja (A vén Both, Valkói temetés) bekerült a Szentimrei Jenő által szerkesztett és az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában 1941-ben megjelent Erdély című antológiába; három másik verse pedig (Enyeden ősz van, A szépjuhászné elégiája, Vasvári Pál nyomában) az 1966-ban napvilágot látott Hét évszázad magyar verseibe. (Kevés költőről mondható el, hogy már „bemutatkozó” versei klasszikus antológiadarabokká válnak.) Ha időrendben olvassuk végig Jékely Zoltán 1985-ben megjelent Öszszegyűjtötl verseit, lebilincselően érdekes lélekrajzot kapunk. A különleges hatást az a sajátságos ellentét váltja ki, amely a költő szemérmes, tartózkodó alkata és lírájának kíméletlenül őszinte kitárulkozása között feszül. Jékely egyéniségében - verseiben - egyszerre van jelen a bölcs derű és a metsző gúny; a simogató, gyöngéd szerelmi vallomás és a buja erotika. Költészetének fontos része a készülődés az elmúlásra. Akár édesapja, ő is megrázó erejű verset szentelt a Házsongárdi temetőnek; megihlette a magyarvalkói és a farkasréti temető, a párizsi sírkert, a Pére-Lachaise. Klasszikus szépségű költeménnyel búcsúztatta Szabó Lőrincet és Bibó Istvánt, Kormos Istvánt és Nagy Lászlót. A haláltudattal való szüntelen együttélést jelképezi Jékely lírájában a sárkánymotívum, a Szent György napján született költő jelképpé emelt szörnyalakja. Mint Szent György a sárkánnyal a Kolozsvári testvérek szobrán, a kolozsvári Farkas utcában, úgy birkózott ő is egész életében az elmúlás tudatával. Számos versében a természet ősi nyugalmát, tündéri idilljét énekelte meg. Édesapja parajdi, majd visegrád-szentgyörgypusztai nyaralójában érezte igazán otthon magát. Itt tudott elmerülni a magyar történelemben is, amelynek sorskérdései mélyen benne éltek, de amelyekről csak ritkán szólt. Ilyen kivételes pillanat volt az 1944 őszén született nagy erejű vallomás, az Erdély elvesztését sirató Az én országom. A Táltos volt című költeménnyel búcsúzott nagy földijétől, Tamási Árontól. Táltos volt ő maga is, örökifjú garabonciás. A Tamási emlékére írott sorok őrá, Jékely Zoltánra is érvényesek: „... - Táltos volt - szólt egy csorba vép,- a mesebeli harmadik királyfi, ki meghasadt egünk ívén . szivárványként fog mindig állni...” BALÁZS ÁDÁM 4
