Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-08 / 1. szám
TANÁCSKOZOTT AZ MVSZ ELNÖKSÉGE Új tagok - A Magyar Fórum tervei: orvostalálkozó és idegenforgalmi tanácskozás - Készülődés az ötvenedik évfordulóra A testület, amely december 15-én Bognár József akadémikus elnökletével tanácskozott, először személyi kérdésekben döntött. Négy új tagot választott soraiba: Cservenka Juditot, a Magyar Rádió Szülőföldünk szerkesztőségének vezetőjét, Pethő Tibort, a Magyar Nemzet ny. főszerkesztőjét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és Titkárságának tagját, Schweitzer József főrabbit, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatóját és Szebik Imre evangélikus esperest, az Északi Egyházkerület püspökhelyettesét. Ezt követően Bognár József ismertette Havasi Zoltánnak, a Széchényi Könyvtár ny. főigazgatójának, a Magyar Fórum elnökének levelét, melyben egészségi állapota miatt felmentését kérte. A résztvevők a Magyar Fórum elnökévé Pungor Ernő akadémikust választották, aki A magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában elnevezésű találkozó példás megszervezésével már tanúságot tett fáradhatatlanságáról. Az elnökség tagjai ezután áttekintették az 1987. évi rendezvényekkel foglalkozó beszámolót. Az év kiemelkedő eseménye volt az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének sárospataki ülése, amely az 1989 augusztusában Kecskeméten esedékes újabb konferencia feladatait vitatta meg, nagy hangsúlyt helyezve a fiatalításra. Szó esett az AK-Védnökség egyéb rendezvényeiről, a táborokról, és a nyelvi továbbképző tanfolyamokról, amelyek iránt a korábbi évekhez viszonyítva még tovább nőtt ’az érdeklődés. A Magyar Fórumnak két jelentős rendezvénye volt: budapesti és kecskeméti színhellyel a Magyarok a világ zenei életében elnevezésű találkozó, és a Marketing és iparjogvédelmi szakemberek találkozója Budapesten. 1988-ban három találkozó lesz a Fórum égisze alatt. Augusztus 15—20 között kerül sor a második orvostalálkozóra, novemberben pedig — az amerikai utazási irodák szövetségének, az ASTA-nak budapesti kongresszusához kapcsolódva — a magyar idegenforgalmi szakemberek tanácskozására. Ugyancsak 1988-as terv — egyelőre időpont nélkül — a magyar sportemberek találkozójának megszervezése. 1989. augusztus 21—25. között másodízben rendezik meg a természettudományos és műszaki szakemberek tanácskozását, és sor kerül az építészek találkozójára is. 1990-ben Mátyás király halálának 500. évfordulója adja az alkalmat a magyar művelődéstörténeti szakemberek megbeszéléséhez, s ugyanebben az évben lesz az agrárszakemberek újabb találkozója is. 1988 jeles eseménye a Magyarok Világszövetsége megalakulásának 50. évfordulója. 1J88 szeptemberében a Széchényi Könyvtárban ünnepi ülés lesz, amelyre meghívást kapnak azok az egyesületek, amelyek az ötven év előtti alakuló kongresszuson képviseltették magukat. A többórás vitában számos észrevétel, vélemény hangzott el. Pach Zsigmond Pál akadémikus javasolta, hogy az Anyanyelvi Konferencián hangozzék el beszámoló az Erdély története című nagy sikerű munka nemzetközi visszhangjáról. Hanák Péter történész kijelentette: jó lenne, ha az Amerikában élő magyar történészek is feldolgoznák ezt a kérdést. Romhányi László (Nagy-Britannia) és Meleghy Gyula (NSZK) segítséget ajánlottak fel a fontos munka fordításának és lektorálásának megszervezéséhez. Kovács András filmrendező sürgette a video szélesebb alkalmazását a külföldi magyarok tájékoztatásában. Éltető Lajos professzor (Egyesült Államok) hibának nevezte, hogy a nyugati cserkészmozgalomnak nincs magyarországi partnere. Széles vita bontakozott ki Meleghy Gyula javaslatáról. A Bergisch Gladbachban élő gyáros indítványozta, hogy az MVSZ karolja fel egy II. világháborús emlékmű ügyét. A résztvevők közül többen állást foglaltak egy kegyeleti emlékmű mellett, míg mások ellenezték azt. Megint csak mások arra hívták fel a figyelmet, hogy másfél évvel ezelőtt, a budapesti Gesztenyés parkban már elkészült egy ilyen emlékmű: Somogyi József szobrászművész alkotása egyaránt tiszteleg a mártírhalált szenvedettek, és a fasizmus más áldozatai, a frontra kihajtottak, és elesettek emléke előtt. Bognár József akadémikus ezért azzal zárta a vitát, hogy az álláspontok további kifejtése előtt szükséges a valós helyzet megismerése. A MAGYAR FÓRUM ÚJ ELNÖKE Pungor Ernő analitikai kémikus, a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, több külföldi egyetem tiszteletbeli doktora. Rövid bemutatkozását ars poeticával kezdte: — Egy kutató a húszas éveiben minden lehetőséget ragadjon meg arra, hogy megismerje a saját és más tudományok jeles kutatóit, a harmincas éveiben tegye fel a kérdést : mi az a tevékenység, amely a tudományon túl a közösség hasznára van, a negyvenes éveiben alakítson ki egy tudományos iskolát és az ötven-hatvanas éveiben mindent tegyen meg a húsz-, harminc-, negyvenéves kutatók támogatására. A társadalomból az élet egyik szakaszában sem lehet kikapcsolódni. — A Magyar Fórum feladata a magyarság kapcsolatteremtése a legkülönbözőbb