Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-08 / 1. szám
ÚJ PÁLYÁZATUNK! Készítsük el a magyar emlékek térképét! Küldjön egy képet és egy történetet! Szerte a világban, távol Magyarországtól rengeteg a magyar vonatkozású emlék: történelmünk, művelődésünk jeles alakjainak emlékei. Szobrok, táblák, utcanevek, sírkövek ... Valószínűleg mindannyian tudunk néhányról. De csak néhányról. És vajon ismerjük-e történetüket? ÁLLÍTSUK ÖSSZE A MAGYAR EMLÉKEK TÉRKÉPÉT! Akinek tudomása van magyar emlékekről, fényképezze le, és próbálja kideríteni történetét. A fotót, mintegy 25-50 sor szöveg kíséretében, küldje el szerkesztőségünkbe. Nyáron elkezdjük a legjobbak közlését. Váljon közkinccsé az ismeretanyag! Terveink szerint a későbbiek során könyv is készülhet: a sok kis kőből, téglából összeállhat az építmény, a nagyvilágban fellelhető magyar vonatkozású emlékek reprezentatív gyűjteménye. Természetesen egyszerre több képpel és történettel is lehet jelentkezni. Honoráriumként a megjelenést követően 500,— forint értékű szép könyvajándékot küldünk. Kérjük, hogy az ezzel kapcsolatos esetleges igényt, kívánságot külön tüntessék fel. A pályázat lezárultakor — amire pontos időt nem tudunk mondani, hiszen bízunk benne, hogy sok magyar emlékről kapunk híradást — kiválasztjuk a három, legnagyobb visszhangot kiváltó, legérdekesebb anyagot. Beküldőinek szerkesztőségünk 10-10 napos magyarországi nyaralást ajánl fel. Várjuk a nagyvilág magyar emlékei iránt érdeklődést vtanúsító olvasóink jelentkezésétJ Küldjön egy képet és egy történetet! Címünk: Magyar Hírek P. O. B. 292, Budapest 62. A PARLAMENT TÉLI ÜLÉSSZAKA Szervezeti és személyi változások a kormányban Széles körű konzultáció és tapasztalatszerzés előzte meg azokat a változásokat, amelyeket a kormányzati munka korszerűsítése érdekében foglalt törvénybe az Országgyűlés téli ülésszaka. A Minisztertanács és a minisztériumok szervezetének új rendje értelmében minisztériumok és más kormányhivatalok szűntek meg, illetve alakultak át. A Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium helyére — a piaci folyamatok, a kereskedelem egységes irányítása érdekében — a Kereskedelmi Minisztérium lépett, élére Marjai József került, aki továbbra is a Minisztertanács egyik elnökhelyettese. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium két korábbi országos szerv munkáját vette át. A miniszteriális szint e területek egyre jelentősebb szerepét hivatott kifejezni. Az új miniszter dr. Maróthy László. Az egészségügy és a szociálpolitika egységesebb és hatékonyabb állami irányítását szolgálja az Egészségügyi Minisztériumot felváltó Szociális és Egészségügyi Minisztérium, melyet dr. Csehák Judit vezet. További lényeges szervezeti változás, hogy megszűnt három, működésében párhuzamosságot mutató gazdasági kormánybizottság, s megalakult a Terv és Gazdasági Bizottság. Az Országos Tervhivatal új elnöke — miniszteri jogállással — dr. Hoós János. A Minisztertanács új elnökhelyettese dr. Medgyessy Péter, volt pénzügyminiszter. A Pénzügyminisztérium élére dr. Villányi Miklóst választotta a Parlament. Az új belügyminiszter dr. Horváth István. Minisztériumának feladatköre olyan közigazgatási irányító szereppel teljesedik ki, melyet korábban a Minisztertanács most megszűnt Tanácsi Hivatala látott el. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának megszűntével növekszik a sajtószerveket alapító intézmények döntési lehetősége, felelőssége. A kormányszóvivői tevékenység a miniszterelnök közvetlen irányítása alá került. Az Ipari Minisztériumot — a Parlament döntése értelmében — Berecz Frigyes vezeti, elődje — dr. Kapolyi László — kormánybiztosi rangban a szénbányászat szerkezetátalakítási programját irányítja. Grósz Károly miniszterelnök a változásokat azzal indokolta, hogy a mai helyzet megkívánta gyors reagálás. döntési képesség elképzelhetetlen a kormánvzat munkastílusának átalakítása, a döntési rendszer megváltoztatása és a felelősségi viszonyok áttekinthetőbbé tétele nélkül. Az 1988. évi költségvetési törvényjavaslatot Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes terjesztette elő. Az 1987. évi folyamatokról szólva kedvező jelként értékelte a nemzeti jövedelemnek a tervezetthez közel álló — bár még mindig szerény — növekedését, s a költségvetési hiánynak a tervezettnél lényegesen alacsonyabb szintjét. Hangsúlyozta: a fizetési mérleg javítását 1988-ban is folytatni kell, szigorú takarékossággal, racionális döntésekkel, hatékony munkával. A kormányzat megkülönböztetett gondot fordít a szociálpolitikára, az egészségügyre, az oktatásra és a műszaki fejlesztésre, ugyanakkor elhatározott szándéka az improduktív munka, az állami bürokrácia visszaszorítása. A kormányzati program 1988-ra a stabilizációs program kezdetét, legnehezebb évét jelezte. A célok kemények, de megvalósíthatók — hangsúlyozta az új miniszterelnök-helyettes. A harminchat éve megalakult Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységéről, az egyházpolitikáról először hangzott el beszámoló az Országgyűlésben. