Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
Az elmúlt évben megváltozott a magyar származású külföldi állampolgárok hazatérését szabályozó rendelet, továbbá a végleg hazatérni nem kívánó, de hazánkban hosszabb időt eltöltőkre vonatkozó előírás. Ezekről az új jogszabályokról kérdeztük dr. Antal Imrét, a Magyarok Világszövetsége jogi szakértőjét. *-Az utóbbi hónapokban sokat beszélnek az emberek arról, hogy ezentúl külföldiek is vásárolhatnak ingatlant Magyarországon.- A hír annyiban igaz, hogy változás történt az erre vonatkozó szabályozásban. Eddig külföldi állampolgár, akinek állandó bejelentett lakása külföldön volt, Magyarországon nem vásárolhatott lakást, ingatlant magának. Ha egy-két hétre, hónapra látogatott hozzánk, erre az időre az Ibusztól, vagy más idegenforgalmi szervtől bérelhetett lakást. Ez az alapelv ma sem változott, s ennek sokféle oka van. Például ily módon védjük a magyar állampolgárok érdekeit is, hiszen a tőkeerős országokból érkezők esetleg felvásárolnák előlük az ingatlanokat, vagy az árak még magasabbak lennének. Ugyanakkor figyelembe kellett vennünk, hogy az utóbbi években egyre nagyobb számban érkeztek magyar származású külföldiek, akik hosszabb időt kívánnak az óhazában tölteni. Egy részük gyógykezelteti magát, de akadtak nyugdíjasok is, akik minden évben nálunk töltötték a nyarat, merthogy itt olcsóbb az élet, s még hoszszan folytathatnám. A lényeg: ezt a megnövekedett igényt ki kell elégítenünk, s a fentebb említett jogi szabályozás erre nem volt alkalmas. A bérelt lakás, a szálloda bizony nem olcsó mulatság.-Akkor mi a változás, ha az alapelv ugyanaz maradt?- Mi jogászok úgy fogalmazzuk meg a változást, hogy külföldiek tulajdonjogot nem szerezhetnek, de - s itt a változás - maximum harminc évre tartós használatba vehetnek lakást, ingatlant az arra kijelölt vállalatoktól, szövetkezetektől.- Miért csak tőlük?- Az erre a tevékenységre jogosító engedélyeket a pénzügyminiszter adja ki - ez is biztosíték arra, hogy csak komoly, tőkeerős cégek foglalkoznak majd ilyen szolgáltatással.- Létezik már valamiféle lista ezeknek a vállalatoknak a nevével?- Még nem, hiszen a rendelet is csak a közelmúltban lépett hatályba. Tudomásom szerint a kérelmezők közül még csak két cég kapta meg ezt az engedélyt, s a többiek folyamatosan kaphatják meg az év során. Ezek majd nyilván hirdetik magukat, s az érdeklődő külföldiek így szerezhetnek róluk tudomást.- Térjünk vissza a tartós használathoz. Miben különbözik ez a tulajdonjogtól?- Elsősorban az időtartamában: maximum harminc évre jöhet létre a szerződés. Egyébként pedig - az eladás kivételével - majdnem tulajdonosi jogokat jelent. A jogszabály kitér például arra is, hogy a lakás használója valószínűleg nem tartózkodik majd hazánkban egész évben, így a lakás az év nagy részében üresen állna. Nos, a külföldi ezekre az időszakokra kiadhatja valamelyik idegenforgalmi szerven keresztül - a tartós használatba vett lakását. Ha például csak a nyár négy hónapját tölti Budapesten egy magyar származású amerikai állampolgár, akkor a másik nyolc hónapra már előre kiadhatja a lakását. S az így befolyt forintösszeget a bankszámlájára helyezik. Ebből a pénzből akár a négy hónapos itteni tartózkodása költségeit is fedezheti.- Mi történik akkor, ha valaki harminc évre köti a szerződést, de mondjuk tíz év múlva vagy akár öt év múlva már nincs szüksége a lakásra ?- A jogszabály szerint a használatbavételi díj időarányos összege visszajár, természetesen a befizetett pénznemben. Azt, hogy milyen feltételekkel bonthatja fel idő előtt a szerződést, milyen bánatpénzt kell fizetnie, mennyi a felmondási idő stb. mindig az egyedi, konkrét szerződés szabja majd meg. Ha pedig a lakás külföldi használója netán meghal, a tartós használat örökölhető, azaz a külföldi állampolgárságú gyerek, közeli hozzátartozó a használati idő hátralévő felében az örökhagyóval azonos feltételek mellett használhatja a lakást, a „helyébe lép”, a haláleset nem szünteti meg automatikusan a szerződést. De ha ezzel nem akar élni, hanem az örökös a használatbavételi díj időarányos részét kéri, azt ő is devizában kapja vissza.- Hangsúlyozta: a külföldi állampolgárságú örökös. S ha az örökös magyar állampolgárságú ?- Ez a lakás a külföldiek itteni tartózkodását szolgálja, ezért a magyar állampolgárságú örökös minden esetben a használati díj időarányos összegét kapja meg.