területeken és témákban. Mutassák meg a külföldön élő magyarok, hogy ők mit tudnak, mi pedig azt, amit mi tudunk. Szeretném, ha az újabb találkozók szervezettsége kifogástalan lenne, ami tovább növelhetné a kedvet és az érdeklődést ilyen összejövetelek iránt. KITÜNTETÉSEK Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták Wigner Jenőt, az Egyesült Államokban élő Nobel-díjas fizikust. Az egyetem rektora méltatta a 85 éves tudós korszakot nyitó tudományos eredményeit, s azt a példamutató kiállást, amellyel századunk nagy fizikai felfedzéseinek társadalmi veszélyeire is felhívta a figyelmet. * Imre Samu akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatóhelyettesét, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagját, az anyanyelvi mozgalom lapjának, a Nyelvünk és Kultúránk felelős szerkesztőjét 70. születésnapja és nyugállományba vonulása alkalmából az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért érdemrenddel tüntette ki. Az Egyesült Államokban élő Dómján József festőművésznek hetvenedik születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Csillagrendjét nyújtották át hazánk New York-i főkonzulátusán. KULTÚRA Kányádi Sándor, a kiváló költő, műfordító kilépett a Román írók Szövetségéből az egyetemes emberi jogok sérelme, a magyar nemzetiség áldatlan helyzete, a magyarság egészét érintő méltatlan nyilatkozatok miatt. A Magyar írók Szövetségének Elnöksége szolidaritását nyilvánította Kányádi Sándor és az általa képviselt ügy iránt, hangoztatva: megszaporodtak a hírek, amelyek olyan esetekről tanúskodnak, hogy román illetékesek jeles emberek személyében a humánumot, az emberi méltóságot, a demokráciát, a Romániában élő magyarságot, a romániai magyar és nem magyar kultúrát sértik meg. A Magyar írók Szövetsége egyben józan önmérsékletre, tisztességes együttműködésre szólított fel. * Első ízben adták át a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége által alapított Fábry Zoltán irodalmi díjat. A híres szlovákiai magyar író nevét viselő kitüntetést Fonod Zoltán író, a pozsonyi Komensky Egyetem magyar nyelv- és irodalom tanszékének vezetője nyerte el. * Megjelent a magyarországi német nemzetiség kalendáriuma, a Deutsche Kalender, irodalmi válogatással, a népcsoport mindennapjait bemutató írásokkal. * Az Izraeli Magyarul Beszélők Klubja (Nahariya) ötéves jubileumát ünnepelte. Több mint 400-an'hallgatták meg Jichak Steiner zongoraművészt, aki koncertjén előadta Weisz Imre klubtag magyar motívumokra komponált szerzeményét is. EGY KURUCVEZÉR HALÁLÁRA Az életpálya, amelyet végigjárt, legalább annyira különös, meghökkentő, mint a kor, amelyben élt. Az 1909-ben született Korponay Miklóst azért adta katonaiskolába az apja, hogy — Korponaytól az idézet — „kiverjék belőle a sok disznóságot”. A Ludovikán már évfolyamelső, torontói dolgozószobájának polcán ott állt a jutalmul kapott bronzszobor. A háború idején a székely hadosztály vezérkari főnöke, a nyilas hatalomátvétel után a Kopjások vezére — majd menekült. 1952-ben, már Kanadában, megalapítja a Rákóczi Szövetséget, lapot indít, később alapítványra gyűjt, pályázatot hirdet — a kanadai magyarság egyik első számú mozgósítójává válik, aki mindhalálig hirdeti, hogy „magyarnak lenni magyarok nélkül nem lehet, márpedig a magyarok zöme Magyarországon él". Büszkén vezetett körbe a kuructanyán — így nevezte házát —, ahol szinte minden tárgy maga volt az élő, erős kötelék. Az alagsori nyomdagépen készítette a Hungarian Heritage Review-t. Igen, angol nyelvű újságot csinált, hogy visszahódítsa az elveszettnek nevezett nemzedéket. Olyan emberekbe akarta beletáplálni az örökséget, az értékek ismeretét, akik már nem tudnak magyarul. Ugyancsak a magyar értékek vállalását és gyarapítását szolgálták a Rákóczi-alapítvány pályázatai, amelyekre nem csupán Kanadából érkeztek munkák, hanem az USA-ból, Nyugat- Európából és Magyarországról is. És Újvidékről, Kolozsvárról, Ungvárról. Korponay magyarságkutató intézetet alapított, az öregek számára meg Rákóczi-villát, tárgyalt, szervezett, fáradhatatlanul és bátran. A saját múlt megítélése? Egy nyilatkozatában így beszélt: „Negyven év telt el, s ez idő alatt nagyon sok minden változott. Természetes, hogy sok mindent másképp látok.” Ehhez is bátor volt. Volt — most már így, múltidőh-. mert Korponay Miklós elment. Utolsó leveleinek sorai mögül iszonyú szenvedések sej lettek elő, de csak azért is visszaszorította őket a gúnyoros megvetés, amellyel a „nyavalygásokról” szólt. Tartása volt, akárcsak a régi, mondabéli kurucvezér-társaknak. H. Gy. BÚCSÚ ARMA PÁLTÓL 82 éves korában Párizsban elhunyt Paul Arma (Arma Pál) zeneszerző és képzőművész. 1905-ben Budapesten született. A Zeneművészeti Főiskolán Bartók tanítványa volt. Amerikában kezdte zongoraművészi pályafutását, később Németországban telepedett le és a Bauhaus művészeinek hatására festeni és mintázni kezdett. A 30-as évek közepétől Franciaországban élt és komponált. A francia állam a Becsületrend lovagi fokozatával, a képzőművészeti és irodalmi érdemrend tiszti fokozatával tüntette ki.