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke megállapította, hogy az együttműködés vált uralkodóvá az állam és az egyház kapcsolatában, erősödött a bizalom. A vitában felszólalók egyebek között szót emeltek a budapesti Dohány utcai zsinagóga felújításáért, valamint az egykori nagy hírű evangélikus gimnázium újbóli létrehozásáért. Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hozzászólásában egyebek között rámutatott: a dialógus ma már a közös cselekvés lehetőségeit keresi. Az Országgyűlés végezetül egy olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely korlátozza a jogszabályok kiadására jogosult szervek számát, növeli az Országgyűlés törvényhozói szerepét, s egyben korlátozza az Elnöki Tanács ilyen irányú tevékenységét. KÁDÁR JÁNOS BELGIUMBAN Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja — küldöttség élén — Belgiumba látogatott. Brüsszeli sajtóértekezletén megállapította, hogy a két ország között átfogó kapcsolatok alakultak ki, s kölcsönös a szándék továbbfejlesztésükre. Az Európai Gazdasági Közösség vezetőivel folytatott tárgyalásokról derűlátóan nyilatkozott: lehetséges, hogy belátható időn belül olyan egyezmény születik Magyarország és a Közös Piac között, amely exportcikkeink számára biztosítja a GATT-tagságunk alapján elvárható kedvezményeket. NÉMETH KÁROLY LATIN-AMERIKAI ÚTJA Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Brazíliában, Uruguayban é? Argentínában járt. A megbeszéléseken elsősorban a gazdasági együttműködés lehetőségeit tekintették át. Németh Károly mindhárom országban találkozott ott élő magyarokkal, akik kifejezésre juttatták: együttéreznek a magyar néppel, büszkék eredményeikre, hidat alkotnak az óhaza és az újhaza között. (A látogatásról következő számunkban helyszíni riportot közlünk.) 1 ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A MAGYAR GAZDASÁG Az elmúlt 10-15 évben — a külső és belső okok miatt — felhalmozódott ellentmondások nagy feszültségeket váltanak ki a magyar társadalomban és gazdaságban. A lakosság körében aggodalom és elégedetlenség tapasztalható a gazdasági és szociális gondok miatt, az 1988-ban induló új adóreform pedig hisztérikus felvásárlási lázhoz vezetett 1987 utolsó heteiben. Az új adórendszerrel kapcsolatos szenvedélyes viták főként annak megítéléséből adódnak, hogy vajon kellőképpen figyelembe veszik-e a szociálpolitika, a gyermeknevelés költségeit. A közvélemény nagy várakozással figyeli a központi intézkedéseket. Grósz Károly, aki a nyár eleje óta áll a kormány élén, Budapesten, Győr-Sopron és Borsod megyében gazdasági vezetőkkel ült össze, hogy meghallgassa véleményüket, javaslataikat a stabilizációs program végrehajtásával és az 1988. évi tervvel kapcsolatban. A hozzászólásokból eltűntek az udvarias szólamok, mindenki a gondokra és azok megoldására koncentrál. Mint elhangzott: Borsod megyében a szénbányászat és a kohászat válsága miatt munkanélküliséggel is számolni lehet. A találkozósorozat új vezetési stílus jele. Grósz Károly a párbeszédeket azért tartotta szükségesnek, mert — mint mondotta — az utóbbi esztendőkben számos esetben feszültté vált a viszony a kormányzat és a vállalatok között. A gazdasági problémák és a szeptemberben jóváhagyott stabilizációs program megvalósítása ugyanakkor erőteljesen csökkenti a vállalatoknak nyújtott központi támogatásokat. A kormány programja egyebek között arra irányul, hogy megállítsa a nemzetközi adósságállomány növekedését és javítsa a belső pénzügyi helyzetet, a hazai termelőmunka hatékonyságát. Az új irányok új szervezeti formákat is kívánnak, de elsősorban következetes és a változásokra rugalmasan reagálni tudó munkát. Magyarország adottságainál fogva sem törekedhet önellátásra, s az új helyzetben sokkal rugalmasabban kell kezelnie az együttműködést a külföldi partnerekkel a tudományban, fejlesztésben, gyártásban egyaránt. A magyar mezőgazdaság, ahol tágabb teret kapott az egyéni kezdeményezés, a világ élvonalába került. A győri Rába gyárban lezajlott találkozón Grósz Károly kiemelte, hogy az iparban is sokkal jobban kell támaszkodni az egyéni és helyi kezdeményezésekre. Számos termékünk azért nem állja meg a helyét a világpiacon, mert a munka szervezettsége, körülménye nem jó. A kormánynak is szerepe van abban, hogy a vállalatok kihasználhassák adottságaikat. Ehhez jobban meg kell szervezni a feltételrendszereket. A műszaki értelmiség társadalmi helyzetének romlása súlyos következményekhez vezetett. Nincs utánpótlás, hiányzik a megfelelő műszaki irányítás. A műszaki értelmiségnek kulcsszerepe van az új program megvalósításában, ezért biztosítani kell az alkotáshoz szükséges feltételeket — hangsúlyozta a miniszterelnök. 3