- Forintban vagy devizában ? A hazatérésnek két jogszabályi előfeltétele van: az illetőnek legyen itthon miből élnie és hol laknia. Miután elsősorban nyugdíjasok térnek végleg haza, náluk a nyugdíj biztosítja a megélhetést. Más esetekben egy megfelelő nagyságú összeg hazai pénzintézethez való átutalása lehet a biztosíték. A jogi szóval „lakhatás” megoldása már nehezebb feladat, itt a hazai jogi szabályozásban még van ellentmondás. Csak az telepedhet haza, akinek itthon lakása van, de csak az a külföldi vásárolhat lakást, aki rendelkezik hazatérési engedéllyel. Hogy miért, arról már az előbb beszéltem. Ez a csapda úgy kerülhető el, hogy a külföldi valamelyik hazai pénzintézetben letétbe helyez egy lakás megvásárlásához elegendő összeget, minekutána egyedi felmentést kap, s a hazatérési engedély kézhez vétele előtt már megveheti a lakást.- Mi változott a végleg hazatérőkre vonatkozó jogszabályokban ?- Az 1987. május 15-e előtt érvényben lévő jogszabály, az ún. devizakódex úgy rendelkezett, hogy a hazatelepülőknek be kell jelenteniük, A jelenlegi szabályozás szerint forintban.- Folytassuk onnan, hogy a külföldi meg*$$**«* Hagf*101 Vak®8 kötötte a használatbavételi szerződést. Egy lakást be is kell rendezni. Úgy tudom, ezzel kapcsolatban módosultak a vámszabályok.- A magyar vám- és pénzügyőrségtől kapott információim szerint a lakás berendezési tárgyai - bútorok, elektronikai cikkek stb. - az első alkalommal vámmentesek.- S a lakásba beépíthető felszerelési tárgyak: csempe, kád, mosdó stb. ?- Ezek ma még vámkötelesek. Egyébként ezek beépítéséről is szükséges a használatba adóval való megállapodás, valamint arról, hogy ki fizeti ezeket a költségeket, illetve milyen arányban.- Egy igen lényeges kérdés: mennyi a használatbavételi díj?- Megállapodás kérdése, de előreláthatólag a harmincéves szerződés esetén megközelítheti a jelenlegi forgalmi értéket.-Az ehhez a témakörhöz kapcsolódó utolsó kérdésem : jelenleg a vízum harmincnapos tartózkodást tesz lehetővé, minden meghoszszabbítás idő- és pénzigényes. Milyen változás várható e téren ?- így igaz, a vízum hosszabbítása idő- és pénzigényes, ezért akik ilyen lakáshasználatot szereznek, azok hat hónapos tartózkodási engedélyt kapnak. De amint hallottam, ezt az időtartamot valószínűleg felemelik egy évre.- Térjünk át a külföldről végleg hazatérőkre vonatkozó jogszabályokra, amelyek szintén változtak.- Elöljáróban néhány mondatban összefoglalnám, hogyan lehet külföldről magyar származású külföldi állampolgárnak végleg hazatérnie. Ezzel a szándékkal kizárólag az adott országban működő magyar nagykövetséghez lehet fordulni - tehát mondjuk itthoni nyaralás ideje alatt az itthoni hatóságokhoz nem. mennyi pénzt hoznak haza, s kérniük kellett, hogy ennek egy részét - devizában - külön számlán helyezhessék el. Ugyanis a hazatérők újra magyar állampolgárokká váltak, s a magyar állampolgárokra vonatkozó jogszabályok szerint csak kétezer forint értékű deviza lehetett a birtokukban. De a jogszabály nem rendelkezett arról, hogy a hazahozott pénzből mekkora részt tarthat meg devizában.- Ez egyfajta alkut eredményezett?- Pontosan. Az ügyfél szívósságától, a hazahozott pénz nagyságától függött, hány százalékát tehette devizában külön számlára, általában tíz-tizenöt százalékát.-S az új jogszabály szerint?- Ötven százalékát. Ez igazságosabb. S tapasztalataink szerint ennyi forintra szüksége is van a hazatelepülőknek az új élet megalapozásához. Ide tartozik, hogy az új rendelet alapján az átutalt nyugdíj 25 százaléka kerülhet a devizaszámlára. Ez pedig az utazások miatt lényeges.-Igen, az utazások... Hosszú évek, sőt évtizedek óta a hazatelepülés egyik legnagyobb akadálya volt az az elv - amit említett is -, hogy a hazatelepülőkre a magyar állampolgárokra vonatkozó jogszabályok lettek az irányadók: tehát háromévenként egyszeri turistaút, évente egyszer látogatóút.- Az alapelv érvényben van most is, de a kérdés megoldódott, mert ez év január elsejével alapvetően megváltoztak a magyar állampolgárokra vonatkozó utazási előírások. A korlátlan utazás állampolgári jog lett. Azaz mindenki, akinek érvényes útlevele van, akár naponta kiutazhat. Csak egyetlen feltételt szab a jogszabály: legkevesebb háromezer forintnak megfelelő, hivatalos forrásból származó valutával kell rendelkeznie. Mindehhez hozzáteszem: ha valaki hazatelepül, s valamilyen oknál fogva nem érzi jól magát, minden korlátozás nélkül bármikor visszatelepülhet abba az országba, ahonnan érkezett. P. I. 5
