Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-08 / 1. szám
VISEGRAD, az egykori főváros földet kellene még elhordani ahhoz, hogy a kerítőfalon belül azonnal a középkori palota területére léphessen a látogató. A feltárást és a rekonstrukciót az is lassítja, hogy hiteles tervrajzok nem maradtak fenn. Első ízben csupán az 1595-ös ostrom során készítettek Visegrádról — pontatlan — távlati rajzokat. Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei által készített rekonstrukciós rajz minden bizonnyal közel jár a valóságos képhez, de számos részlete még igazolásra és kiegészítésre szorul. A palota feltárása a közelmúltban ismét elkezdődött és feltáró, valamint helyreállító munkálatok folynak a fellegvár területén, amely az erdőből kiszabadítva különösen szép látványt nyújt a Duna túlsó partjáról. Leletmentő ásatások voltak még a Duna-partnak azon a részén, amely az épülő vízlépcső következtében elárasztásra kerül. Az elnéptelenedett, majd a török kiűzése után sváb telepesekkel újra benépesedett Visegrád a következő másfél században élte a maga jelentéktelen, a környék falvaitól miben sem különböző életét. Várossá többé nem növekedett, de a múlt század második felétől kezdték felismerni a környék szépségeit és több híres ember vásárolt itt birtokot, vagy építtetett nyaralót magának, közülük a Pálffy- Daun grófokat, Groschmied Bénit, a híres jogtudóst, a Salamon tornya tövében vízgyógyintézetet alapító Bakody Tivadar orvosprofesszort, valamint Áprily Lajos költőt említjük. Szólni kell Görgey István ügyvédről is, akinek kis visegrádi birtokán lelt nyugalmat élete alkonyán Görgey Artúr, az 1848 49-es szabadságharc honvéd tábornoka. A nagy hadfi derűs öregkort ért, megbékélt a világgal és még az egykori ellenféllel, Ferenc József császárral is. (Mondják, egy ízben kosár szőlőt küldött át a szomszédos királyi vadásziakba, amikor az uralkodó egy hadgyakorlat alkalmával éppen Visegrádon időzött.) Visegrádot ma kirándulók és iskolások százezrei látogatják évente, ám régi gondja a helyi történész, régész szakembereknek, hogy a feltárt történelmi emlékek jelen formájukban nem tárják elég meggyőző formában az idelátogatók elé az elmúlt századok királyi székvárosának életét. Ezért rokonszenvesnek látszik az a javaslat, amely szerint a felépítendő múzeumot a királyi palota alsó, azaz fogadóudvarának egykor L alakú épületében kellene elhelyezni. Visegrádon máris sokat tesznek a vendég „megállítása” érdekében; évek óta, egyre színvonalasabban rendezik meg az elmúlt korok jeles eseményeit felidéző palotajátékokat, bemutatták az ásatási leletek alapján rekonstruált középkori fazekas és csontmegmunkáló műhelyt, most pedig középkori ostromgépek modelljeit kívánják elkészíttetni az ifjabb korosztályok várható örömére. Visegrádból ország székhelye feltehetően nem lesz többé, de erőssége lehet a nemzettudatra, hazaszeretetre nevelésnek és az igényes történelmi szórakoztatásnak. PUSZTASZERI LÁSZLÓ Á • r m Á gykönnyen beszélhetnék Clayborn Pell szenátorral, hiszen a közelben lakik, sőt a házunkkal átellenben lévő teniszpályán sportol, de nem szívesen mesélném el neki azt a pesti esetet, amelynek egyik főszereplője egy szobalány, a másik pedig a szenátor néhai édesapja. Sietve teszem hozzá a Térdszalagrend 650 éves jelmondatát: „Honi sóit” stb.: „az a rossz, aki rosszat gondol.. .” Egészen más történt Herbert Pell volt budapesti követ és egy valószínűleg tűzrőlpattant menyecske között, akit Szemes Juliska néven említek, mert nem ez volt a neve. Ha ide most bevetném a Ciceró nevet, az is félrevezető lenne, mert távolról sem arról lenne szó, akinek a „quamquam mihi semper frequens” kezdetű és egyéb halhatatlan szövegét magoltuk valaha, hanem a második világháború Ciceró névvel leplezett, Elysa Bahzgnah nevű albán kémjéről, aki 1943-ban az ankarai angol nagykövet komornyikja volt. És ha már így, akkor hadd tegyem hozzá, hogy ez az ember a spiclik világtörténetének egyik kimagasló alakja lett a módszerrel, amelynek gyakorlásával a kefebajszú, kissé kancsal és szerfölött hanyag Sir Hugh Knatdhbull-Huggessen urat hivatása magaslatáról lebuktatta. Megint tévedni tetszik : nem tértem el főtárgyunktól, mint mindjárt kitűnik. Csak még annyit, hogy Ciceró egy számára nagyon szép napon Sir Hugh egyik nadrágzsebében talált egy kulcsot... Rövidesen titkos jelentések lefényképezett sorozatait adta le busás összegekért az ankarai német kémfőnöknek. Igaz, hogy albánunk bármennyire is spicli volt a talpán, a végén vele babráltak ki, mert amikor Dél-Amerikába, a nácik egyik későbbi paradicsomába repült, már a legelső lépésnél, egy luxushotel concierge-jénél kiderült, hogy hamis bankjegyeket kapott kötegszámra ... (De legvégül mégis ő nevetett, mert megírta viszontagságait, a könyv nemzetközi sikert aratott, filmet csináltak belőle — tőkepénzes lett.) Jó, Ciceró ide és oda, de lovasnemzet a magyar: arról a legöregebb krónikások sem tudnak, hogy valaki egy követ és államfő rendszeres levelezésének titkos anyagát szerezze meg és adja el — amit Szemes Juliska átütő sikerrel hajtott végre. Ez a valószínűleg csinos, fürge, szemfüles és jó idegzetű szobacica 2 SZIKLAY ANDOR A Gellert Szálló titka 18
