Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-04-08 / 7. szám

E gy kocsi gördül az úton. Pécelnek tart. Magyar mentét viselő utasa gondolataiba merülve, csak néha pillant a mezők és szántóföldek felé. Ilyenkor - felrezzenve elmélkedései­ből - odaszól kocsisának: „Hallja kend, elté­vesztette az utat.” A kocsis, aki már jó ideje szolgálja urát, tisztelettel, de kissé méltatlan­kodva válaszol: „Nagyságos úr, hiszen már behunyt szemmel ismerem az utat Pest és Pécel között!” Ráday Gedeon (1713-1792) az irodalmár, költő, a kor irodalmi, művé­szeti életének vezető alakja, sokszor utazott péceli kastélyából Pestre és Budára. Nem­csak a teátrumi előadásokra vagy a kor ne­ves személyiségeivel való találkozásra, de könyvei miatt is. Híres bibliothékájának egy része Pesten állott: azok a könyvek, melyek nem fértek el a péceli rezidencia „négy veres márványoszlop tartotta”, allegorikus fres­kókkal díszített könyvtártermében, s a mel­lette levő hat szobában. Még felesége, Szent­­pétery Katalin szobájában is könyvek állot­tak, a magyar könyvek, és külön helyiségben tartotta „poétáit”, vagyis a költői műveket. Kazinczy Ferenc több írásában örökítette meg péceli látogatásait, például az 1788-ast amikor bécsi útja alkalmával megállt Péce len is. Kocsijából kiszállva a bibliothék. melletti „kisded kabinef’-be sietett, mely . délnyugati szögben volt. A freskókkal ékes vörösmárvány kandallós kis szobában dol­gozott naphosszat Ráday Gedeon, könyvei és nagy fóliánsai fölé hajolva. Innen vörös márvánnyal borított ajtónyílás vezetett a könyvtárterembe, melynek kovácsoltvas rá­csos ablakfülkéiből kilátás nyílt az ápolt, rit­ka fákkal díszített kertre és a bejáratra. Ráday Gedeon gyermeksége Ludányban és Pécelen, a régi földszintes kúriában telt el, melyet még apja emeltetett. Tanulmányait Pozsonyban, majd német földön végezte. Hamar járatos lett kora tudományaiban, iro­dalomban, nyelvekben. Apjával való sűrű és hosszú levélváltása messze idegenben is út­mutatás volt számára: azt írta Fiának, tanul­jon szorgalmasan, járjon az órákra, jegyze­teljen, tanuljon franciát, s ne hanyagolja el a lanton való játszást sem. Mert „el volt végez­ve” - ahogy Kazinczy feljegyzi -, hogy egész életét a magyar művelődésnek fogja áldozni. Nagy kitartással és anyagi áldozattal építette fel a XVIII. századi köznemesi kastélytípus egyik szép példáját Pécelen, és ebben létre­hozta mintegy 13 000 kötetes, itthon és kül­országokban is híressé vált könyvtárát, nem kevésbé értékes képtárát és éremgyűjtemé­nyét. Bibliothékájának alapjait még apja, Ráday Pál vetette meg azzal a mintegy há­rom-négyszáz könyvvel, mely a XVIII. szá­zad elején jelentős gyűjteménynek számított. A Rádayak könyvszeretete még ennél is ko­rábbi, hiszen Ráday Pál is örökölt apjától, Ráday Gáspártól könyveket. Ráday Gedeon nemcsak önmaga és családja számára gazda­gította a gyűjteményt; az kölcsönzésre nyit­va állott a magyar irodalom művelői, írók, tudósok, művészek, közeli és távoli barátok előtt egyaránt. A szerte Európában tevékenykedő, tanu­ló, az utazások során sok helyen megforduló diákok, prédikátorok, teológusok, professzo­rok katalógusokat, ajánló könyvjegyzékeket küldtek Ráday Gedeonnak, és a könyvek mellett folyamatosan beszerezték a fonto­sabb tudományos és irodalmi folyóiratokat is. A Ráday-gyűjteményben szép számmal fellelhetők XV-XVII. századi korai biblia­i GYŰJTEMÉNY KOLLEGIUM 8

Next

/
Thumbnails
Contents