Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
E gy kocsi gördül az úton. Pécelnek tart. Magyar mentét viselő utasa gondolataiba merülve, csak néha pillant a mezők és szántóföldek felé. Ilyenkor - felrezzenve elmélkedéseiből - odaszól kocsisának: „Hallja kend, eltévesztette az utat.” A kocsis, aki már jó ideje szolgálja urát, tisztelettel, de kissé méltatlankodva válaszol: „Nagyságos úr, hiszen már behunyt szemmel ismerem az utat Pest és Pécel között!” Ráday Gedeon (1713-1792) az irodalmár, költő, a kor irodalmi, művészeti életének vezető alakja, sokszor utazott péceli kastélyából Pestre és Budára. Nemcsak a teátrumi előadásokra vagy a kor neves személyiségeivel való találkozásra, de könyvei miatt is. Híres bibliothékájának egy része Pesten állott: azok a könyvek, melyek nem fértek el a péceli rezidencia „négy veres márványoszlop tartotta”, allegorikus freskókkal díszített könyvtártermében, s a mellette levő hat szobában. Még felesége, Szentpétery Katalin szobájában is könyvek állottak, a magyar könyvek, és külön helyiségben tartotta „poétáit”, vagyis a költői műveket. Kazinczy Ferenc több írásában örökítette meg péceli látogatásait, például az 1788-ast amikor bécsi útja alkalmával megállt Péce len is. Kocsijából kiszállva a bibliothék. melletti „kisded kabinef’-be sietett, mely . délnyugati szögben volt. A freskókkal ékes vörösmárvány kandallós kis szobában dolgozott naphosszat Ráday Gedeon, könyvei és nagy fóliánsai fölé hajolva. Innen vörös márvánnyal borított ajtónyílás vezetett a könyvtárterembe, melynek kovácsoltvas rácsos ablakfülkéiből kilátás nyílt az ápolt, ritka fákkal díszített kertre és a bejáratra. Ráday Gedeon gyermeksége Ludányban és Pécelen, a régi földszintes kúriában telt el, melyet még apja emeltetett. Tanulmányait Pozsonyban, majd német földön végezte. Hamar járatos lett kora tudományaiban, irodalomban, nyelvekben. Apjával való sűrű és hosszú levélváltása messze idegenben is útmutatás volt számára: azt írta Fiának, tanuljon szorgalmasan, járjon az órákra, jegyzeteljen, tanuljon franciát, s ne hanyagolja el a lanton való játszást sem. Mert „el volt végezve” - ahogy Kazinczy feljegyzi -, hogy egész életét a magyar művelődésnek fogja áldozni. Nagy kitartással és anyagi áldozattal építette fel a XVIII. századi köznemesi kastélytípus egyik szép példáját Pécelen, és ebben létrehozta mintegy 13 000 kötetes, itthon és külországokban is híressé vált könyvtárát, nem kevésbé értékes képtárát és éremgyűjteményét. Bibliothékájának alapjait még apja, Ráday Pál vetette meg azzal a mintegy három-négyszáz könyvvel, mely a XVIII. század elején jelentős gyűjteménynek számított. A Rádayak könyvszeretete még ennél is korábbi, hiszen Ráday Pál is örökölt apjától, Ráday Gáspártól könyveket. Ráday Gedeon nemcsak önmaga és családja számára gazdagította a gyűjteményt; az kölcsönzésre nyitva állott a magyar irodalom művelői, írók, tudósok, művészek, közeli és távoli barátok előtt egyaránt. A szerte Európában tevékenykedő, tanuló, az utazások során sok helyen megforduló diákok, prédikátorok, teológusok, professzorok katalógusokat, ajánló könyvjegyzékeket küldtek Ráday Gedeonnak, és a könyvek mellett folyamatosan beszerezték a fontosabb tudományos és irodalmi folyóiratokat is. A Ráday-gyűjteményben szép számmal fellelhetők XV-XVII. századi korai bibliai GYŰJTEMÉNY KOLLEGIUM 8
