Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
I 1. Hartmann Schedel: Liber Chronicarum. Nürnberg, 1493. Anton Koberger. Ősnyomtatvány, kézzel színezett fametszetekkel 2. A reformáció emlékszobra. Horvay János (1873-1944) szobrászművész díjat nyert pályaműve az 1909. évi genfi Kálvinjubileumra. A Ráday Kollégium első emeleti előcsarnokában 3. IV.-V. éves teológiai hallgatók dr. Herczeg Pál professzor „Ószövetségi Bibliai Teológia" óráján 4. Margareta Austriaca. Ausztriai Margit portréja, 1604. 5. Festett üvegablak a Ráday család címerével a földszinti előcsarnokban 6. A díszterem egyik olajfestménye; Barabás Miklós: Baksay Sándor püspök FOTÓ: GÁBOR VIKTOR kiadások, ősnyomtatványok, fordítások és kommentárok. E munkákban értékes és ritka tulajdonosi bejegyzésekre bukkanhatunk, amelyek egy-egy mű származásáról tájékoztatnak. Jelentős helyet foglalnak el a könyvtár állományában a görög-római klasszikusok is. A könyvnyomtatás első századában ugyanis a nyomdák a teológiai munkák mellett mindenekelőtt az antik világ jelentős műveit jelentették meg. Ráday Gedeon irodalmi tevékenységéhez, a hazai irodalomban betöltött szerepéhez, saját írói-költői pályafutásához méltó volt a gyűjtemény szépirodalmi része; főként versek, magyarok is, de jobbára külföldiek. A Rádayak könyvgyűjtij szenvedélye igen széles körű volt. Kiterjedt az orvostudományi, természetrajzi, a gazdaságtudományi művekre, éppúgy, mint földrajzi munkákra, útleírásokra, térképekre. Az anyag igen értékes részét képezik a magyar nyelvű, illetve Magyarországon nyomtatott idegen nyelvű, valamint a magyar vonatkozású külföldi könyvek. Ráday Pál, de főként Ráday Gedeon különös figyelemmel gyűjtötte ezeket a kiadványokat. A bibliothéka művészettörténeti értéke is páratlan. Azzá teszik a XV-XVI. századi, kézzel festett európai ősnyomtatványok, díszes antiquák, a reneszánsz nagy mestereinek (Dürer, Cranach, Holbein) alkotásaival díszített könyvek. E művészi és tartalmi értékeket egészítik ki a XV-XVII. századi ritka kötések és Ráday Gedeon egységesen beköttetett, márványozott bőrű, aranyozott gerincű vagy pergamen kötései. A könyvtár jelentőségét azonban elsősorban az adja, hogy hazánkban itt őrzik a felvilágosodás irodalmának legszebb és legteljesebb anyagát. A Ráday Gyűjtemény a múlt század közepén került a református egyház tulajdonába. Ma a budapesti Ráday utcában, a Ráday Kollégiumban működik. Az U alakú épület, amelynek zárt udvarán százados fák állnak, egykor a ferencvárosi dohánygyáré volt. A Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete 1909-ben vette bérbe, hogy itt adjon helyet a Rádayak könyvtárának, a Református Teológiai Akadémiának és az internátusnak. Az új feladatra átalakított épületegyüttest 1912. november 2-án avatták fel. Az internátus 1937-ben vette fel a Ráday Kollégium nevet. A második világháború alatt az épület s a benne lévő gyűjtemény nem szenvedett nagy kárt, így nem sokkal a harcok elülte után megnyithatta kapuit mind az Aka- - démia, mind pedig a könyvtár. Az Akadémia alapításának 100 éves jubileumán, 1955-ben, az épületen kisebb korszerűsítést végeztek, mindamellett egyre sürgetőbbé vált egy alapos felújítás, amit már a harmincas években is terveztek. A történelmet hordozó falak teljes külső és belső újjáépítése a múlt évben fejeződött be - egyházi és állami forrásokból, külföldi adományokból, egyéni hozzájárulásokból. Az újjászületett épület megőrizte a régi építészeti értékeket, az eredeti berendezési tárgyakat. Különösen szép példa erre az 500 személyes - karzattal, orgonával, tolmácsfülkékkel felszerelt - díszterem, melynek fa lambériája ma is az eredeti. A kollégium az épület egy külön szárnyában helyezte el a Ráday család felbecsülhetetlen gyűjteményét, amely könyvtárként és kiállításként hamarosan megnyílik a nagyközönség előtt. KOÓS JUDIT 9
