Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-04-08 / 7. szám

_L 1. Ősztől újra diákoktól lesz hangos a szép, boltíves folyosó 2. Egy idei vendég: Fekete Gyula író A SZERZŐ FELVÉTELEI „Civilben” az ide tizenöt kilomé­terre levő Siófokon, a kőolajipari vállalatnál dolgozik mint terme­lésprogramozó. Elmondja, mennyire nem tör­tént semmi Adándon hosszú éve­ken át, hacsak az nem, hogy a fa­lu megtartó ereje egyre apadt, munkaalkalomnak csupán egy termelőszövetkezeti üzem meg a szakmunkásképző maradt, szóra­kozásért is messzi kell menniük az ittenieknek, és sokáig csak a negyvenes-ötvenes generáció em­lékezetében élt a közösségi ön­művelés, olykor nosztalgiával emlegették a húsz évvel ezelőtt még működő irodalmi színpadot. Aztán... egyszer csak népfőis­kolák éledtek újra, szerte az or­szágban. Az elsők között - éppen ezen a tájon, a Sió mentén - Sza­badi, Siómaros, Siójut polgárai jöttek össze, hogy neves előadó­kat meghallgatva, velük és egy­mással vitatkozva jobban kiiga­zodjanak szúkebb és tágabb pát­riájuk dolgaiban. Kultúrkör, egyesület szerveződött, faluház nyílt Siójuton és Siómaroson. Ádánd évekig csak nézője volt ennek a pezsgésnek, ám a fejek­ben csak forrt-érlelődhetett vala­mi, ágaskodhatott a szomszéddal szembesüld büszkeség, mert az események igencsak felgyorsul­tak. Az író-szociográfus Varga Csabát és népművelő feleségét, Csorba Évát emlegetik sok szere­tettel, akik - mint a Siómente Népfőiskola elindítói - az ádándi polgáröntudat élesztgetői is vol­tak. 1986 szeptemberében kelt a közművelődési egyesület alapsza­bálya, amely egyebek között a következő feladatokat tűzi a tag­ság - napjainkban mintegy száz­­kilencven fő - elé: „A község lakói művelődésé­nek, szórakozásának, információ­szerzésének javítása; a falu kö­zösségi életének, hagyományai­nak ébren tartása, felújítása; a község csinosítása és minden más eszköz, lehetőség figyelembevéte­le, ami a lakosság megtartását szolgálhatja... Az egyesület olyan helyi gazdasági vállalkozá­sokat indít, illetve segít, amelyek előmozdítják az előzőekben fog­laltakat ... Külföldön kifejtett te­vékenységével részt vállal a kul­turális kapcsolatok fejlesztésé­ből ... Szakköröket, klubokat, szakosztályokat tart fenn.” * Nem maradtak papíron ezek a messze néző tervek; számos kö­rülmény szerencsés összejátszása folytán, szinte megfogalmazásuk­kal egy időben elindulhattak a megvalósulás felé. Szerencse? Lelkes, aktív mag - jobbára hú­szas, harmincas fiatalemberek az új kezdeményezésnek az egész községre kisugárzó hasznát felis­merő faluvezetés és néhány mai falujáró, „külső” patrónus, ami­lyen a Varga házaspár vagy a szomszédos Szabadiból elszárma­zott dr. Berky Ferenc, az ádándi­­ak Feri bácsija, világot járt, tekin­télyes közgazdász, itthon és kül­földön számos nagyléptékű beru­házás irányítója. Második évfolyamát élő népfő­iskola, asszonykórus, gyerektánc­­csoport ágazott ki az egyesületi életből, és egy autósszakosztály, amely ez idáig fő anyagi támasza a többi tevékenységnek és fő élesztője az Ádánd felé forduló országos - de legalábbis Balaton­­parti - figyelemnek. A termelő­­szövetkezet területet adott, a te­reprendezéshez, a szakmunkás­­képző intézettel együtt földgépe­ket, jó néhányan sok-sok óra tár­sadalmi munkát, és nem nyegle