Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-04-22 / 8. szám

PARLAMENTI ÜLÉSSZAK Az Országgyűlés tavaszi üléssza­kán új törvényt alkotott, amelynek egyes fejezetei átfogják a közúti köz­lekedés valamennyi lényeges elemét, meghatározzák e terület jogi szabá­lyozásának elveit; így tárgyalják pél­dául az útépítés és úthasználat kérdé­seit, a környezetvédelmi vonatkozá­sokat és a nemzetközi normákhoz igazodó főbb közlekedési szabályo­kat. A továbbiakban a képviselők törvénymódosításokról döntöttek. Az egyik módositás szövetkezetek számára biztosít nagyobb döntési önállóságot, így kimondja, hogy a jö­vőben állami jóváhagyás nélkül vál­toztathatják tevékenységi körüket. Hasonló szellemben - a kevesebb megkötöttség, a nagyobb önállóság biztosítása jegyében - módosították a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényt is. A Parlament jóváhagyását adta egy 300 millió forintos külön pénz­ügyi alap létesítéséhez, amellyel a kormány a Magyarországon letele­pedni szándékozó külföldiek hely­zetét kívánja javítani. Közélet - diplomácia Jean-Bernard Raimond. francia külügyminiszter magyarországi láto­gatása során meghívójával, Várkonyi Péter külügyminiszterrel, Kádár Já­nossal, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkárával és Grósz Károly miniszterelnökkel folytatott tárgyalá­sokat. Jean-Bernard Raymond kije­lentette, hogy Franciaország támo­gatja a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség kap­csolatfelvételét. * A Brit Kelet-Európai Kereskedel­mi Tanács elnökét, Lord Jellicoe-t fogadta Marjai József > miniszterel­nök-helyettes, keresked«lmi minisz­ter. A megbeszélésen áttekintették, miként járulhat hozzá a brit gazda­ság a magyar ipar szerkezetátalakítá­si törekvéseihez. * Medgyessy Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a gazdasági és pénzügyi együttműködés kiszélesíté­séről tárgyalt Ausztriában Alois Mock alkancellárral, Robert Graff gazdasági és Ferdinand Lacina pénz­ügyminiszterrel. Medgyessy Péter ta­lálkozott az Ausztriában működő osztrák-magyar vegyes vállalatok képviselőivel is. * A Magyarok Világszövetsége aranyjelvényével tüntették ki Gáti Normant, a Magyar Zsidók Világszö­vetsége amerikai tagozatának volt el­nökét, a népek közötti együttműkö­dés fejlesztésében tanúsított kima-Ä érdemeiért. Az aranyjelvényt ki György, Magyarország New York-i főkonzulja nyújtotta át. BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL Március utolsó hetében zászlódísz­be öltözött, fényárban úszott a ma­gyar főváros. A koncerttermekben, színházakban, kiállítótermekben egy­mást érték a jeles események, me­lyekre az immár nyolcadszor meg­rendezett Budapesti Tavaszi Feszti­vál keretében került sor. A fesztivál gerincét idén is a zenei rendezvények képezték. Tizenhat vi­lághírű vendégművész lépett fel a tíz nap alatt, köztük Doráti Antal és Végh Sándor karmesterek. A Győri Balett a hagyományokhoz híven ez­úttal is ősbemutatóval rukkolt elő: Markó Iván Csajkovszkij zenéjére írt táncjátékot. A színházi rendezvények programja még soha nem volt ilyen gazdag és színvonalas, mint az idei fesztiválon: öt ősbemutatót tűztek műsorra, hat külföldi társulat ven­dégszerepeit. A kiállítások közül a legnagyobb érdeklődés a kínai agyag hadsereg katonái iránt volt, és sok látogatót vonzottak a külföldön élő magyar mű­vészek: Lucien Hervé, John Halas, Roboz Zsuzsa, Kovács Andrea kiállí­tásai is. A Budapesti Tavaszi Fesztivál az idegenforgalmi szezon kezdetét kí­vánja előbbre hozni. E várakozásnak ezúttal is megfelelt, s bizonyította, hogy méltán mondják: „Magyaror­szág kis ország, de kulturális nagyha­talom.” á. é. HAZAKERÜLNEK BARTÓK BÉLA HAMVAI Bartók Béla hamvai a család elha­tározása nyomán, a nemzet régi óha­ját kielégítve, hazatérnek az Egyesült Államokból és magyar földben talál­nak végső nyugodalmat. A hamvak hazaszállítására 1988 nyarán kerül sor. A Magyar Nemzetben (ahol egyéb­ként Bartók Béla utolsó interjúja 1940. október 3-án, közvetlenül kül­földre távozása előtt, megjelent) nyi­latkoztak a nagy zeneszerző leszár­mazottai is:- Sokan azt hiszik, hogy a hamvak hazahozatala diplomáciai eljárást igényelt - mondta ifjabb Bartók Béla -, holott ez kifejezetten családi ügy, és ennek megfelelően az öcsém és én vállaltunk minden ezzel kapcsolatos költséget. Megszólalt az Amerikában élő Bartók