Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-01-08 / 1. szám

lámfürdő, sok különféle helyiség és találkozási lehetőség állt rendelkezésére, ugyanakkor közel volt a Szabadság téri követség épülete. Merő spekuláció részemről, de arra gondolok, hogy a szállóbeli letelepedés közvetlen oka átmeneti állapot sejtése lehetett... az, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között előbb-utóbb megszakad a viszony. Ha hasonló előrelátást gyakorolt volna Pell a belső dokumentumok és titkos levelezés kezelésében, nem történt volna meg az a végzetes baklövés, amelyet egy hivatalilag szigorúan tilos szokása okozott. A Roosevelt elnökkel és olykor Hull külügyminiszterrel váltott leveleket gyakran magával vitte a szállóba, hogy ott a késő esti órákban nyugodtan újraolvassa őket és a válaszokat felvázolja. Az eredeti leveleket gyakran egy-két éjjelen át is a lakosztályában tartotta, a válaszok előírásait pedig eltépte és papírkosárba dobta . . .

Annak a szemes és szemfüles Juliskának aligha lehetett angol nyelvtudása annyi, hogy megértette volna a titkos leveleket és az előírásokat, de arra nem is volt szüksége: a kidobott papírszeletek fontosságát azonban felfoghatta, egyébről a megfelelő közegek gondoskodhattak ... A nürnbergi német listák szerint a Pell lakosztályában felkutatott és lefényképezett anyagban Roosevelt, Hull és Vandenberg szenátor (külügyi bizottsági elnök) levelei, kül- és hadügyminisztériumi titkos jelentések és fölbecslési statisztikák, Pell saját összefoglalói, helyzetelemzései és egyéb rendkívül értékes okmányok fényképei vagy kópiái voltak.

A Juliska-program igazgatója Wilhelm Hoettl, a német követség kémfelügyelője lett. Az ő fölöttese Berlinben ült: Walter Schellenberg, a hírhedt „Amt VI” főnöke. Két-három nagy kémkedési siker, köztük a budapesti, annak az évnek júniusában Schellenberget karrierje tetőfokára emelte: Heydrich, a rettegett „Der Henker”, a helyettesévé nevezte ki. Decemberben hadat üzent az Egyesült Államoknak Bárdossy, aki Sztójay berlini követtől például ilyen jelentéseket kapott: „Hitler vezér és kancellár nagy ünnepségek keretében fog Moszkvába bevonulni a háborúban résztvevő összes diadalmas kontingensek bevonásával” (7105 207. sz.), és Homlok tábornoktól, a katonai attasétól: „Az oroszországi kampány tartama három hónapra becsülhető”. (1248 k. a. 368. sz.)

Jött a diplomáciai szakítás Budapest és Washington közt. . . Az Egyesült Államok követe távozni kényszerült. . . Hitlerék Juliska-programja véget ért.

Pár évvel ezelőtt budapesti városjárás közben betértünk a Gellértbe uzsonnázni. Hejre kis pincérnők térültek-fordultak körülöttünk. Miközben egyikük kiszolgált minket, megállt mellette egy bóbitás, rövid szoknyás, de már deres hajú szobalány; megrakott tálcával ment aztán tovább a pár lépésre levő felvonóhoz, rendelést vitt lakosztályba . . . Nem hinném, hogy Juliska volt az — ha csak nem ugyanolyan bankjegykötegekkel fizették meg annak idején, mint az ankarai Cicerót. . .

Sziklay (C. Klay) Andor 1912-ben született, 1930 ót? él az Egyesült Államokban: a 2. világháborúban a:észak-aírikai és európai frontokon, 1946-tól a Külügyminisztériumban szolgált; Eisenhower elnök a diplomáciai karba nevezte ki, ahonnan követtanácsosi rangban 1972-ben vonult vissza. Diplomáciatörténeti és nemzetközi jogi kötetek szerzője, főiskolák vendégtanára. Itt közölt írását az Amerikai Magyar Népszava és a Szabadság számára készítette.

szintén egyfajta halhatatlanságra tett szert: szerepel az 1945-ben Nürnbergbe felküldött Ribbentrop—Schellenberg vádpaksaméták

egyik mellékletében. Onnan tudok erről a bizarr ügyről.

Herbert Pell demokrata politikus, a Rhode Island állami pártszervezet vezetője Franklin D. Rooseveltnek még New York-i kormányzó korából jó barátja volt. Amikor Roosevelt harmadízben pályázott az elnökségre, sikeres kampányának vezetője Herbert Pell volt. Ilyen esetekben a tündérmesékben bűvös kérdés szokott felhangzani: „Mi a kívánságod?” Pell szeretett volna diplomáciai kiküldetést kapni. Így lett belőle portugáliai nagykövet, néhány évvel később pedig a budapesti követség főnöke. Ilyen politikai jutalomjátékok vagy megvásárolt követi kinevezések alkalmával a poszt hivatásbeli gárdáját mindig megerősítik és még úgy is napirenden van a körömrágás a State Department-ben ... Pell esetében a formaságok és technikai eljárások ismeretének hiányát némileg pótolták különleges adottságai: kitűnő megfigyelő volt, elsőrangú fogalmazó, előrelátó, józan ítéletű, és kapcsolatok..

1. A télikert részlete

2. Diszkót a fűidéből

3. A Gellert Szálló épülete a két világháború között

4. A fürdő bejárata

5. Herbert Peil, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, aki a Gellert Szállóban lakott

gyors és tartós kialakítására alkalmas, megnyerő egyéniség. Otthon mindinkább figyelmet keltettek gondosan megírt beszámolói és helyzetbecslései; némelyikre Hull külügyminiszter az elnök figyelmét is felhívta. Roosevelt egy alkalommal elismerő üzenetet küldött a követnek, néhány kérdést tett föl — és ebből olyan rendszeres levélváltás lett, mint évtizedekkel később Kennedy és belgrádi főnököm, George Kennan közt, „Eyes Only”-jelöléssel maximálisan védve.

Párizs elesett már egy éve, Mussolini hadba lépett... Budapest a legjobb megfigyelőállomások egyike lett. Minthogy Anglia és Magyarország közt már megszakadt a diplomáciai kapcsolat, az amerikai követségre különösen fontos feladatok hárultak. Így és ezért küldte Roosevelt a budapesti amerikai követség élére Herbert Pellt. 1941 április végén érkezett az új követ. Feleségével nem a „Residence”-be költözött, hanem a Gellért Szállóba, ahol nagy létszámú kiszolgáló személyzet, hul19