fogalmazás, így igaz: hipp-hopp elkészült a rallye cross pálya, amely már a tavalyi, első idény­ben is fogadott külföldi indu­lókat, s a nézők tízezrei révén ki­sebb vagyonkát hozott az egyesü­letnek. Idén - május 1. és augusz­tus 20. között - öt versenyt ren­deznek. * A népfőiskolának ugyancsak híre van már, Fekete Gyula elő­adására az innen ötven kilomé­terre eső Boglán-ól is érkezett egy csoport, s ami Ádándnak elsősor­ban fontos: a helybéliek közül ott volt az iskolai könyvtárterem­ben pedagógus és műszaki, agrár­mérnök és református lelkész, ta­nácselnök és szövetkezeti vezető, s mint Neisz Péter, a népfőisko­lái tanfolyamok felelőse ezúttal is örömmel nyugtázta - nem csu­pán az értelmiség. Az íróvendég országos gondokról szólt: a la­kosság elöregedéséről, az ala­csony népszaporulatról, a szoci­álpolitika feladatairól. Nem két­séges - az élénk párbeszéd is ezt tükrözte -, mindez Ádándot is érinti, a hosszú távú gondolko­dást, a jövőképet e falu sem nél­külözheti. Amint egy más alkalommal „vevő” volt a közönség Berky Fe­renc globális problémákat fejte­gető előadására is, a Római Klub világhelyzetet elemző és jövendőt mondó jelentését ki-ki országra, községére vetíthette. A közgaz­dász doktor az üzleti vállalkozá­sok „anatómiáját”, a mai hazai lehetőségeket is beleszőtte mon­dandójába. Nem véletlenül! Mi­után a hallgatóság - négyórai együttlét után, úgy este tizenegy óra tájt - hazatért, az egyesület vezetősége, a tanácselnök és a vendégelőadó még együtt ma­radt, a további gondolatok kicse­rélése végett: „Nem akarjuk elki­abálni, még korai lenne, hogy új­ságban...” - mondták - Annyi azonban kiszivárgott, hogy Ádánd nagyszabású fejlesztési programjáról esett szó. Egy úgy­nevezett klub-hotel, nívós falusi üdülés, golfpálya szerepel a ter­vekben, amihez a település fekvé­se, Balaton-közelsége jó alapot nyújt. A szükséges negyven hek­tárral ezúttal is a helyi termelő­­szövetkezet szállt be az üzletbe, és előrehaladott tárgyalások foly­nak - „Feri bácsi” vezényletével - egy, a megvalósítást finanszíro­zó nemzetközi részvénytársaság megalakítására. * Tőkét hozhat - nemcsak anya­git - a nyári nemzetközi népfőis­kola is. Magyar nyelven, tehát hazai és külföldön élő magya­roknak hirdették meg a mai ma­gyar társadalom, nemzeti kultú­ránk, történelmünk, irodalmunk kérdéseiről. A résztvevőket minél több helybélivel szeretnék össze­ismertetni a háziak, bevonják a vendégeket falufejlesztési elkép­zeléseikbe, és ötleteket, jó taná­csot várnak. A pénzbeni haszon pedig - tovább fialtatva - egy Közép-Európa Ház megnyitását szolgálná, a nyugat-európai nép­főiskolái mozgalomból sarjadt Európa-házak mintájára. A „kez­dőtőke”: egy ódon raktárépület amit a termelőszövetkezet bocsá­tott az egyesület rendelkezésére. Nagyravágyó tervek? Túlontúl hosszú távúak a mai nadrágszíj megszorító időben? Én hiszek az ádándiaknak, bízom a sikerük­ben, kitartásukban. Azzal győz­tek meg, ahogyan gyerekeikre te­kintenek; azzal, hogy Fekete Gyulát a kisiskolások közé is el­hívták; a nyáron meg „Berzsenyi nyomában” vándortáborozásra visznek egy csapatnyi kamaszt. Embert és közösséget érlelő él­mények ezek, amelyeket a mai népfőiskolás nemzedék kínál a falu és az ország jövendő formá­lóinak. BALÁZS ISTVÁN 15

Next

/
Thumbnails
Contents