Péter is, aki a zenei örökség gondozását végzi New Yorkban:- Tavaly kétszer is jártam Magyar­­országon, megnéztem a Farkasréti te­metőt, s úgy éreztem, hogy nem kel­lene tovább halasztani édesapám hamvainak hazahozatalát. Bartók magyarként távozott közülünk, s minden hozzá közelálló magyar föld­ben nyugszik. Kultúra A nagyvilágban működő magyar egyesületek is megünnepelték márci­us 15-ét. A Velencében és környékén élő magyarok például vasárnapi ün­nepi ebéd keretében tartottak meg­emlékezést az 1848-as forradalom száznegyvenedik évfordulójáról. Er­re még a szomszédos Ausztriából, sőt a Német Szövetségi Köztársaságból is érkeztek vendégek. A venezuelai magyarok egyik ünnepsége Caracas­­ban, a nagykövetségen zajlott, ahol megemlékeztek István király halálá­nak 950. évfordulójáról is. * A torontói Művész Színház - amely 30 éves eredményes működés után egy új magyar színhházi vállal­kozásnak, a Magyar Színháznak adta át a stafétabotot - megtartotta utolsó előadását. Az igazgató-rendező-szí­­nész Kertész Sándor jutalomjátéka­ként a Szabin nők elrablása című ze­nés bohózatot adták elő. * A budapesti Iparművészeti Múze­umban a mai amerikai formaterve­zésről áttekintést nyújtó nagyszabású tárlat nyílt, amelyet Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok buda­pesti nagykövete nyitott meg. * A külföldön működő magyar bará­ti társaságok vezetőinek találkozóját rendezte meg a Nemzetközi Kulturá­lis Intézet. Négy kontinens 21 baráti társasága képviseletében érkeztek vendégek. * Az „Erdély művészetéért” alapít­vány Páll Lajos székelyföldi festőmű­vész ötvenedik születésnapja alkal­mából kiállítást rendezett Budapes­ten. Búcsúzunk Ismét fájdalmas veszteség érte a Párizsi Magyar Nyelv és Kultúra Ba­ráti Körét: Keménv Mihály után el­hunyt Gergelv Ferenc is. KeményMi­­hályt sokan a kör atyjának nevezték, Gergely Ferencet, az örökös dísz­elnököt viszont a kör nagyapjának tartották. Ő ugyanis azon alapító tagok egyi­ke volt, aki nemcsak őszinte lelkese­désével, ötleteivel, de a kezdeti ne­hézségek idején anyagiakkal is kész volt segíteni a magyar nyelv és kultú­ra ügyét. Még akkor is törődött a ba­ráti kör ügyeivel, amikor, megtámad­ta a súlyos, gyógyíthatatlan kór és ágynak esett. Remegő kézzel írta be­tegágyából néhány hete azt a levelet, amelyben munkatársunkat kérte, ke­resné fel őt Párizsban, mert mondan­dója volna lapunk olvasóinak. Most már örök titok marad Gergely Fe­renc mondandója, mert időközben 78 esztendős korában elragadta őt a halál. Hamvasztás után búcsúztatásá­ra a Pére Lachaise-i temetőben került sor. PÁZMÁNY PETER EMLÉKEZED Szántó Konrád előadását tartja. Mel­lette jobbra Köpeczi Bél i művelődési miniszter. Székely György akadémikus és Paskai László esztergomi érsek, Magyarország prímása. fotó: Nagy györgyné Az elmúlt évben volt láromszázöt­­venedik évfordulója a <VII. század nagy formátumú politikus főpapja és nyelvújítója, Pázmány Péter bíboros, esztergomi prímásérse c halálának. A jeles évfordulóhoz is kapcsolódva, a Római Katolikus Pü tpöki Konfe­rencia egyháztörténeti bizottsága, az Eötvös Loránd Tudoiliányegyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egyháztörté íeti bizottsá­ga, február 29. és március 2. között tudományos konferenciát rendezett Budapesten. A megnyitón megjelent Paskai László esztergemi prímásér­sek, Sarlós István, az orczággyűlés el­nöke, Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. Monsignore Michele Idaccarone, a vatikáni történeti intéz ;t igazgatója, valamint a magyarországi egyházak és a tudományos élet számos képvi selője. A konferencia első napját Pázmány Péter emlékezetének szén telték. A bíboros egyházszervezői, politikusi és irodalmi működését ne vés egyházi és világi történészek, köz tűk Szántó Konrád, Lukács László. Szabó Ferenc, valamin: Köpeczi Bé la, R. Várkonyi Ágnes, Kállay István. Benda Kálmán méltattak. A második napon „Egyházi hagyc mány - nem zeti hagyomány” összefoglaló cím alatt, előadás hangzó t el a Szent Jobbról, a Szent Korona-elméletről, az 1938. évi budapesti íucharisztikus kongresszusról és írás témákról. A harmadik napon az „Egyháztörté­net és segédtudományi ik” tárgyköré­ben hangzottak el előai lások. A rend­kívül nagy érdeklődés mellett lezaj­lott konferenciát II. János Pál pápa táviratban köszöntötte 4

Next

/
Thumbnails
Contents